Március 7. Aquinói Szent Tamás halálának napja, ezért döntöttünk úgy, hogy ekkor beszélgetünk fő művéről, a Summa theologiae-ről – fogalmazott köszöntőjében Deák Hedvig domonkos szerzetes, egyetemi tanár.
Szabó Ráhel domonkos nővér, egyetemi tanársegéd, a kötet fordítója mutatta be a szerzőt és művét. Bevezetőjében megjegyezte: amíg Aqiunói Szent Tamás magas, erős testalkatú férfi volt, addig az 1927-ben született Torrell atya kifejezetten pici ember, annál nagyobb lélekkel. A svájci Fribourg domonkos rendházában él, és hajlott kora ellenére ma is aktív, kiváló író és kiváló prédikátor egyben – jellemezte a fordító a francia szerzetest, megemlítve azon műveit, amelyek még magyar fordítás előtt állnak, majd áttért Aquinói Szent Tamás bemutatására.
Szent Tamást az 1300-as évek óta többször alaposan félremagyaráztak, félreértették. A 20. században olyan tekintéllyel ruházták fel, amely szinte már nyomasztóan hatott a katolikus teológusokra. Jean-Pierre Torrellt éppen ezért az a cél vezérelte, hogy emberközelbe hozza a Summát, megszabadítva a négykötetes művet az évszázadok alatt rárakódott súlytól, visszahelyezve a maga eredeti közegébe. Szent Tamás hatalmas művének alkotása közben tanított, prédikált és egyéb köteteket is írt. Több titkár segítette, akiknek párhuzamosan diktálta gondolatait. 1273. december 3-án azonban egyik napról a másikra abbahagyott minden munkát, így maradt befejezetlen a Summa – mondta Szabó Ráhel nővér, aki ennek okául két magyarázattal is szolgált. A legfőbb ok az lehet, hogy Aquinói Szent Tamás olyan mély istenélményt élt át, amelynek fényében felismerte, hogy mindaz, amit alkotott, puszta szalmaszál az Úr munkájához képest. Másrészt felfokozott munkatempója minden erőt kivett belőle.
A továbbiakban a fordító Jean-Pierre Torrell kötetén keresztül ismertette aSumma theologiae felépítését. Az első rész Istennel és az ő művével foglalkozik, a teremtéssel és a Szentháromsággal, illetve különleges emberképet rajzol meg. Szent Tamás nem azt vizsgálta, hogy az ember milyen mélyre tud süllyedni, hanem azt, milyen magasra tud emelkedni – hangsúlyozta Ráhel nővér. A második, két kötetre tagolódó rész az emberi cselekedetekről szól, bemutatva, mitől erkölcsös vagy erkölcstelen egy adott cselekedet, a hangsúlyt az erényekre, s nem a bűnökre helyezve. A harmadik, befejezetlen rész Krisztus életének misztériumaival foglalkozik. A szentségek kifejtését már barátai, titkárai és tanítványai végezték el.
Szent Tamástól megtanulhatjuk, miképp lehet mindent visszavezetni a legelső okra, amint Jean-Pierre Torrell fogalmaz: ebben áll a tudás és a bölcsesség közti különbség; a tudás ismereteket képes felhalmozni, de a bölcsesség a dolgok eredetét is képes megvilágítani – mutatott rá a fordító, hozzátéve: Aquinói Szent Tamás szintetizáló gondolkodását példázza, hogy a Summa contra gentilesben és a Summa theologiae-ben 38 ezer idézet olvasható, közülük számos pogány filozófusoktól származik.
A könyvbemutató után Deák Hedvig vezetett kerekasztal-beszélgetést Bagyinszki Ágoston ferences és Szabó Bertalan domonkos szerzetesek, egyetemi adjunktusok, valamint Bartók Tibor jezsuita, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tudományos munkatársa részvételével.
Bagyinszki Ágoston úgy fogalmazott, Jean-Pierre Torrell könyvének olvasásakor az az érzés kerítette hatalmába, mintha egy műalkotás hozzáértő elemzését tartaná a kezében. A ferences teológus kiemelte: számára mindeddig széteső questiókból, articulusokból állt össze Szent Tamás műve, amiért az nem válhatott élményszerűvé. Torrell azonban megmutatja a Summa szerkezetének belső dinamikáját.
Szabó Bertalan felelevenítette személyes emlékeit Jean-Pierre Torrellről. A toulouse-i rendtartományban több rövid előadásának lehetett hallgatója. A domonkos teológus szellemi nagyapjaként beszélt Torrell atyáról, aki egész életét Szent Tamás munkássága kutatásának s gondolatai hétköznapi nyelven való tolmácsolásának szentelte. Bertalan atya feltette a Toulouse-ban gyakorta felmerült kérdést: Minek jobb lenni: tomistának vagy Szent Tamás-inak? Az ottani professzorok többsége ez utóbbi mellett voksolt, lévén a tomisták afféle epigonok, akik saját gondolatok híján, Szent Tamáshoz nem hű módon, ideológiát igyekeznek fabrikálni.
A Summa számomra is egy-egy questiónak, kérdésnek a szintjén volt ismeretes – kapcsolódott Bartók Tibor Bagyinszki Ágoston gondolataihoz. A jezsuita teológus kulcsnak nevezte Torrell atya kötetét Aquinói Szent Tamás teológiai szempontból óriási jelentőségű művéhez. Kiemelt szerepét az is mutatja, hogy a jezsuiták Szent Tamás munkájára építették a maguk teológiáját.
Fotó: Lambert Attila
Forrás: Ditzendy Attila/Magyar Kurír