Ugrás a tartalomra
rólunk és tőlünk Hazai

Interjú Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel

Kiss Ulrich SJ 2014-ben indította el a Management by Jesus (Légy sikeres Jézussal!) szemináriumot, amelyen azóta öt-hatszáz ember fordult meg. Vele beszélgetett a Magyar Kurír a keresztény értékrenden alapuló vállalkozói képzésről.

 

– Milyen meggondolásból hozta létre ezt a szemináriumot?


– Ez összetett kérdés. A kolozsvári Manréza Lelkigyakorlatos Központ akkori igazgatója, Szőcs László jezsuita atya megkért, hogy tartsak lelkigyakorlatokat menedzsereknek. Ezen a háromnapos gyakorlaton sokat beszélgettünk a menedzserek, vállalkozók problémáiról. Egyértelműen felvetődött annak az igénye, hogy jöjjön létre egy olyan vezetői szeminárium, amely keresztény szellemű, és nem egyszerűen csak a hatékonyság, a racionalitás talaján áll. A keresztény vállalkozókat tömörítő Értékmegőrző Egyesület megszervezett egy szemináriumot Ráckevére, majd utána még kettőt-hármat. Ők találták meg a máriabesnyői helyszínt is, ahol rendszeresen tartunk szemináriumokat. Legközelebb február 16. és 19. között Vácott találkozunk. Ám volt egy másik, mélyebb indítóok is. Amikor 1988-ban, húszévi menedzsermúlt után beléptem a Jézus Társaságba, többen megkérdezték tőlem: akkor mire volt jó az elmúlt húsz esztendő? Nem tudom, feleltem, de a Jóisten biztosan tudja, és majd jelzi is ezt. Ritka, hogy valaki menedzserből lesz szerzetes, s ez kiváló alkalom arra, hogy az ember segítse az egykori kollégáit abban, hogy vállalkozókként jobban kiteljesedjenek, és összhangba hozzák a hitüket és a küldetésüket. Fedezzék fel, hogy a munkájuk nem csupán jó pénzkereseti forrás, hanem küldetés, feladat, amit az ember Istentől kap, s ezért felelősségteljesen kell végeznie.

 

– Mit jelent az, hogy Szent Márk evangéliumából indult ki?

– Még korábban, a szemináriumtól függetlenül strukturálisan elemeztem Szent Márk evangéliumát, amit a teológiában sokan úgy értelmeznek, mint egyetlen nagy előszót a passióhoz. Márk evangéliuma nagyban eltér a másik háromtól. Nem színezi ki a történteket, csak a tényeket írja le: Jézus megszületett, ezt mondta, ezt tette, meghalt és feltámadt. Időben ez az evangélium áll a legközelebb Jézushoz. Márk Péter „asszisztense” volt. Péter pedig mesterember, halász, aki nem magányosan halászgatott, hanem testvérével és unokatestvéreivel. Amikor úgy döntöttek, hogy emberhalászok lesznek, mindent hátrahagytak. Márk evangéliumát elemezve végiggondoltam: harmincéves koráig dolgozott építési vállalkozóként, s mint ilyennek, be kellett vásárolnia, árakat kellett megszabnia, szerződéseket kellett kötnie, határidőket betartania. Meglepődtem azon, hogy a könyv, amely az Egyház születését mondja el, mai kifejezéssel élve egy startup vállalkozót is bemutat. Milyen feladatokat kell elvégezni, ha elindul egy vállalkozás? Jézus meghirdeti a küldetését, összeállítja a csapatot. Rájöttem, hogy Márk evangéliuma kézikönyv is lehet a vállalkozáshoz, mégpedig egy tartós vállalkozáshoz. Évekkel ezelőtt a fontainebleau-i üzleti iskolában (INSEAD) egy Haifából érkezett vendégprofesszor föltette a kérdést: Melyik a világtörténelem legsikeresebb vállalkozása, amely rendelkezik azzal a képességgel, hogy hosszú távon is fennmaradjon? Felálltam, és őszintén szólva inkább heccből azt mondtam: a Katolikus Egyház. Tizenhárom éve mesélem ezt a történetet, és maga az első, aki rájött erre! – mondta a professzor. Nagyon büszke voltam magamra. Ő egy rendszerelméleti magyarázatot adott erre. Én pedig a noviciátusból írtam neki egy levelet, amelyben kifejtettem: az igazi titok az lehet, hogy a Katolikus Egyháznak van egy célja, amely kultúrától és kortól függetlenül mindenki számára rendkívül vonzó, viszont elérhetetlen. Egy olyan cél ugyanis, amit elértünk, már nem cél. Annak a magyarázatát, hogy a Katolikus Egyház mitől olyan vonzó, és mi a titka immár két évezredes fennállásának, Márk evangéliumában találtam meg. Lelkigyakorlatokon kezdtem alkalmazni a vezetési elméletet. Összehasonlítottam Márkot a jelentős szerzőkkel, és azt kell mondanom, hogy az utóbbi húsz évben a szakirodalom a mérnöki, racionális szemlélet helyett egyre inkább spirituális, kooperatív, egy kissé feminin irányban fejlődik. Így igazolódik az elméletem Szent Márkról. Ha lehet vállalkozói elmélete Mózesnek, Szókratésznek, Buddhának, Attilának, Dzsingisz kánnak, Machiavellinek, akkor miért ne lehetne Jézusnak? Az utóbbi időben több ezzel kapcsolatos könyv is megjelent. Ma már egyre többen fedezik fel, hogy Jézus kitűnő menedzser, sőt, kitűnő vállalkozó. Én viszont már tizenhárom éve tanítom a Management by Jézust.

 

– Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi ötvennégy szemináriumon?

 

– A szemináriumok általában tíz-tizenkét fővel indulnak, és csütörtök estétől vasárnap délig tartanak. Nem előadás-sorozatról van szó, a lényeg az interaktivitás. Az egész egy kicsit olyan, mint a Szent Ignác-i lelkigyakorlat. Megadjuk a szempontot, amely alapján olvassák az evangéliumot, a szemináriumon pedig a vállalkozók végiggondolják az életüket, tapasztalataikat, feladataikat. Az elején fölvezetem a témát. A legfontosabb maga a cél. Az egész vállalkozás működését meghatározza, hogy miért jött létre. Azért, hogy mondjuk Pesthidegkutat vagy az egész országot ellássam tejjel, vagy tejjel-mézzel folyó Kánaánt hozzak létre, esetleg Kinder csokoládét készítsek az egész világnak? Meg akarom javítani a közellátást, fel akarom számolni az éhséget? Meg akarok gazdagodni? A családom jövőbeni biztonságát akarom megteremteni? Ez utóbbi persze önámítás. Elmagyarázom tehát a célt, és utalok a megfelelő evangéliumi szakaszra. A részvevők pedig elmesélik, hogy ők miként járnak el. Házi feladatként mindenki megfogalmazza az ő személyes, családi célját, valamint a vállalkozása célját. Nem csak vállalkozóknak, hanem másoknak, így például a karitásznak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is tartok szemináriumokat. Ezeken az alkalmakon egyértelműen kiderült: nem mindegy, hogy a magam elképzeléseihez igazítom-e a családom, a cégem céljait, vagy fordítva: a közösségből, a társadalomból indulok ki – mint Jézus, aki meg akarja váltani az emberiséget –, és innen haladok aztán a mag felé, ami a személy. Nagyon érdekes kérdés, hogy egy vállalkozónak egy vagy több célja van-e. Jézusnak csak egyetlen ügye volt, Isten országának építése, ezzel foglalkozott egész életében. Az a jó, ha valakinek csak egy célja van, nem pedig harminc, és aztán az egyik majd csak sikerül. Főleg a fiatalokra jellemző, hogy szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni, és képtelenek eldönteni, hogy melyik a legfontosabb. Ugyanez a helyzet a csapatépítéssel is. Ami pedig nálam mindig része az elsajátítandó anyagnak, az az ünnep. A szakirodalomban nincs szó az ünnepről, a Katolikus Egyház viszont ennek a szakértője. Amikor a szeminárium végén kiértékeljük, hogy mi történt velünk az elmúlt három napban, akkor a résztvevők első helyen az ünnepet említik, ami a legizgalmasabb felfedezés volt számukra: Milyen fontos, hogy a csapattal együtt megünnepeljük az elért sikereket! Ez energiaforrás, ami előrevisz. A Katolikus Egyház kétezer éve csinálja ezt. Karácsony, húsvét, a vasárnapi szentmisék nélkül nem maradt volna fenn kétezer éven keresztül. A gazdaságban eddig nemigen ismerték fel az ünnepek alapvető fontosságát.

 

– Változatlanul egyedül tartja a szemináriumokat?
 

– Mostanra elérkeztünk a növekedési fázisba, van két nagyszerű segítőm. Ha tizenketten vesznek részt a szemináriumon, akkor egy trénerre négyen jutnak, és így, kisebb csoportokban sokkal mélyebbek a beszélgetések. Korábban csak közös megosztás volt, tizenegy ember hallgatta a tizenkettediket, most viszont bevezettük a kölcsönös coachingot: az egyik személy kommentálja a másiknak a hallottakat. Ez pszichológiai és kommunikációs szempontból is jelentős újítás. Egy másik fontos elem, hogy a hippokratészi eskü alapján megfogalmaztuk a vállalkozói esküt (lásd külön keretben – a szerk.), amit a közelmúltban több mint hetvenen tettek le, és a jövőben minden szemináriumon letesznek a résztvevők.

 

– A vállalkozók sikerének egyetlen fokmérője a minél nagyobb haszonszerzés?
 

– Nem, sőt, ez egyáltalán nem fokmérő. A 20. század egyik legnagyobb menedzsmentguruja, Peter Drucker gondolatain generációk nőttek fel, az amerikai nagyvállalatok vezetőinek kilencven százalékát tanította. Ő úgy beszélt a haszonról, mint a vállalkozás fennmaradásának költségéről. Az a vállalat, amelyik nem fektet be mindig újabb technológiába, és nem saját erőforrásból teszi ezt, nem maradhat fenn. Ahhoz, hogy képes legyen saját erőforrásból hosszabb távon megmaradni, vagy akár hitelt felvenni a banktól, haszonra van szüksége. A haszon a cég fennmaradásához kell, és ahhoz, hogy a vállalkozás az általa felvállalt társadalmi célt teljesíteni tudja. Ám a haszon akár törvényellenes tevékenységből, például drogkereskedelemből is származhat. Ez tehát önmagában nem lehet mérce. A haszon a hatékonyság fokmérője, eszköz ahhoz, hogy a vállalkozó képes legyen beruházni. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának Az üzleti vezető hivatása című dokumentuma hat pontban fogalmazta meg a vállalkozó szerepét. Az első két pont arra vonatkozik, hogy jó és hasznos termékeket gyártsanak, melyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, és számtalan módon hozzájárulnak a jóléthez. Ne jól eladható kacatot hozzanak létre, hanem minőséget. A harmadik és a negyedik pont arról szól, hogy a munkatársak személyiségének kibontakozását támogatja a vállalkozás, ha nem csak munkát és keresetet ad, hanem hivatást biztosít a számukra. Abból a feladatból, amit a vállalkozó elvállal, mindenki részt vállal. Egy jól működő cégnél azok is megtalálhatják a helyüket, akik társadalmilag hátrányos környezetből érkeznek, vagy a társadalmi elszigetelődés réme fenyegeti őket. A jó vállalkozásoknál a dolgozó is úgy érzi magát, mintha ő lenne a tulajdonos. Végül az ötödik és a hatodik pont arról szól, hogy a vállalkozás nem légüres térben működik, hanem a társadalomban, élvezve az infrastruktúra előnyeit. A vállalkozó ezért felelősséggel tartozik a társadalom iránt. Ebbe a kérdéskörbe tartozik a környezetvédelem is. Marosvásárhelyen például az emberek átlagéletkora két-három évvel alacsonyabb az átlagosnál a vegyi üzem környezetet károsító működése miatt. Ahhoz, hogy ezt a hat célt egy vállalkozás elérje, csapatmunkára van szükség. Mit tett Jézus? Felszólította az első tanítványait, hogy kövessék, majd meghirdette a programját. A modern kor menedzserei nem a programhirdetéssel kezdik, amelyhez embereket toboroznak, hanem úgy néz ki a dolog, mintha egy buszba beszállna a vezető és vele együtt az egész csapat azzal, hogy majd útközben döntenek az úti célról. Akiket Jézus összeválogatott, mindenre inkább alkalmasak lettek volna, mint a teológiára. A tizenkettő közül senkit sem vennének fel a papi szemináriumba. Jézus megfigyelte őket, hogy milyenek munka közben. Ez volt a csapatépítés első lépése. A szemináriumokon eljátszottuk, hogy apróhirdetést adunk fel, azzal a szöveggel, hogy apostolokat keresünk. Ez viccesnek látszik, de valójában nagyon komoly dolog. Szükség van az ilyen játékokra ahhoz, hogy az emberek szabadabban gondolkozzanak, ne zárkózzanak be a gondolataik ketrecébe.

 

– Milyen visszajelzések érkeznek ezekről a szemináriumokról?
 

– A zárónapon, vasárnap reggel mindenki elmeséli, hogy érezte magát, mit visz haza magával személyes tapasztalatként, és mit visz haza a munkatársainak. A résztvevők megfogalmazzák a választ arra a kérdésre is, hogy mit csinálnak majd másképpen hétfőtől kezdve. Visszajelzés azoktól is érkezik, akik korábban végezték el a szemináriumot, illetve azoktól is, akik másodszor vagy harmadszor vesznek részt rajta. A Jezsuita Kiadó az ünnepi könyvhétre megjelenteti a Management by Jesus című könyvet, amely összefoglalja az ötvenöt szeminárium tapasztalatait. Így kialakul egy kölcsönös egymásra hatás a kurzus, a szeminárium és az eskümozgalom tagjai között. Elképzelhetőnek tartom, hogy akár tízszer annyi ember fog csatlakozni ez utóbbihoz, mint ahányan elvégzik a szemináriumot.
Sok ajánlást kaptam a könyvhöz, Bojár Gábortól kezdve különböző vezérigazgatókig. Ők valószínűleg nem fognak eljönni a szemináriumainkra, de elolvasták a kéziratot, és lelkes ajánlásokat írtak hozzá.

 

A Management by Jesus vezetői szeminárium vállalkozói esküje

Én, …, a vállalkozás alapító tulajdonosa esküszöm az élő Istenre, hogy erőmhöz és belátásomhoz mérten tehetségemet és tudásomat az emberiség javára fordítom, és életemet az emberiség szolgálatára szentelem. Vállalkozóként a közjó előmozdítását tekintem hivatásom lényegének, és ezt elsősorban jó minőségű termékek előállításával és/vagy forgalmazásával, illetve jó minőségű szolgáltatások nyújtásával valósítom meg. Hivatásomhoz és fogadalmamhoz mindenkor hű maradok, és méltó magatartást tanúsítok, akkor is, ha ebből átmeneti veszteségem támad.

Azok iránt, akik engem megtanítottak és beavattak a gazdálkodás, tervezés és vállalkozás ismeretébe, legyenek azok elméletiek vagy gyakorlatiak, mindenkor hálát és tiszteletet tanúsítok, kollégáimmal és munkatársaimmal testvérként bánok. Szaktudásomat és tapasztalataimat a jövendő nemzedékeknek továbbadom. Elsősorban igyekszem örököseimet arra nevelni, hogy a vállalt szellemben folytassák a megkezdett munkát. Tudatában vagyok annak, hogy sikereim nem kizárólag az én érdemem, hanem valamennyi munkatárs, külső és belső tanácsadó és üzleti vagy technológiai partner szoros együttműködésének gyümölcse. Ennek megfelelve ésszerűen és méltányosan részesítem őket a közös eredményben. Elismerem továbbá környezetem és a társadalom nem lebecsülendő hozzájárulását, mindenekelőtt az egészséges infrastruktúra nyújtásával, és ezért annak fejlesztését és fenntartását erőm szerint támogatom.

Vállalkozói tudásomat a társadalmi bajok megelőzésére és gyógyítására, az emberek testi-lelki javára fordítom, túl a vállalkozásom szűkebben vett küldetésén is. Ebben a munkában meggyőződésem és tudásom szerint csak azt teszem és tanácsolom másoknak is, ami a társadalom és az egyes emberek javára válik, és óvom őket a káros hatásoktól.

A munkatársak és hozzátartozóik emberi méltóságát és jogait éppúgy tiszteletben tartom, mint az ügyfelekét és beszállítókét. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok. A szegényekre és a kevésbé tehetős ügyfelekre is odafigyelek, és megteszek minden tőlem telhetőt, hogy őket és jogos igényeiket is kielégítsem.

Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem.

Ezeket az ígéreteimet ünnepélyesen és szabadon teszem, és becsületemre fogadom. Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, legyen mindig részem örömben és elismerésben mind hivatásomban, mind életemben.

Isten engem úgy segéljen!

Fotó: Merényi Zita
Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája
1052 Budapest, Piarista köz 1.

(Bejárat a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola felől, 4. emelet)
 

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: (+36 1) 315 1452 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Dr. Deák Viktória Hedvig

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferencája (FSZK)

elnöke: Labancz Zsolt 

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41