Ugrás a tartalomra
rólunk és tőlünk Hazai

A jó Pásztor és az irgalom - riport

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, amely egyben a hivatások világnapja is. Ebből az alkalomból beszélgettünk Dutra Máriával, a Jó Pásztor Nővérek Kongregációjának magyarországi elöljárójával.

- A Kongregáció egyik alapítója Szent Mária Eufrázia, aki ezt mondta: „Arra vagytok hívottak, hogy jó pásztorokká legyetek.”  Hogyan alakult ki ez a lelkület a közösségben? 

- Ezt a nevet ajándékként kaptuk. Mária Eufrázia nem keresett nevet a Rendünknek. Tulajdonképpen ő nem akart rendet alapítani. Belépett egy már meglévő rendbe, amit Eudes Szent János alapított 1641-ben. Mária Eufrázia az Eudes Szent János által alapított rendben, az általa írt Szabályzat szellemében nagy buzgósággal dolgozott, segítette azokat a nőket, akik nehéz helyzetben voltak. Sok nőt és lányt vásárolt ki a rabszolgaságból, hogy szabadulást adjon nekik, sokat kihozott a börtönből és segített nekik a szabadulás utáni életben.

Ezen kívül észrevette, hogy léteznek közösségek, ahol sok idős nővér élt. Munka rengeteg volt, de a nővérek már idősek voltak. A másik oldalon pedig olyan közösségek léteztek, ahol fiatal nővérek éltek, akiknek lett volna erejük segíteni, de nem volt nagyon mit csinálni. Nem volt nagyon szükség rájuk ott, ahol voltak. Mária Eufrázia látta, hogy változtatásra van szükség, ezért tett lépéseket a Generalátus – Általános Ház – létrehozásáért. Ez azt jelenti, hogy a nővérek szükség esetén küldhetőek egyik a házból a másikba. Nem minden nővér értette, mit is akar Mária Eufrázia. Úgy gondolták, hogy a hatalomvágy hajtja. Nem értették szándékait, mert abban az időben ez teljesen szokatlan volt. A szerzetesházak autonóm monostorokként működtek, aki valahová belépett, ott élt és dolgozott haláláig. Időközben Mária Eufráziától, mint az Eudes Szent János által alapított Rend elöljárójától egy pap azt kérte, hogy a Nővérek alapítsanak egy házat Angers-ban is.

Mária Eufrázia útra kelt az új alapításra, és kérte az akkori, ottani önkormányzattól, hogy engedjenek működtetni egy menedékhelyet a rászorulóknak. Az önkormányzat tanácsa megengedte, és azt a választ kapták, hogy nyithatnak egy Jó Pásztor otthont, emlékezetül egy korábban létezett és megszűnt szociális műre, amit Jó Pásztornak hívtak. Így tehát maga az önkormányzat adta a nevet nekünk. Ez nagyon érdekes. A Jó Pásztor elnevezés teljesen illett Mária Eufrázia gondolataira és a munkájára, amit akart, és még érdekesebb ebben, hogy amikor évek múltán Rómából megkapta az engedélyt a Rend létrehozására, a Szentatya sem keresett másik nevet, hanem a Rend eredeti nevéhez hozzátette a Jó Pásztor jelzőt. Így lettünk mi Jó Pásztor Nővérek. 

 

-  Önök hogyan ünneplik meg Jó Pásztor vasárnapját? 

- Óbudán van a Jó Pásztor templomunk, és ez az ünnep a templom búcsúja. Ez nem egy plébánia, ez a mi kis templomunk, ahol ünneplünk. Jó Pásztor vasárnapja egyben a hivatások világnapja is. Úgy terveztük, hogy mindnyájan más templomba megyünk, beszélni a Jó Pásztorról és az életünkről. Az egyik nővér, aki a mi templomunkban beszél majd, 94 éves.  Tanúságot tesz a hivatásról. Ő a kommunista idő alatt, titokban tett örökfogadalmat. Mi többiek, más-más helyre megyünk, mert úgy érezzük, hogy a hivatásunk Isten ajándéka. Mint az a bibliai asszony, aki elveszítette a drachmát, és amikor megtalálta, örömmel ment hirdetni. Vagy mint amikor a jó pásztor megtalálta a bárányt, meghívta a barátait ünnepelni. Ez a lehetőség az az ajándék, amit Istentől kaptunk: a hivatásunk, és hogy ezt ezen a vasárnapon is meg tudjuk osztani másokkal.

 

- Van egy speciális, negyedik fogadalmuk is: a buzgóság.

-Három fogadalmunk: a szegénység, tisztaság, engedelmesség mellett van egy negyedik is: azért vagyunk, hogy Jézus legyünk a világban, hogy megmentsük az embereket. Eudes János és Mária Eufrázia jelszava volt: „Egy lélek többet ér, mint az egész világ!”

A mi életünk erről szól, mert most is nőkkel, gyerekekkel, rászorulókkal, emberkereskedelem áldozataival dolgozunk. És nehézségekkel, periférián élő, segítségre szoruló családokkal. Az az igazság, hogy nem sok helyre megyünk ide-oda beszámolni, hogy mit csinálunk, mert ezzel is kifejezzük tiszteletünket az embereknek, akiket szolgálunk. Mert az a mi életünk, hogy odaszenteljük, odaadjuk értük. Ezeknek a lelkeknek az üdvösségéért ajánljuk fel az egész életünket. Itt Budapesten több különböző országból vagyunk: Portugália, Németország, Sri Lanka, Madagaszkár, Magyarország. 75 országban vagyunk a világon, 40 000 fölötti létszámban. Dolgozunk kábítószerfüggőkkel, prostitúcióban élőkkel, a perifériára szorult árva gyerekekkel, AIDS betegekkel. Elsősorban lányokkal, nőkkel; de amikor lányokról, nőkről beszélünk, akkor egyben családokról is beszélünk. 

 

-Az irgalmasság évében hangzik el a kérdés: mit gondol az irgalomról? Mi jut róla eszébe?

-A Jó Pásztor.  Ferenc pápának van egy mondata, amivel kezdi az irgalmasság éve dokumentumot: Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca. Ez az első mondat. Az irgalmas arc, amit láttunk Jézusban, mint Isten irgalmas arca. Ez a jó pásztor arca. Beszélhetünk akár a tékozló fiúról, a szamáriai asszonyról, beszélhetünk sok dologról, de fontos, hogy Jézus úgy közeledett ezekhez az emberekhez, mint egy jó pásztor, aki keresi a kiesettet a báránycsoportból. Jézus a jó pásztor. Nekem tisztán kifejezi az irgalmasságot. 

 

- Érezte, tapasztalta már, hogy valaki az emberek közül irgalmas volt Önhöz?

-Sokszor tapasztalom, mert gyakran kemény vagyok az emberekhez. Kemény vagyok a nővéreimhez, akiktől sokszor bocsánatot kérek. Én egy szigetről jöttem, az Azori-szigetekről, temperamentumos ember vagyok. Az én szigetemen így fejezzük ki magunkat, akarok; Magyarországon az emberek úgy fogalmaznak: én szeretnék; és egy ilyen temperamentummal alkalmazkodnom kell a magyar kultúrához, de nem mindig sikerül. Van, hogy keményen bánok a helyzettel, sokszor kell bocsánatot kérnem. És a nővértársaim nagyon irgalmasok velem. Ezen kívül magammal is irgalmasnak kell lennem.  Bűnös vagyok, meg kell nekem is mindennap térnem, és kérnem az Isten bocsánatát. Én tapasztalom az Isten irántam való irgalmasságát, mint ajándékot. Ez nem egy érzés, ez egy tudás. Tudatában vagyok, hogy én bármit teszek, Isten mindig irgalmas szívvel vár engem. Mindig úgy fogad, mint egyetlen gyermekét. Nagyon mélyen érint a szívemben, amikor érzem, hogy az Isten irgalmas. 

 

-Az irgalmasság logója mit jelent Önnek, mi szólítja meg benne?

- Azt látjuk, hogy bizonyos darabok, részek kívül maradtak a képen. Egy láb kint van, a test többi része a képen belül van. Nekem azt jelenti az irgalmas szeretet - amit a művész megalkotott ebben a képben – hogy nincs vége. Jézus visz minket a karjában, a keresztfáig és azon túl, nincs vége. Ő mindig ott van, és mindig visz minket. Amikor leesünk, amikor kint vagyunk, ő felvesz minket és továbbvisz. Határok nélkül.

 

- ma -

 

Ha többet meg szeretne tudni a Jó Pásztor Nővérekről, ajánljuk az alábbi linket: www.jopasztor.hu

 

 

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája
1052 Budapest, Piarista köz 1.

(Bejárat a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola felől, 4. emelet)
 

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: (+36 1) 315 1452 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Dr. Deák Viktória Hedvig

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferencája (FSZK)

elnöke: Labancz Zsolt 

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41