Ugrás a tartalomra
beszámoló Rendi Fotó galéria
2017. október 28. 8:00
Miskolc

Kettős örökfogadalmat ünnepeltek Miskolcon a ferences kisnővérek

A 27 éve alapított magyar szerzetesrend, a Szent Ferenc Kisnővérei közösség két tagja, Mészáros Judit Ráhel nővér és Szász Csilla Rita nővér tette le örökfogadalmát október 28-án a miskolc-mindszenti plébániatemplomban szentmise keretében, melynek főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt.

A ferences kisnővérek életében a szemlélődés, az imádság és a körülöttük élő emberek ebből fakadó szolgálata kiegyensúlyozottan van jelen, Assisi Szent Ferenc és a karizmatikus megújulás szellemében. A közösséget, amely 1991-ben kapta meg az egyházi jóváhagyást, egy magyar származású, de Ausztriában szolgáló keresztesnővér, Szőllősy Julianna alapította. Jelenleg három házuk van: Arlóban, Bükkszentkereszten és Miskolcon, ez utóbbi a központi ház. A rendbe tizennégyen tartoznak, mellettük még ketten jelöltek.

Az október 28-i szentmisén a Rómában kidolgozott, egységes ferences liturgiának megfelelően tették le örökfogadalmukat a nővérek. A szertartáson Német László nagybecskereki megyéspüspök, a – Szerbia, Montenegró, Koszovó és Macedónia püspökeit tömörítő – Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára; Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlegi titkára és számos pap, köztük szerzetesek koncelebráltak, és a hívek mellett több női szerzetesrend tagjai is jelen voltak.

Amikor olykor futva-rohanva, de arcukon mindig széles mosollyal megjelennek a ferences nővérek, a nemrégiben lezárult megszentelt élet plakátkampányának szavait – Rendben vagyok – idézik fel bennem – mondta Lipcsák János, a mindszenti templom plébánosa rövid köszöntőjében. – Csak éppen kérdőjellel, mintegy önvizsgálatra buzdítva, hogy én rendben vagyok-e?

A nővérek közösségének jelenléte a szentmisén is aktív volt, hiszen a kórust is ők alkották azokkal a fiatalemberekkel kiegészülve, akik a miskolci egyetemi lelkészség révén kötődnek a rendhez. Az örökfogadalom egyes részeit is kommentálták időről időre, hogy a jelenlevők jobban be tudjanak kapcsolódni a szertartásba. Elhangzott, hogy a szerzetes beleszeret Isten szeretetébe, és ez vezeti arra, hogy egyébként nagyon is jelentős értékekről lemondjon. A szegénység, tisztaság, engedelmesség evangéliumi hármas tanácsának megfogadásával nem három nemet mondanak, hanem egy igent az Úrral való közös életre. A fogadalomtételkor nem az ember nagylelkű cselekedetét, hanem Isten ajándékozó szeretetét ünnepeljük. Bár a nővéreket a megyéspüspök kérdezi ekkor, valójában magának az Úrnak válaszolnak.

A fogadalomtétel szertartása az evangélium elhangzása után zajlott: előlépett a két fogadalomtevő nővér, akik nevük hallatán így válaszoltak: „Itt vagyok, íme, Uram, szólítottál engem.” Az egri érsek kérdéseire felelve ezután mondták ki, hogy az örökfogadalomra bocsátásukat kérik.

A szertartás a szentbeszéddel folytatódott, amelyben Ternyák Csaba is azt hangsúlyozta, hogy nem a jelenlevők, a nővérek vagy a Szűzanya van ennek az igazi egyházi ünnepnek a középpontjában, hanem Isten. „Az az Isten, akihez képest – Szent Péter apostol korábban hallott markáns szavaival élve – »mindent szemétnek tartunk«. A papok és a szerzetesek életre szólóan kötelezik el magukat Jézus és az Egyház szolgálatára – ez történik ma az örökfogadalomban.”

Az érsek ahhoz hasonlította a szerzetesi életet, mint mikor Szent Péter apostol, látva az Urat a vízen, ő maga is elindult a vízen járva. „Jézus, a mester arra hívott, hogy lépjetek ki a vízre – mondta az örökfogadalom előtt állóknak. – Nélküle azonban elsüllyednénk. Amikor elbizonytalanodunk, elbátortalanodunk, kinyújtja kezét, felkarol, magával visz, átmelegíti a szívünket.” 

Ternyák Csaba utalt az Énekek énekéből vett olvasmányra is, amelyben a szerző keresi a kedvesét, de nem találja. Ugyanígy keresték a nővérek is a világban a kedvesüket, Ráhel nővérnek még vőlegénye is volt, de igazi kedvesét ő is Jézusban találta meg. Rita nővér is különböző utakat járt be, többek között egyházi munkakörben dolgozott a püspöki konferencia titkárságán, mert szerette volna Jézust még közelebbről szolgálni.

Az Úristen ma is titokzatos módon megszólítja az embereket a szívük mélyén, s ők elmondhatják: Krisztus magával ragadott engem. Ez a szerzetesi élet lényege és ez teszi érthetővé, hogy mi mindenről lemondanak a szerzetesek és a papok. A szeretet fokát az érte hozott áldozat nagyságában tudjuk lemérni – hangsúlyozta a főpásztor, aki azt kívánta a nővéreknek, hogy mindig tudják, ki az, akit „szeret a lelkem” (Én 3,4).

A homília után a szerzetesi élet lényegére vonatkozó kérdések következtek, többek között a jóra való törekvésre és a krisztusi életstílusra mondtak igent a fogadalmat tevők. Majd a Mindenszentek litániája alatt – akárcsak a papszentelésnél – leborultak a földre az Istennek való teljes önátadás jeleként.

Ekkor érkezett el az örökfogadalom letételének ideje: Ráhel és Rita nővér az általános elöljáró, Sebők Anna Mónika nővér kezébe tették a kezüket, és felolvasták a fogadalomtétel saját kézzel írott szövegét. Az elöljáró elfogadta a fogadalmakat, és válaszul egy megdöbbentő ígéretet tett: „Ha mindezt megtartod, a Mindenható Isten részéről ígérem Neked az örök életet.”

A fogadalomtétel lezárásaként először a főpásztorral, majd a nővéri közösség tagjaival váltottak békecsókot az elköteleződött szerzetesek.

A szentáldozást követően az általános elöljáró, ahogyan azt minden évben megteszi, felajánlotta Istennek és a Szűzanyának a közösséget. A szentmise végén papi és szerzetesi hivatásokért is imádkoztak a templomban. A nővérek végül minden jelenlévőt megvendégeltek egy szelet kalácsra és egy pohár borra.

Szász Csilla Rita nővér 1977-ben született Budapesten. Nem keresztény családban nőtt fel, egyetemista korában tért meg. Megismert több közösséget, de végül a ferences kisnővérekét választotta ezek közül, mert a rend az apostoli, tehát az emberek szolgálatában tevékenykedő és a szemlélődő, imádságban kiteljesedő életű rendek sajátságait ötvözi; és neki is fontos az emberekért való imádság és az Istent nem ismerők vagy nem jól ismerők evangelizációjának egyensúlya.

A rendbe belépve Arlóban töltött két évet a helyi romapasztorációba bekapcsolódva, ezután Bükkszentkereszten volt két évig novícia, és a teljes juniorátusát is Bükkszentkereszten töltötte a helyiek szolgálatában hittanórák, lelkigyakorlatok szervezésével, lelkipásztori kisegítőként. Augusztus óta ismét az arlói házban szolgál. Rita nővér hármas igennek látja az örökfogadalmat – amit Isten, a közösség és ő mondott ki.

* * *

Mészáros Judit Ráhel nővér 1980-ben született Budapesten hívő családban. Sokáig várta a herceget és azt hitte, családja is lesz, de nem volt boldog, mindig valami ürességet érzett, akármilyen értékes kapcsolatai is voltak, bármilyen értékes tevékenységet is folytatott például tanárként.

Elment ezért egy hivatástisztázó, úgynevezett Názáret évre, és az egyéves programon jött rá, hogy intenzív imaéletet akar élni közösségben. Amikor már kikristályosodott, hogy Jézus a társa, nem kell egy férfit keresnie, akkor azt kutatta, hogy milyen közösségben tud szerzetesként elköteleződni. A ferenceseknél kezdett el keresni, mert vonzotta az egyszerűségük, a természetközeliségük, a szegényekhez való odafordulásuk, több közösséget is felkeresett, de itt, a kisnővéreknél érezte, hogy igazán otthon van.

Ráhel nővér is Arlón kezdte a közösségi életet, a bükkszentkereszti noviciátus után pedig Miskolcon, az egyetemi lelkészségre kapott küldetést, és most is ott folytat missziós tevékenységet.

Ahogy az általános elöljáró, Sebők Anna Mónika nővér elmondta: a nővérek elsősorban az Úrnak köteleződtek el, másodsorban csak a közösségnek.

Ennek az elköteleződésnek a végleges formája az örökfogadalom, ami a papság szentségének fölvételével, illetve a házasságkötéssel rokonítható. Amíg azonban eljutnak ide a nővérek, addig több fázison is végigmennek: először érdeklődőként, még a közösségen kívül élve megismerik a rendet és kapcsolatot tartanak velük. Azután ha ők és a nővérek is úgy gondolják, hogy a közösséghez kívánnak tartozni, fél évtől két évig terjedő jelölti időszak következik, amikor már testközelből megtapasztalják a közösség életét, bekapcsolódnak a szolgálatba.

A sikeres jelölti időszak után két évnyi noviciátus a folytatás, ekkor a leendő szerzetesnők imádságos, a világtól elvonult életet élve elsősorban teológiai tanulmányokat folytatnak és fizikai munkát végeznek. A noviciátus végén – saját kérésükre és a közösség elöljárójának döntése alapján – tehetik le első fogadalmaikat.

Az egyszerű fogadalmas idő (juniorátus) hossza az egyéntől és a közösségtől függően 3–6 év között lehet, és minden évben fogadalomújítással jár. A szerzetesség utolsó lépcsőfoka az örökfogadalom, ekkor az engedelmesség, tisztaság és szegénység evangéliumi tanácsait már nem egy évre fogadják meg a nővérek, hanem egész életükre.

Fotó: Merényi Zita

Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája
1052 Budapest, Piarista köz 1.

(Bejárat a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola felől, 4. emelet)
 

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: (+36 1) 315 1452 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Dr. Deák Viktória Hedvig

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferencája (FSZK)

elnöke: Labancz Zsolt 

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41