Ugrás a tartalomra

Bemutatkozunk

Szeretettel köszöntjük honlapunkon!

Ez a honlap információkat, híreket, életképeket és összképet ad a Magyarországon élő és magyarországi központtal rendelkező mintegy 100 szerzetesközösségről, és a szerzetesközösségek együttműködését, összefogását inspiráló, szervező, szolgáló és minderről hírt adó irodáról.

A női és férfi szerzetesrendekről átfogó, és a részletekbe is belebocsátkozó képet ad az információs térkép, a jelenlét térkép, a médiatár és az információs imanaptár.

A női szerzetesközösségek a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciáját (röviden MRK) alkotják, melynek elnöke Deák Hedvig domonkos nővér. A férfi szerzetesközösségek a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciáját (röviden FSZK) alkotják, melynek elnöke Labancz Zsolt piarista szerzetes.

A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodáját Kiss István fr. Didák  OFM vezeti.

Az iroda munkatársai:

Pető Éva - Sacre Coeur nővér - titkársági asszisztens

Mészáros Anett – kommunikációs munkatárs, a honlap szerkesztője

és több olyan szerzetes, akik önkéntes szolgálatukkal segítik elő a programok, projektek megvalósulását. 

 

Kik a szerzetesek?

Elsősorban olyan emberek, akiket Krisztus ragadott meg egészen személyesen, és akik erre a személyre szóló hívásra egész életük Neki ajándékozásával akarnak válaszolni. Életük programja tehát a szüntelen Istenkeresés lesz. Bár gyakran igen tevékeny emberek, mégis mindaz, amit tesznek, teljesen értelmetlen lenne, ha nem az motiválná őket, hogy egyre teljesebben, egyre szabadabb szívvel szeressék viszont Istent, és Őmiatta mindenki mást.

De hogyan követheti valaki az Urat, hogyan ajándékozhatja Neki az egész életét? Aki erre a teljességre törekszik, tapasztalhatja, hogy ez az Isten utáni vágy mindent relativizálni fog: olyan ez, mint a kincset talált ember esete, aki az evangéliumi példabeszéd szerint örömében eladja mindenét, amije csak van, csak hogy a kincs az övé lehessen. (Mt 13,44) Így tesz a szerzetes is: Jézus személyétől, életétől elbűvölve, „eladja mindenét”, azaz próbál szabad lenni mindattól, ami az embert foglalkoztatja, leköti.

A három evangéliumi tanács, vagy más néven a szerzetesi fogadalmak – szegénység, tisztaság/szüzesség, engedelmesség – legalapvetőbb emberi vágyainkkal, szükségleteinkkel vannak kapcsolatban. A szegénység révén a szerzetes önként korlátozza az anyagi javak birtoklását – mindazt, ami fizikai kényelmet, jóllétet biztosít. Az anyagi javakat arra akarja csökkenteni, ami szükséges, így állandóan arra van ösztönözve, hogy az igazi gazdagságot Istenben keresse. A tisztaság vagy szüzesség tanácsa arra ösztönzi a szerzetest, hogy minden szexuális intimitásról és kizárólagos emberi kapcsolatról lemondva, a másik (férj/feleség) adta közelség, biztonság, kiegészülés hiányában Istenhez forduljon. Az engedelmesség által a szerzetes lemond arról, hogy saját elképzelései és belátása szerint alakítsa az életét: helyette a közösségére, az elöljáróra bízza azt, így válva szabaddá Isten akaratának megtételére. A három tanács megélése lemondás, ugyanakkor – ha valaki jól éli – nem emberteleníti el a szerzetest, hanem kitágítja a szívét. Épp a hiány által megteremti a szabadság tereit, amelybe Isten (és a másik ember) bele tud lépni: mintegy Isten jelenlétét vési a szerzetes szívébe, aki így széttöredezett vágyait Isten szeretetébe tudja fókuszálni. Ezt a három tanácsot nem azért választja a szerzetes, mert egyébként nagyszerű válaszok arra, hogy ha valaki teljes lényével az Isten keresésére akar figyelni, akkor milyen úton kell haladnia. Sokkal inkább azért, mert ez a három tanács magának Jézusnak a földi életformáját utánozza, aki szegényen, tisztán, és az Atyának engedelmesen élt, hiszen a szerzetesi élet legalapvetőbb motivációja a Krisztus-követés.

Az evangéliumi tanácsok mellett, a szerzetesi élet másik elengedhetetlen jellemzője a közösség. A kereszténység eleve közösségi tapasztalat. A szerzetesi élet - amely az apostolok és az első keresztény közösség életét akarja követni a közös imádságban és a javak megosztásában - elképzelhetetlen közösség nélkül. A közösség konkrét megvalósulása viszont nagyban függ az egyes rendek jellegétől. A szerzetesi élet egyik jellemzője egyfajta stabilitás: ez egy életállapot, amelyre a szerzetesek életre szólóan, fogadalmakkal kötelezik el magukat. Ezt a végleges elköteleződést a közösségek jellegének megfelelő képzés előzi meg, amelynek különböző szakaszai vannak. Általában jelöltséggel kezdődik, utána a noviciátus jön, mint a szerzetesi nevelés legintenzívebb időszaka, ezt zárja le az ideiglenes fogadalom. Az ideiglenes fogadalmak végén tesz a szerzetes örökfogadalmat.

A szerzetesi életnek gazdag sokfélesége alakult ki a nyugati egyházban. Egy dolog biztosan jellemző mindegyik formára: aki Krisztushoz közel kerül, annak fontos lesz mindenki, aki Krisztusnak fontos. A szerzetesi élet sosem csak magának a szerzetesnek a lelki előrehaladását szolgálja, nem pusztán elvonulás a világtól, hanem mindig másokért, az Egyházért, az emberiségért történik. Így a szerzetesek szolgálata nagyon sokszínű. A szemlélődő rendekben ez elsősorban közbenjáró imádság által valósul meg, a többiek esetében nagyon változatos. Például: szociális tevékenység, betegápolás, tanítás, lelkipásztori munka különösen a pappá szentelt szerzetesek esetében.

A szerzetesi élet kifejezést gyakran a megszentelt élet szinonimájaként használják, mivel ismertebb, érthetőbb. A katolikus értelmezés szerint, az Istennek szentelt élet lényege: a három evangéliumi tanácsra tett fogadalom által létrejövő Istennek lefoglaltság, konszekráció. A szerzetesek azok, akik örökre szóló, nyilvános fogadalmat tesznek az evangéliumi tanácsokra, közösségben, saját rendházukban/kolostorukban/monostorukban, tehát a világtól bizonyos fokig elkülönülve laknak. A szerzetesi élet stabil, látható életforma, és nyilvános tanúságtétel is.

A szerzetesi életnek a történelem folyamán különböző formái alakultak ki:

- teljesen szemlélődő rendek (nem végeznek külső apostoli tevékenységet) - pl. karthauziak,

- monasztikus rendek (monostorban élnek, életük tengelye a közös ima, és a közös tevékenység) – pl. bencések, ciszterciek

- kanonoki rendek (a közös istenszolgálatot összekapcsolja az apostoli tevékenységgel) – pl. premontreiek

- kolduló rendek (a közös imát ötvözik az apostoli tevékenységgel, de nincsenek helyhez kötve) – pl. ferencesek, domonkosok

- szentignáci lelkiségű rendek (szakítanak a közös kórusimával; a hangsúly az apostoli mozgékonyságon van, „szemlélődők a cselekvésben”) – jezsuita rend és sok, a modern korban keletkezett női rend – pl. Congregatio Iesu, Sacré Coeur

- apostoli munkát végző rendek – sok ilyen keletkezett az újkorban, általában valamilyen társadalmi szükséghelyzet orvoslására.

A megszentelt életet élik az ún. világi intézmények tagjai. Ők a világban, megszokott életkörülményeik között maradnak, de az evangéliumi tanácsokat vállalják, és a világ megszentelését belülről akarják munkálni. Az apostoli élet társaságainak életformája sok mindenben hasonlít a szerzetesi életformához: tagjaik általában testvéri közösségben élnek, és az evangéliumi tanácsok megtartását általában magánfogadalommal vállalják, és saját munkájukkal részt vesznek az Egyház küldetésében. Ezek a formák mind léteznek ma Magyarországon, illetve ezeken kívül olyan új közösségek is, amelyek gyakran csak néhány éves vagy évtizedes múltra tekintenek vissza, és keresik annak útját, hogy a megszentelt élet intézményévé váljanak.

A szerzetesek különleges helyet foglalnak el az Egyházban: ahogyan a II. Vatikáni Zsinat fogalmazta, az Egyház szentségéhez tartozik a szerzetesi állapot. Azaz a szerzetesi élet már itt a földön szeretné elővételezni és mindenki másnak hirdetni azt az Isten és ember közötti közvetlen kapcsolatot, amelyre Isten minden embert meghív.

Dr. Deák Viktória Hedvig OP

a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciájának elnöke

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája
1052 Budapest, Piarista köz 1.

(Bejárat a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola felől, 4. emelet)
 

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: (+36 1) 315 1452 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Dr. Deák Viktória Hedvig

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferencája (FSZK)

elnöke: Labancz Zsolt 

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41