Cantalamessa atya nagypénteki homíliája

2021. ápr. 6. (kedd) 08:45
Róma

Nagypénteken kora este hat órakor kezdődött a Szent Péter bazilika katedra oltáránál Urunk szenvedésének az ünneplése, melyet Ferenc pápa vezetett. A passió felolvasása után a hagyományoknak megfelelően P. Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros, a Pápai Ház szónoka tartotta a szentbeszédet, melyben a Rómaiakhoz írt levél egy szentpáli gondolata nyomán a megfeszített Krisztusról szólt, aki „elsőszülött a sok testvér között” (Róm 8,29). A keresztény testvériség úgy épül fel, hogy először magunkkal kezdjük, nem nagyratörő tervekkel és elvont célokkal. Ez azt jelenti, hogy az egyetemes testvériség számunkra a katolikus egyházban való testvériséggel kezdődik”.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

A Fratelli tutti enciklika egyetemes horizontú, nem a keresztény testvériségből indul ki

„Múlt év október 3-án Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc sírján írta alá a „Fratres omnes” enciklikáját a testvériségről. Rövid idő alatt sokak szívében felkeltette az erre az egyetemes értékre való törekvést, rávilágított a testvériség ellen elkövetett sok sérülésre a mai világban, jelzett néhány módot a valódi és igaz emberi testvériség elérésére, majd felszólított mindenkit, embereket és intézményeket, hogy fáradozzanak érte” – kezdte beszédét Cantalamessa atya. Az enciklika nagyon széles közönségnek szól, egyházon belül és kívül, gyakorlatilag az egész emberiséghez fordul. Az élet számos területét lefedi: a magánszférától az államéig, a vallástól a társadalmi és politikai szféráig. Tekintettel erre az egyetemes horizontra, az enciklika helyesen elkerüli, hogy a témát arra szűkítse le, ami a keresztények sajátos és kizárólagos vonása. A szónok idéz az enciklika végéről egy gondolatot a testvériség evangéliumi alapjairól: „Mások más forrásból isznak. Számunkra az emberi méltóság és testvériség ezen forrása Jézus Krisztus evangéliumában rejlik. A keresztény gondolkodás és az egyház cselekvése számára ebből fakad annak az elsődlegessége, ami a kapcsolatot, a másik személy szent misztériumával való találkozást, az egész emberiséggel való egyetemes közösséget illeti” (FO, 277).

Testvériség családi és nemzeti alapon

A kapucinus szónok ezután a testvériség krisztológiai alapjára figyelt, mely a kereszten mutatkozott be. A „testvér” szó az Újszövetségben elsősorban vérségi kapcsolatot jelent, az ugyanazon apától és anyától eredést. Másodsorban „testvérek” azok, akik egyazon néphez, nemzethez tartoznak, miként Pál apostol használja a rómaiakhoz írt levélben, ahol a „testvéreiről beszél, akik test szerint a népéből valók” (vö Róm 9,3), értelemszerűen férfiak és nők együtt. Ílymódon lehet eljutni arra a széles látóhatárra, mely minden személyt testvérnek tekint, amit a Biblia felebarátnak hív. Ahogy János apostol első levelében olvassuk: „aki nem szereti testvérét”, vagyis felebarátját. Így használja Jézus is: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40), mert a testvér alatt minden személyt ért.

Testvérek azok, akik Jézus Krisztus Szentlelkében osztoznak  

Ám ezzel az általános használattal szemben az Újszövetségben a „testvér” egyre világosabban a személyek egy bizonyos csoportját. Testvérek Jézus tanítványai, ahogy mondja: „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám” (Mt 12, 48-50). Ebben a vonalban Húsvét új és meghatározó szakaszt jelent. Ennek köszönhetően Krisztus „elsőszülött lesz a sok testvér között” (Róm 8:29). A tanítványok új és mélységes értelemben testvérekké válnak: nemcsak Jézus tanításában osztoznak, hanem Lelkében, a feltámadott új életében is. Jelentős, hogy Jézus csak a feltámadása után hívta először tanítványait „testvéreknek”: „Menj a testvéreimhez – mondja Mária Magdolnának – és mondd nekik: Felmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez” (Jn 20,17). „Mert ugyanattól az egytől valók mind: a megszentelő és azok, akiket megszentelt. Ezért nem szégyelli testvérnek nevezni őket” – olvashatjuk a Zsidókhoz írt levélben (Zsid 2,11). Húsvét után ez lesz a testvér kifejezés leggyakoribb használata; jelzi a hittestvért, a keresztény közösség tagját. Vér-testvérek maradnak ebben az esetben is, de immár Krisztus véréből! Ez teszi a Krisztusban való testvériséget egyedivé és transzcendenssé, bármilyen más testvériséggel szemben, és ez annak a ténynek köszönhető, hogy Krisztus maga is Isten. Nem helyettesíti a családon, nemzeten vagy fajon alapuló más típusú testvériségeket, hanem mintegy megkoronázza azt. Minden ember testvér, mint ugyanazon Isten és Atya teremtménye. Ehhez a keresztény hit egy második döntő okot kapcsol. Testvérek vagyunk nemcsak a Teremtés, hanem a Megváltás révén is; nemcsak azért, mert mindannyiunknak ugyanaz az Atyánk, hanem azért, mert mindannyiunknak ugyanaz a testvére, Krisztus, „az elsőszülött a sok testvér között”.

Az egyetemes testvériség számunkra a katolikus egyházban való testvériséggel kezdődik

Az elvi megfontolás után Cantalamessa atya gyakorlati szempontokat ajánlott. A testvériség úgy épül fel, hogy először magunkkal kezdjük, nem nagyratörő tervekkel és elvont célokkal. Ez azt jelenti, hogy az egyetemes testvériség számunkra a katolikus egyházban való testvériséggel kezdődik – ezért most csak erre figyelt a szónok. A katolikus testvériség megsérült! Krisztus köntösét darabokra tépte az egyházak közötti megosztottság, de ami nem kevésbé súlyos, a köntös egyes darabjai még további részekre szakadtak. A szónok a szakadás emberi eleméről beszélt, mert valójában soha senki nem lesz képes elszakítani Krisztus valódi köntösét, az ő misztikus testét, amelyet a Szentlélek éltet. Isten szemében az egyház „egy, szent, katolikus és apostoli” és a világ végéig az is marad. Ez azonban nem ment fel bennünket és még erősebben kell fáradoznunk a szakadások begyógyításán.

Megosztottságunk oka politikai jellegű  

De mi is az oka a katolikusok megosztottságának? – kérdezte a szónok. Nem a dogma, nem a szentségek, nem a szolgálatok, mert ezeket Isten kegyelméből megőrzi az egyház. A politikai választás az ok, amikor az felülkerekedik a vallási és egyházi szempontokon és ideológiához társul. A világ bizonyos részein ez megosztottságot szül, még ha el is hallgatják azt. Pedig valójában ez bűn, a szó legszorosabb értelmében. Mert azt jelenti, hogy ennek a világnak az országa fontosabb lett a szívben, mint az Isten Országa. Éppen ezért kell lelkiismeretvizsgálatot tartanuk, mert a gonosz a neve szerint is Megosztó. Jézustól kell tanulnunk, aki körül erős politikai polarizáció létezett négy párt részéről is: farizeusok, szadduceusok, Heródes-pártiak és zélóták. Ám Jézus egyikhez sem társult, ellenállt minden bevonási kísérletnek. Az őskeresztény közösség hűen követte őt ebben a választásban. A pásztorok feladata, hogy legyenek az egész nyáj pásztorai és ne csupán egy részének. A II. Vatikáni Zsinat mindenekelőtt a világiakat bízza meg a feladattal, hogy legyenek jelen az evangélium nevében a különféle társadalmi, gazdasági és politikai döntésekben. Az egyháznak leginkább az egységet őrző karizmát kell ápolnia. Emeljük fel imádságunkat ahhoz, aki a kereszten meghalva „összegyűjti Isten szétszóródott gyermekeit” (vö Jn 11, 52), azzal az imádsággal, amit minden szentmisében mondunk az áldozás előtt: „Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek.” Ne vétkeinket nézzed, hanem Egyházad hitét, őrizd meg szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké” – zárta nagypénteki homíliáját Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros, a Pápai Ház szónoka.

Forrás és fotó: www.vaticannews.va

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41