Az idei nagyböjtben ismét hív a magyar jezsuiták lelkigyakorlatos központja, a dobogókői Manréza, hogy imádkozzunk minden nap személyesen és mégis együtt. A személyes imát szentírási igék, napi elmélkedések, képek és zenék segítik. A lelkigyakorlat közösségben is végezhető. Erre heti (akár online) közös imádság és megosztás révén nyílik lehetőség.
Mintegy kétszáz szerzetes gyújtott gyertyát Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, a megszentelt élet ünnepén a pesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban Székely János püspökkel. A szerzetesek testi-lelki jóllétéről és megújulásának lehetőségeiről pedig Kővári Magdolna szociális testvér, Orosz Andrea bencés obláta és Lukács János jezsuita beszélt a Párbeszéd Házában.
Február 2-án délután, az Úr bemutatásának ünnepén és a megszentelt élet harmincadik világnapján a Szentatya ünnepi szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartás a gyertyák megáldásával és körmenettel kezdődött, majd az eucharisztikus ünnepléssel folytatódott.
Az új év kezdete kultúránkban rendszerint a változtatás, az új célkitűzések és az önmenedzselés idejeként jelenik meg. Mindenki számára ismeretes az újévi fogadalom fogalma: új év, új lendület, új élet. Az ember számára szükségesek a „nullpontos” kezdetek, hogy elrugaszkodhasson régi önmagától.
Krisztus születésének éjszakáján a Betlehem mezején nyájaikat őrző pásztoroknak angyalok hirdették Isten dicsőségét, a Megváltó születését. A pásztorok – akárcsak a szerzetesek – virrasztó emberek, írja XVI. Benedek pápa; ezért hallották meg ők, és nem a nyugodtan alvók az örömhírt. Simeon, Anna, a pásztorok és mindazok, akik a szerény kezdetben felismerték a megváltás ígéretét a remény emberei voltak.
A Sarutlan Kármelita nővérek Kármelhegyi levelek (2025/3) hírleveléből adunk közre egy írást.
„Az Úr végső eljövetele, habozás nélküli várakozás” címmel tartotta meg Roberto Pasolini kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka első adventi prédikációját december 5-én pénteken kora délelőtt a VI. Pál aulában XIV. Leó pápa, a Római Kúria tagjai és a legfőbb szerzeteselöljárók jelenlétében. A kapucinus szónok a kegyelem észrevétele és a gonoszság eltörlése témák után végül Noé példáját elemezte, aki egyedül vette észre Isten kegyelmét egy általános pusztulásban és műve az üdvösség jele lett.
1996 decemberében a Pannonhalmi Főapátság és természeti környezete felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Ebben a hónapban nemcsak ezt ünnepeljük, hanem annak esélyét is, hogy az ember visszanyerheti elveszett helyét a világban. Ehhez ad útmutatást a Pannonhalmán szolgáló Várszegi Asztrik atya.
Egyszerűen nem értem Istent, miért engedte ezt meg? – Teljesen összezavarodtam, Isten mit is akar tőlem? – Döntenem kell, de nem látok tisztán… – Nem vagyok képes megbocsátani… – A legutóbbi imámban történt valami, amit muszáj lenne valakivel megbeszélnem, aki valóban érti is…
Talán magunkra ismerünk egyik vagy másik kérdésben, bizonytalanságban. De vajon ki vagy mi tudna segíteni? Gyónásra van szükség, lelkigondozásra, lelkivezetésre? Egyáltalán, mi is a lelkivezetés?
A megszentelt élet jubileuma keretében találkozott Leó pápa szombaton délelőtt a remeték csoportjával, akik ennek az ősi keresztény hagyománynak mai képviselői. Beszédében arra buzdította őket, hogy szívük mélyén keressék, hallgassák és dicsérjék az Istent és így váljék remete-lakjuk az Isten-kapcsolat oázisává.