A Pedagógiai Kongresszus mottója: „360º-os nevelés”. Az ötnapos szakmai találkozón több mint 200 piarista pedagógus vesz részt, szerzetesek és világiak egyaránt. A kongresszus elején Galaczi Tibor Sch.P. tartományi titkár és Horváth Andrea külön köszöntötte a tartományok megjelent képviselőit.
Ezt követően Zsódi Viktor Sch.P. tartományfőnök nyitó beszédében hangsúlyozta, problémákkal teli, mégis nagyszerű időket élünk, amelyre „kairoszként, az evangélium hirdetésére alkalmas időszakként kell tekintenünk. „A nevelési intézmények egyre inkább a missziós intézmények, a „kifelé haladó” Egyház frontvonalában vannak.” Viktor atya kiemelte: „Azt a közös kincsünket ünnepeljük ezen a konferencián, amelyet piarista hivatásnak hívunk, amely a nehéz helyzetekben is hitet és reményt ad a küldetéshez.”
Zsódi Viktor tartományfőnök beszéde teljes terjedelmében olvasható itt.
Ezután Javier Alonso piarista, a Pótolhatatlan Szolgálat csoport koordinátora köszöntötte a résztvevőket felidézve a Chilében tartott első nemzetközi találkozót, és az azóta tartó munkát, amelynek köszönhetően ma itt lehetünk.
Alonso atya részletesen ismertette az elkövetkező napok programját. A kommunikáció különböző formáit fogják használni: az előadásokat műhelymunkákkal kombinálják, a csoportos találkozók és a kerekasztal-beszélgetések segítik a résztvevők tapasztalatcseréjét. Végül Pedro Aguado generális atya köszöntője következett, aki kérte a résztvevőket, hogy helyezzék magukat integrális dinamikába, teljes mértékben vegyenek részt a tervezett tevékenységeken, hisz ezt jelenti a kongresszus 360 fokos nevelés szlogenje. Pedro Aguado rávilágított néhány kihívásra, amelyekkel a piarista iskoláknak szembe kell nézniük, mint például az integrális nevelés vagy az innováció. Nem a kihívás az újdonság, hanem az, hogy a megszokott dolgokat új módon tegyük – mondta beszédében.
A nap fő előadását Claudia Uribe, az UNESCO korábbi latin-amerikai és karibi regionális igazgatója, a szervezet chilei képviselője tartotta. Ő az oktatás helyzetéről beszélt a világban. Uribe professzor kifejtette, hogy „egyre több gyermeknek van hozzáférése az oktatáshoz világszerte”. Ez mérföldkőnek számít, hiszen a világ népességének többsége valamikor életében már járt iskolába. Ezek a számok azonban sajnálatos módon ellentétben állnak más negatív tényezőkkel, például a világ országai és régiói közötti növekvő egyenlőtlenséggel. Ez egyértelművé teszi, hogy „az oktatáshoz való jog továbbra is elkerüli a leghátrányosabb helyzetű gyermekeket, például a fogyatékkal élőket, az őslakos és hontalan gyermekeket – különösen a lányok tartoznak ezekbe a csoportokba”. És tény, hogy az adatok szerint az elmúlt 50 év során elért fejlődés ellenére „még mindig 750 millió analfabéta felnőtt van világszerte, akiknek többsége nő”.
Uribe a problémák közül kiemelte a mesterséges intelligencia kihívását az oktatásban, „amely a lehetőségek és a kihívások új világát nyitja meg”. „Tudjuk, hogy ezt óvatosan kell csinálni” – mondta, de a mesterséges intelligenciában rejlő nagy lehetőségek személyre szabottabb és szélesebb körű tanulást eredményezhetnek. Bemutatott néhány adatot, amelyek élénk beszélgetést eredményeztek az előadó és a résztvevők között az előadás második részében.
Forrás és további fotók: piarista.hu