Ugrás a tartalomra
normál Hazai
2019. július 12. 9:15
Pásztó

Síelés és gregorián – egy polihisztor arcképe

A Rajeczky Ferenc néven 1901. november 11-én Egerben született zenetörténész, népzenekutató, egyházzenész, zenepedagógus, ciszterci szerzetes, a zenetudományok doktora 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, ekkor vette fel a Benjámin nevet.

Az innsbrucki egyetemen teológiát hallgatott, 1926-ban pappá szentelték és teológiai doktori oklevelet szerzett. Ugyanitt Rudolf von Fickernél zenetudományi tanulmányokat is folytatott, és a második évtől kezdve rábízták a gregorián vezénylését. Szíve szerint maradt volna doktorálni, de a budapesti ciszterci Szent Imre Gimnáziumba helyezték, és ott tanított 1945-ig. Tanítványai között volt többek között Rösler Endre, Nádasdy Kálmán, Járdányi Pál, Sugár Rezső, Romhányi József; az iskolai kórussal Magyarországon először énekeltek Perotinus-műveket, a zenekar Haydnt, Hindemithet, Bartókot, Vivaldit játszott, és először mutatták be Bartók zenekar-kíséretes kórusait is.

Az iskola cserkészparancsnoka is Rajeczky Benjamin volt. Még Innsbruckban kezdett komolyan síelni, ezt a szokást Budán sem hagyta abba: az általa szervezett sícsapat telente a Normafánál gyakorolt, száraz napokon a viaszreszelékkel felszórt tornateremben edzettek, de az Alpkoba is szervezett sítábort tanítványainak.

1932 és 1935 között a Zeneakadémián zeneszerzést tanult Kodály Zoltánnál, aki később a Népzenekutató Intézetbe hívta. 1933-tól a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára volt. Tanítási tevékenységében a Kodály-módszert alkalmazta, cikkeivel, tankönyveivel támogatta. 1945 és 1950 között Pásztón a ciszterci rend priorjaként tevékenykedett, ezzel egyidejűleg Budapesten egyetemi lektor és zenetörténet-tanár volt a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában.

A Pásztói Múzeumban 1990 óta működik Rajeczky-emlékszoba. A városban két szerzetestársával szinte középkori körülmények között művelték a földet, latin nyelvből korrepetáltak diákokat, miséztek. Köztiszteletnek és közszeretetnek örvendtek a környéken. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, 1950 októberében a szerzeteseknek a pásztói rendházat is el kellett hagyniuk. Rajeczky Benjámin hétvégente mindig hazatért Pásztóra, szülei házába. A város díszpolgári címével a rendszerváltás előtt tüntették ki.

1950-ben Lajtha László ajánlására a Néprajzi Múzeum munkatársa lett. 1952-ben rendjét feloszlatták, de papi hivatását egész életében gyakorolta. Az ötvenes években népzenegyűjtő körutakon vett részt, valamint Lajthával népzenei hanglemezeket készítettek elő kiadásra. 1960-től 1967-ig az MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatóhelyettese, 1970-ig megbízott igazgatója volt, 1967-től a Zenetudományi Intézet főmunkatársaként dolgozott.

Nevéhez fűződnek többek között a hazai csángó gyűjtések (Domokos Pál Péterrel), valamint a magyar népzenei hagyományokat bemutató hanglemez-összeállítások. Más külföldi meghívások mellett az International Folk Music Council (ma: ICTM) konferenciáinak rendszeres előadója, vezetőségi tagja és a népzene történeti forrásait kutató munkacsoport megalapítója volt. A történeti korokba datálható népzenei adatok első jelentős magyar áttekintése az ő bevezetőjével, Dobszay László és Szendrei Janka szerkesztésében jelent meg két kötetben. Ezeken kívül számtalan kiadványt írt, szerkesztett.

Ő teremtette meg a magyar gregoriánkutatást. A magyarországi középkori források feldolgozásával és dallamainak közreadásával hozzájárult zenetörténetünk e kevéssé ismert korszakának feltérképezéséhez. Részt vett középkori kódexek feltárásában, megfejtésében Magyarországon és külföldön, Krakkóban és Zágrábban. Kiemelkedő szerepe volt a siratók és egyéb népszokásanyag kutatásában, dallamtörténeti hátterük feltárásában, előadásmódbeli kérdéseik tágabb eurázsiai dallamstílusokkal összefüggő vizsgálatában. Nemzetközileg jelentős tudományos eredményeket ért el a gregorián és a népzene kutatása területén.

Rajeczky Benjámin 1989. július 1-jén hunyt el Pásztón. Polihisztorként is emlegették, posthumus Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Nevét zeneiskola őrzi, és tiszteletére rendezik meg az Országos Rajeczky Benjámin Gregoriánversenyt.

Így fogalmazott:

"A jövő zenéjét nem stílustörténeti jóslatok határozzák meg. Meghozza a felnövekvő nemzedék. Hogy milyen lesz? Kérdéssel felelek: Mire neveljük a gyereket? Arra, hogy milyen ruhát hordjon ötven év múlva? Hogy milyen közlekedési eszközöket használjon? Milyen házat építsen? Arra, hogy milyen kifejezési formái legyenek a jövő századnak? Nem, mert értelmetlen és fölösleges dolog. A formákat az idő hozza. Ellenben neveljük a gyereket arra, hogy mi jó és mi rossz, mi szép és mi csúnya. Ha ezt megtettük, nem félünk a jövőtől. Akkor biztos, hogy a jövő nemzedék, bármilyen formakincset teremtsen is, az értékes és jó világban marad. Amit alkot, az valódi érték, valósággal szép lesz."

Forrás és fotó: https://papageno.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Schumicky Mária NEK asszisztens
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41