Visszatért a lazarista rend a nagyváradi Katalin-telepre

2016. aug. 25. (csütörtök) 17:30
Nagyvárad
A missziók, a papság képzése, valamint a szegények és a rászorulók megsegítése céljából alapította meg Páli Szent Vince a 17. században a Misszióstársaságot, közkeletű nevén a lazarista rendet, mely augusztus 1-jén visszatért a nagyváradi Katalin-telepre.

Páli Szent Vince (1589–1660) francia egyházmegyés pap 1625-ben alapította meg a Misszióstársaságot, mely később a lazaristák népies elnevezést kapta, mivel párizsi anyaházuk a Szent Lázár-ház volt. A rendet népmissziók, illetve külmissziók szervezésére hozta létre Szent Vince, aki – amikor papként azt tapasztalta, hogy a lelkipásztorkodás szempontjából a városokkal szemben a falvakat elhanyagolják – népmissziókat kezdett szervezni. Idővel társakat toborzott maga mellé, így jött létre később a Misszióstársaság (Congregatio Missionis).

Franciaországban bejárták a falvakat: prédikáltak, miséztek, gyóntattak, kibékítették a haragosokat, és megalapították az úgynevezett „szeretetegyesületeket” a szegények megsegítésére. Megkezdődött tehát a rend pasztorációs szolgálata, amely még Szent Vince életében külmissziókkal egészült ki. Az alapító Madagaszkár szigetére küldött misszionáriusokat, valamint Írországba, idővel a rend elterjedt Európában és az egész világon. A Misszióstársaság feladatai közé tartozott a papság képzése, valamint a szegények és a rászorulók megsegítése is.

Magyarországon az 1800-as évek végén jelent meg a rend, első házuk 1898-ban nyitotta meg kapuit Piliscsabán. Akkor még nem létezett önálló magyar tartomány, csak később, 1926-ban jött létre. Ekkor Budapesten már megépült a központi rendház, ahonnan elterjedt aztán Erdélybe és a Partiumba is. Nagyváradon 1940-től voltak jelen a lazaristák, missziós házat béreltek Csíkszeredában, és Kolozsváron is új építkezést terveztek, amely a kommunista rendszer miatt meghiúsult.

Az 1920-as években a vincés nővérek kezdtek kijárni a ma Katalin-telepként ismert városrészbe, amely szegénynegyednek számított. Az utcák nélküli, sokszor sáros területen egy bőrgyár működött, nagyrészt a gyár munkásai éltek a környéken. A nővérek a gyerekekkel kezdtek el foglalkozni. Imádkoztak, tanítottak, és a gyerekeken keresztül eljutottak a szülőkhöz, a családokhoz is. Vasárnaponként litániákat és különböző összejöveteleket, ájtatosságokat szerveztek. Megépítették azt a kápolnát, amely a mostani plébániaépület legkorábbi részét képezi. Lassan azonban a közösség „kinőtte” a kápolnát, és a ’30-as években kezdték el építeni a Csodásérmű Boldogasszony-templomot, amely 1935-ben készült el, december 8-án szentelte fel Fiedler István püspök. (Csodásérem: Mária szeplőtelen fogantatását ábrázoló kegyérem – a szerk.) A hagyomány úgy tartja, hogy a vincés nővérek a „csodásérmen” látható Labouré Szent Katalinról nevezték el a városrészt.

1940-ban érkeztek meg a lazaristák, akik közösséget alapítottak itt. Templomuk első plébánosa Szedenik Nándor volt, aki negyven évig szolgált, 1983-ban hunyt el. A Misszióstársaság tagjai látták el a templomot, illetve később a plébániát 1997-ig. Az utolsó lazarista plébános Dusik Tibor volt, akit tartományfőnöki kötelességei Budapestre szólítottak. Fiatal utánpótlás hiányában a nagyváradi püspökség vette át a plébánia vezetését szerződés alapján. A közelmúltban, 2015-ben Böcskei László megyéspüspök levélben fordult a rendfőnökhöz a lazaristák esetleges visszatérésével kapcsolatban. A rendi gyűlés határozata alapján 2016. augusztus 1-jén a lazaristák hivatalosan visszatértek Nagyváradra. Barta Szabolcs a Szent László-plébánián eltöltött gyakorlati idő után került Katalin-telepre.

Az új plébános minden értelemben hazatért Nagyváradra, hiszen itt született, nőtt fel, és az érettségi után került a lazaristákhoz Budapestre. A Katalin-telepen keresztelte a már említett Szedenik Nándor, ebben a templomban volt elsőáldozó, bérmálkozó, sőt itt szentelték pappá 2005-ben. A lazarista rend szabályzata alapján, hogy megkezdődhessen a közösségi élet, ősszel újabb szerzetes érkezik Katalin-telepre. Innen látják majd el a biharszentjánosi filiát is. 

Forrás és fotó: Hírek.várad.org/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41