„Aki énekel, nem fél semmitől”

Bakonybél
A zene a valóságnak egy olyan dimenziója, amely a kommunikációs szándékon túl képes harmóniát teremteni. A legszentebb dolgokat nem lehet elmondani, csak elénekelni, vélekedett Dr. Baán Izsák, a Szent Mauríciusz Monostor perjele a múlt hétvégén először megrendezett Gellért Ünnepen. Márpedig éneklésre, zenélésre akadt módja az előadóknak és a látogatóknak egyaránt, hiszen a bakonybéli bencés monostor környezetében komoly- és könnyűzenei koncertek, valamint képzőművészeti kiállítás várta az érdeklődőket.

 

„Még egy ateista is megteszi Isten felé az első lépést, ha muzsikálni kezd, attól kezdve nincs visszaút” – szögezte le Pintér Zsolt, a Louisiana Double együttes egyik tagja, s hozzátette: ha énekelünk, nem félünk semmitől. A zenész be is bizonyította axiómaként lefektetett tételeit, hiszen zenésztársával, Apáti Ádámmal olyan hangulatot varázsolt az először megrendezett Gellért Ünnepen a bakonybéli bencés monostor kávézójába, hogy lélek nem maradt érintetlen.

Az együttes rendkívül érdekes műsora a népzenei gyökerű észak-amerikai zenei stílus, az egyéni és a közösségi hit kifejezésének huszadik századi történetén kalauzolta végig a megjelenteket. Szólt bluegrass, gospel, blues, rockabilly, rock ’n’ roll, tradicionális Appalache-hegységi muzsika és előkerült számos hangszer. Hogy miként mélyítheti el a zene a hitet, hogyan lehetséges átjárás egymástól látszólag távoli műfajok között, arról, aki befért a szűkösnek bizonyult helyiségbe, meggyőződhetett.

Aki érzett magában kurázsit, netán volt nála hangszer, be is szállhatott zenélni, énekelni, Istent dicsőíteni. Ahogy megtette ezt Dr. Baán Izsák, a Szent Mauríciusz Monostor perjele és szerzetestársai is, így avatva csöppnyi templommá a hangulatos kávézót.

A perjel szerint a legszentebb dolgokat elmondani nem, csak elénekelni lehet. Úgy gondolja, a zene a szavaknak olyan mélységet ad, hogy a hétköznapi dolgokat is egy másik szintre képes emelni. „Olyan rezgésegyüttes, ami meg tudja mozgatni a fizikumot és a spirituális valónkat egyaránt. Sőt, képes ezeket egymással is harmóniába hozni. A zene a valóságnak egy olyan dimenziója, ami az erőfeszítéseken vagy a kommunikációs szándékainkon túli módon tud békességet teremteni. Belső harmóniát, a transzcendenssel való harmóniát, és az emberek közötti harmóniát” – vélte Izsák atya.

Sztárszónok a rengetegben

A megújult bencés monostor szerzetesei idén először rendezték meg hagyományteremtő szándékkal a Gellért Ünnepet. Szent Gellért püspök, vagyis születése szerint Gerardo di Sagredo (latinul Gerardus) Velencében született 977. április 23-án. „Szent Gellért egy olyan szentünk, aki európai hálózatba kapcsolja be a monostort” – mondta a fesztivál előtt tartott sajtóeseményen a perjel. Hiszen, tette hozzá, Velencében született, a Szentföldre indult, de hajótörést szenvedett, így Magyarországra került, ahol a királyi udvarban – ma úgy mondanánk – sztárszónok lett.

Életének egy nehéz időszakában vonult vissza Bakonybélbe, a csöndes, eldugott helyre, ahol hét évet töltött el, majd István király kérésére lett püspök a keleti országrészben. Vagyis Gellért Bakonybélt nyugatra és keletre is becsatolja, rögzítette az atya. Gellért Budán, a róla elnevezett Gellért-hegyen (korábban Kelen-hegy) hunyt el, amikor 1046. augusztus 29-én pogányok meggyilkolták.

A szent életű férfi tiszteletére rendeztek kétnapos művészeti fesztivált, amelyen a komoly- és könnyűzenei koncertek mellett szabadtéri képzőművészeti kiállítás várta az érdeklődőket. Az úgynevezett Nyitott műhely program keretében Novák Erik festőművész (aki a monostor szomszédságában él) képeit lehetett megtekinteni.

A „Vendégségben az Úrnál” szabadtéri kiállítás megnyitóját a monostor parkjában tartották, ahol a pályaműveket a szabadban állították ki. Az eseményt az egész nap zeneileg igen aktív és sokoldalúságát bizonyító perjel nyitotta meg a templomban, ahol egy kamarakórus tagjaként maga is énekelt a megjelenteknek.

A gyűjteményt a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére szervezte. Tárlatvezetést Fazakas Réka művészettörténész, a kiállítás kurátora tartott. A pályázatra 200 hazai és határon túli alkotótól érkeztek képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások.

A szabadtéri kiállítással minél többek számára szerették volna láthatóvá tenni, hogyan inspirálja az eucharisztia szentsége művészeti alkotások megszületését. Az alkotóknak lehetőségük volt arra, hogy a tematikát tágabb bibliai kontextusban, valamint a hétköznapok valóságában értelmezzék.

Nyugatról keletre, múltból jövőbe

„Egy hely szelleméhez sokat hozzátesznek azok a nagy formátumú emberek, akik ideiglenesen vagy tartósan lakóhelyül választják” – osztotta meg gondolatait Bakonybél szellemével kapcsolatban Izsák atya. Kifejtette: nincs ez máshogyan Bakonybéllel sem, a Magas-Bakony csúcsai között meghúzódó, tágas völgyben található falucskával, amelynek bencés monostora ezer évvel ezelőtt két európai hírű és szentség hírében álló szerzetes jelenlétének köszönhetően jött létre. A monostor alapítójának tartott türingiai-bajor Szent Günter után 1023 és 1030 között Szent Gellért volt az itt élő emberi-spirituális közösség vezetője.

„Egy napon, amikor írt, s úgy megiramlott képzelete, hogy észrevétlen álomba szenderült, odament hozzá egy szarvastehén a borjával, s mellette mindketten leheveredtek a földre. Egyszerre a hím – egy farkas elől menekülve – nagy sebbel-lobbal közébük rontott, elfutott vele, kicsinyét pedig a választott mellett hagyta. Hozzá akart bújni, és földre lökte a tintát, amellyel írt. Mikor pedig hajlékába tért, a szarvasborjú követte, ő meg kenyérrel etette, úgy, hogy az többé el nem szakadt tőle. Máskor pedig Szent Gellért egy tarisznyát vitt a házába, s azt látta, hogy ajtaja előtt egy farkas hever. Észrevette, hogy sebesült, kinyitotta hát az ajtót, és a farkas vele együtt bement. Letette a tarisznyát, a farkas pedig lába előtt a földre terült, föl sem kelt addig, míg meg nem gyógyult. Attól a naptól fogva aztán a szarvas fia is meg a farkas is ott maradt. Kijártak az ajtón a rétre, legeltek és egymást nem bántották” – őrizte meg a legenda Gellért bakonybéli tartózkodásáról.

A szarvas és a farkas jelképes története a vágyait és indulatait a természet csendjében szelídítő, belső harmóniára törekvő embert állítja az olvasó elé, egyben jól ragadja meg azt a genius loci-t, ami Bakonybél sajátja, s amiben Gellért is osztozott, rögzítette a perjel. Gellért Bakonybélbe érkezésének ezredik évfordulóját jövőre ünnepelik.

Bakonybél településnek és a monostornak jelentős a spirituális, szellemi vonzereje, történelmi múltja, épített öröksége, egyházi, történelmi, művészeti értékei teszik egyedivé a térségben. Írók, muzsikusok, képzőművészek választják második (vagy akár első) otthonuknak, a turisták, zarándokok pedig a szellemi feltöltődést is keresik e befogadó településen.

„Bakonybél lelki fővárosom, olyan erjesztő közeg, ahol egy művész motivációt kaphat” – osztotta meg gondolatait Prieger Zsolt annak kapcsán, hogy 2023-ban a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programhoz Bakonybél is csatlakozik helyszínként. (Zsolt a tavalyi Pilinszky-est után idén zsoltáros műsorral érkezett a településre.)

Nagy Krisztián, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa – Kultháló projektvezetője úgy vélte: minden művészetnek van egy belső, spirituális tartománya, és ezt számtalan formában megtapasztalhatjuk Szent Gellért ünnepén. Reményét fejezte ki, hogy jövőre az együttműködés hasonló intenzitással és még szélesebb távlatokat nyitva valósulhat meg.

Izsák atya szerint az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat kapcsán Bakonybél kapcsolódhat a kulturális mainstreamhez, kiderülhet az is, mit tehet a helység a művészettel, a hely szelleme által mi születhet, az hogyan szólítja meg az itt élőket és az idelátogatókat. Szavaira rímelt, ahogy az autóba ülve még hallottam a monostor előtti kis téren felállított harangjáték dallamait.

Szerző: Velkei Tamás

Forrás és fotó: kepmas.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
✟ Rudan Mária - EM projektvezető
dr. Kele Mária - EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia - EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia - zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41