Alapítójukat ünnepelték a szociális testvérek

2019. jan. 5. (szombat) 11:45
Budapest

Alapítóját ünnepelte január 5-én Budapesten, a káposztásmegyeri Szentháromság-templomban a Szociális Testvérek Társasága. „Küldetésben járunk” mottóval mutatták be küldetésük, karizmájuk mai megvalósulását. Az ünnepen Erdő Péter bíboros tartott útmutató előadást.

Vízkereszthez, ezen a Slachta Margit szívének nagyon kedves ünnephez legközelebb eső szombaton tartja a Szociális Testvérek Társasága az alapító napját. „Ez az a nap, amikor Krisztus kilép a világ elé. Mi is ezen a napon szeretnénk megmutatni, milyen szolgálattal járunk küldetésben a világban” – fogalmazta meg  Szabó Katalin testvér, a közösség magyarországi elöljárója.

Harmadízben rendezett nyitott ünnepet a társaság ezen napon, a közösség évtizedes jelenlétének és tevékenységének egyik helyszínén. A Szentháromság-plébániára hívta össze a testvéreket, a kültagokat, barátokat, munkatársakat, érdeklődőket.

A templomot megtöltő sokaság a szociális testvérek reggeli zsolozsmájával kezdte napját. A testvérek minden reggel a Szentlélek ajándékaiért imádkozva indítják napjukat, kifejezve a törekvésüket, hogy a napot a megszentelő szeretet küldetésében, a Lélek vezetésével járják végig.

Nyitott ünnepük vendégelőadója, a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, a nap programja pedig felvonultatta azt a gazdagságot, mellyel a társaság ma az alapító, Slachta Margit szellemében végzi szolgálatát. 84 testvér kis közösségekben fáradozik Budapesten és több vidéki helyszínen környezetük lelki megújulásán, karbantartásán. 22 előadás, fórum, beszélgetés adott ízelítőt ebből a sokszínűségből. Szó volt hivatásról, családpasztorációról és terápiáról, imaszolgálatról, zene- és művészetterápiáról, evangelizációról, hitoktatásról, idős és beteggondozásról, teremtésvédelemről, népművészetről. A pszichológiában és mentálhigiénében jártas testvérek beszéltek konfliktuskezelésről, veszteségeink kezeléséről, emberi kapcsolatainkról a környezetpszichológia tükrében.

A nap főelőadását tartó Erdő Péter az alapító alakját állította a középpontba. Erdő Péter bíboros felelevenítette a Szociális Testvérek közössége alapítójának tevékenységét, számba vette mai társadalmunk aktuális kérdéseit, keresve, milyen válaszokat adna ma Slachta Margit.  A rendalapító egy politikai, közéleti jellegű katolicizmust képviselt, minden kérdésben megtalálta, mi a keresztény szeretet mondanivalója. Így szállt síkra a katolikus nőmozgalom elindításáért, tette hangsúlyossá a családsegítést a pasztorációban, ismerte fel a szociális segítségnyújtás útjait, szólalt fel az „izmusok” szélsőségei ellen, küzdött XII. Piusz pápához is eljutva a zsidóüldözés ellen, lépett fel a munkaszolgálatosok sorsának javításáért. A háború után részt vett a politikai élet újraindításában, a szocializmus éveiben pedig határozottan kiállt az emberiesség ügye mellett.

Mennyire képviselhető ma Slachta Margit szerepvállalása, ez a politikai jellegű, közéleti katolicizmus?  Melyek azok az ügyek, amelyek mellett nekünk, keresztényeknek ki lehet állni, hogyan közvetíthetjük ma a keresztény szeretet mondanivalóját?  

Erdő Péter szerint az Egyház ma nem vállalhatja fel, és a világ sem várja az Egyháztól, hogy teljes gazdasági-politikai koncepciókat, politikai filozófiákat dolgozzon ki. Indokolva állásfoglalását társadalmi helyzetképet adott: a világ ma a természet- és társadalomtudományos fejlődés következtében annyira bonyolult lett, hogy helyes tényállások megfogalmazása, a valós helyzet feltárása csak egy-egy terület nagyfokú szakismerete alapján lehetséges.

Ezzel párhuzamosan az emberek tájékozódása a világról a nyugati világban nagyon felszínessé vált. A klasszikus út helyét – tényfeltárás, logikus érvelés, meggyőzés – ma a propaganda, a reklám, a manipuláció vette át. Az emberek ma mérlegelés nélkül reagálnak, a tudatos döntést megkerülő manipulatív hozzáállás következtében messzemenően meggyöngült az emberi döntésképesség.

Ugyanakkor az alapkérdések, így például az igazságosság, az emberi méltóság kérdése szinte kiáltanak a megoldásért. A liberális kapitalizmus a gazdasági hatékonyság dominanciáját hirdetve kilépett az emberek életminőségét meghatározó területekről. A nyugati államok nem akarnak költeni az oktatásra, egészségügyre és a szociális szférára. Tanúi lehetünk, hogy hazánkat szinte pellengérre állítják, hogy felvállalja ezeket a területeket. Európai társadalmaink akut kérdései közé tartozik a demográfiai helyzet – az elképesztően felgyorsult népességfogyás – és ezzel párhuzamosan az idősgondozás. „Magyarországon jók az irányok, de kérdés, van-e idő?” – mutatott rá a helyzet súlyosságára Erdő Péter.

A bíboros szerint európai társadalmi berendezkedésünk alapjait veszélyezteti az angolszász jogszemlélet térhódítása. Európában mindig megvolt a kultúrája annak, hogy a jogrendszer egyenlően mindenkire érvényes, ez a jogrendszer törvényeken alapult, amit a 19. század liberalizmusa is határozottan képviselt, az angolszász szemlélet pedig nagy szabadságot ad a bírói mérlegelésnek. Precedenst mindenre és annak ellenkezőjére is tudunk találni – idézte a mondást. Rámutatott: ez a gyakorlat megrázta a jogállamiságot meghatározó jogi kultúrát.

Egy másik, főként Kelet- és Közép-Európában megfigyelhető jelenség, a vezető rétegek kriminalizálódása, hozzájárult az állam tekintélyének gyengüléséhez, a bele vetett bizalom megrendüléséhez. Láthatunk példát arra, hogy a vezető réteg felismerve a talajvesztést, deklarálja a szilárdságot adó közös értékeket. Ezen a téren van az Egyháznak is küldetése, de a konkrét feladatok mások, mint a háború előtt. Erdő Péter idézte a II. vatikáni zsinat iránymutatását: Feladatunk, hogy az evangélium szellemében alakítsuk társadalmi életünket. Hogyan? – erre azonban nem kapunk a zsinati dokumentumokból választ – mutatott rá a bíboros, és ma azt látjuk, mennyire távol vagyunk ennek megvalósulásától. „Mindenre érvényes receptet nem tudunk adni. A feladatunk az, hogy az egyes emberhez eljuttassuk az örömhírt, azt a bizonyosságot, hogy az életének van értelme. Ezt tudjuk ma vállalni – fogalmazta meg a feladatot. Hogy ezt hogyan tegyük? „Ismerjük meg egyre jobban a Szentírást, tegyük életünk irányadójává, éljük meg egymással a szorosabb közösséget. Tegyük valósággá magunk között a szentírási elvet – arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretitek egymást –, ami vonzóvá teheti kívülállók számára a mi életprogramunkat. „A hit objektív valóság. Képes arra, hogy boldoggá tegyen mindenkit. Jézus léte történelmi tény, a tanítása az a középpont, amire mi építünk” – fogalmazta meg Erdő Péter bíboros.

A gondolatébresztő előadást szentmise követte. A főcelebráns, Erdő Péter bíboros mellett celebrált számos paptestvér, köztük Kosinsky Béla a Szentháromság-templom jelenlegi-, és Tomka Ferenc, korábbi plébános. Erdő Péter szentbeszédében az evangéliumot (Jn 1,43-51) – Fülöp és Nátánáel meghívását – állította a középpontba. Két találkozás – Fülöp és Nátánáel, Jézus és Nátánáel – rövid elbeszélése ez a János evangéliumi szakasz, de a Jézus-történet nyitánya, Jézus ki-voltának feltárása, egész küldetésének értelmezése, és mellette mindannyiunk meghívása – mutatott rá a szakasz jelentőségére Erdő Péter.

A bíboros így vezetett végig a történeten: Fülöp már meghallotta a meghívást, és ennek örömében szólítja meg Nátánáelt, aki azonban kételkedik: „Jöhet-e valami jó Názáretből?” Az evangélista a benne lejátszódó változást helyezi a középpontba. Nátánáelt kételkedésében elbizonytalanítja Fülöp lelkesedése, és elmegy Jézushoz, mert fontos neki az igazság keresése. Jézus pedig megszólítja, a benne munkáló gondolatokat pendíti meg. „Isteni tudása megrendíti személyében Nátánáelt, nemcsak eljut a Jézusban való hitre, Jézus istenségének felismeréséhez, hanem alapkijelentést is tesz: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Nátánáel legyőzte előítéletét, és nyitott lélekkel meg tudta érteni Jézus emberfeletti tudását – írta le Erdő Péter a férfiban lejátszódó változást. Jézus pedig a második eljövetelére vonatkozó kijelentéssel már a jövőt is értelmezi:  „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.” Erdő Péter a történet kapcsán azt mutatta meg, hogy Nátánáelnek szüksége volt megerősítésre, ahogyan nekünk is. Jézus mutatja meg, hogy mi Istennek ez a szereteten alapuló hatalmas terve az emberiséggel. „Vissza kell térnünk a gyökerekhez, Jézus személyéhez. Ő mutatja meg nekünk, mi Isten akarata, és mi az az út, amin eljuthatunk hozzá” – zárta beszédét a bíboros.

A testvérek 84 fős közösségében örömtelien sok a fiatal. Jelenleg öt novíciájuk van, és többen érdeklődőként ismerkednek a közösséggel. Katalin testvért arról kérdeztük, hogyan élik meg a hivatásgondozást. Elmondta, rendszerint egy-egy hivatás folyamatos kapcsolatból születik. Havonta tartanak lelkinapot fiataloknak, meghívják őket ünnepeikre, a szent három napra, de például a szilveszterükre is. Így rendszeresek a találkozások, és a fiatalok egyre jobban megismerik a közösséget. Az elköteleződés folyamat, melyben egyre mélyebbre szintre jutnak el az érdeklődők. Fiatal fogadja a fiatalt, olyan testvérek, akik már egy-két lépessel tovább jutottak az elköteleződési folyamatban. Így, ebből tud megszületni egy megalapozott elköteleződés.

Németh Emma testvér arról beszélt, a társaság feladata a „jelenlét szolgálat”, hogy itt és most meglássuk, mi a feladatunk, hogyan tudunk az adott helyen hozzátenni az élhetőbb, igazabb, jobb világhoz. Isten előtt és az emberek között szolgálunk, a Lélek vezetésével, erre törekszünk nap mint nap – hangsúlyozta.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41