Bármit megvehetek?

2021. dec. 14. (kedd) 10:30
Budapest

Az advent a meghitt, befelé figyelő várakozás ideje. Ám ezt az időszakot egyre inkább a stressz, a rohanás és a költekezés jellemzi. Baritz Sarolta Laura domonkos nővér a Scruton Belváros Közösségi Tér vendégeként december 2-án arról elmélkedett, lehet-e az ünnepet a fókuszba helyezve „jól fogyasztani”. Gondolatai vezérfonalául az emberközpontú közgazdaságtani megközelítés szolgált.

Baritz Sarolta Laura nővér eredeti szakmáját tekintve közgazdász, sokáig sikeres menedzserként dolgozott. A gazdaságtudomány iránti érdeklődését a domonkos rendbe belépve sem hanyagolta el, s ma már egyetemek (Corvinus, Sapientia) katedráiról, konferenciák meghívott előadójaként igyekszik párbeszédbe vonni a szakma leendő és jelenlegi képviselőit arról, hogyan lehet a közgazdaságtant megújítani és emberközpontúvá tenni, törekedve a fenntartható fejlődésre. Munkáját 2020-ban Európai Polgári Díjjal ismerték el. Laura nővér előadásának, majd az azt követő beszélgetésnek a fő témája az volt, mit jelent a „jó fogyasztás”. A fogalom megértése különösen fontos a nagyobb ünnepek alkalmával, így a karácsony előtti időszakban is, amikor a költekezés és a fogyasztás a szokásosnál is nagyobb méreteket ölt a jóléti társadalomban. A domonkos nővér szerint ehhez legelőször is választ kell találnunk ezekre a kérdésekre: „Mi a jó?”, „Mi a jó nekem, a személynek, és mi a jó általában?” Tehát szubjektív és objektív értelemben is fel kell tenni a kérdést.

Ezt követően lehet a fogyasztással összefüggésben is tovább gondolkodni, hogy hogyan fogyaszthat jól, egyáltalán fogyaszthat-e jól az ember?

Vajon az jó, ha bármit megkaphatok, amit elérhetek? Baritz Sarolta Laura leszögezte, létezik és megvalósítható az úgynevezett „jó fogyasztás”.

A fogalom az Aquinói Szent Tamás nyomán tomizmusnak nevezett filozófiai irányzatan gyökerezik, amelyet akkor tudunk igazán megérteni, ha hajlandók vagyunk befogadni és továbbgondolni a tamási elveket, amelyek középpontba állítják az ember intellektusának az akarat feletti uralmát. Aquinói Szent Tamás nézetei a 13. században születtek, mégis egészen a modern korig áthatják a gondolkodástörténet bizonyos aspektusait – fejtette ki Laura nővér, hozzátéve, hogy maga a katolikus teológia és pszichológia is ezer szállal kötődik a tomista gondolkodáshoz (a tomizmus az arisztotelészi filozófia eszközeivel a Katolikus Egyház legátfogóbb, részletekbe menően racionalista gondolati rendszerét alkotta meg, a katolikus teológia pedig ma is tükrözi a tomizmus eszmei alapját), ahogyan a közgazdaságban is van létjogosultsága a tomista alapvetéseknek, a keresztény társadalmi elvek érvényesítésének.

Teológia és gazdaságtan is járhatnak kéz a kézben – magyarázta Laura nővér. – Aquinói Szent Tamás nyomán például ki lehet jelenteni, hogy a „jó fogyasztás” nem más, mint egy emberközpontú, fenntartható, a valódi szükségleteken alapuló fogyasztás.

Ugyanígy létezik „jó gazdasági rend” is, erről pedig az mondható ki, hogy nem a hagyományos gazdasági kategóriák (pl. haszon) és szabályok a legfőbb rendező elvek benne, hanem az alapvető emberi szükséglet és értékrend.

Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a rá épülő gazdasági rend – mutatott rá Baritz Laura Sarolta. – Ha a gazdaság főszereplői és a piac vezetői haszonelvű emberek, akkor a kialakuló gazdasági rendszer is haszonelvű lesz. Ma jobbára ilyenben élünk. Ha azonban az alapvető erkölcsi szabályokat betartó emberek irányítják a gazdasági életet, akkor van esély arra, hogy egy más típusú, úgynevezett erényetikai gazdasági rend jöhessen létre, amelyben a versengést az együttműködés, a nyer-veszít sémát pedig a nyer-nyer (win-win) séma váltja fel, és a kölcsönösségen alapuló üzleti modellek kerülnek a középpontba.

Ez persze ebben a formában csak elméleti felvetés, mert előbb arra is választ kell találni, hogy vajon az ember határozza meg a környezetét, vagy éppen fordítva. Laura nővér három irányból közelítette meg a kérdést.

A behaviorista szemlélet szerint a környezet a döntő, és csoportnyomás hatására elveszíthetjük identitásunkat, egyéniségünket, akár az erkölcsi normákhoz való viszonyulásunk is sérülhet. Ha azonban onnan közelítjük meg a kérdést, hogy mindenképpen az ember maga-e az elsődleges a viszonyulási rendben, akkor máris tettünk egy lépést abba az irányba, hogy az ember képes önmagát meghatározni. Ha elég erős a belső motivációja, akkor képes megváltoztatni a környezetét.

Szent II. János Pál a bűn struktúrájáról értekezett. Egy példa segítségével szemléltetve a Szentatya tézisét: ha a környezetem korrupt, előfordulhat, hogy a hatására magam is korrupttá válok. Ez azonban nem veszi el az egyéni felelősségemet. Mindössze annyi történt, hogy magam is a részévé váltam a struktúrának, jelen esetben a bűn struktúrájának. Nem vagyok azonban erre determinálva. Az egyén szerepe itt is felértékelődik.

A harmadik tényező ebben a viszonyrendszerben a szabadság. Az ember szabadsága voltaképpen istenképmásságban gyökerezik, ez pedig azt is jelenti, hogy éppen emiatt pusztán a struktúra nem képes megfosztani az embert az egyéni szabadságától. Az ember mindig képes megtalálni a jót, amivel ellene tud hatni a rossz struktúrának. Gondoljunk például Edith Stein, Viktor Frankl, Szent Maximilian Kolbe vagy Olofsson Placid atya életpéldájára. Nekik is sikerült legyőzni a struktúrát. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy az ember és a struktúra viszonyrendszerében az ember az elsődleges szereplő: az ember belső szabadsága révén képes legyőzni a rossz struktúrát – szögezte le Laura nővér, hozzáfűzve, igaz ez a gazdasági folyamatok esetében is, amelyekben az ember nem kalkulációs tényező; test és lélek egységeként vesz részt ezekben is, akár termelőként, akár fogyasztóként van jelen.

Meg kell különböztetnünk a valódi és a látszólagos fogyasztási szükségletet. Ennek a két kategóriának a megkülönböztetésére pedig remekül alkalmas a józan ész. A domonkos nővér szerint képesek vagyunk a paradigmaváltásra: megváltozhat a gazdaságról alkotott látásmódunk és a fogyasztáshoz való hozzáállásunk, ehhez mindössze követnünk kell az emberi természetnek megfelelő belső iránytűnket. „Kerüld a rosszat, és a jót cselekedd” – mondja a zsoltáros. Ez az ember legmélyebb hajlama is egyben: boldogságra vágyik, és a jó az, ami igazán boldoggá teszi. A jóra, az igazságra és a boldogságra való hajlam a legalapvetőbb emberi beállítódás. A „jó fogyasztás” pedig az, amikor mindezzel összhangban történik a fogyasztás.

Ugyanilyen fontos a természeti törvény figyelembevétele is, amely a lex aeterna, vagyis az Isten bölcsességéből fakadó örök törvény. Ehhez szorosan hozzátartozik a szeretet törvénye. János apostol első levelében úgy fogalmaz: „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne. Szeretet az Isten: aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őbenne.” Ezt sem lehet megkerülni.

Azt, hogy a létezés önmagban miért jó az embernek, és ezen belül a fogyasztás, az a metafizika gravitációs terébe tartozik. Platón a jó és a létezés összefüggését tárgyalva azt mondja: minden dolog annyira jó, amennyire részesül a teljesség létezésében. A teljesség a keresztény teológiában Isten maga. Ha pedig az ember Isten képmása, akkor létezése a legfőbb jóhoz mérhető. Itt van sorrendiség, mert egy cselekvés például akkor „jó”, ha megfelel a természeti törvénynek.

Ennek megfelelően a világban létezik egy értékek közötti hierarchia, és ez a „jó fogyasztás” fogalmának megértésében is eligazít bennünket. Képesek vagyunk nyer-nyer helyzeteket teremteni a piacgazdaságban és a fogyasztásban is.

Mi az, amire valóban szükségünk van az adventi – de bármelyik ünnepi vagy évközi – időben? Biztos, hogy meg tudjuk vásárolni?

 

Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika

Forrás és fotó: Magyar Kurír/magyarkurir.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Horváth Sarolta

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Nagy-Bozsoky Anna – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41