Ugrás a tartalomra
beszámoló Rendi
2017. január 19. 8:00
Márianosztra

Boldog Özséb rendalapítóra emlékeztek a pálosok Márianosztrán

Boldog Özséb halálának 747. évfordulójára emlékeztek a pálosok Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya-bazilikában január 18-án. Az ünnepi szentmisét Beer Miklós püspök mutatta be, a szónok Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes volt. Az ünnepen a rend elindította a Mária Élő Koronája akciót.

A pálosok kiemelkedő ünnepe Esztergomi Boldog Özséb rendalapító halálának – Özséb 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán – évfordulója, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ünnepelnek meg. A pálos rend számos tagja, konfráterek és a rend barátai évről évre összegyűlnek Márianosztrán Boldog Özséb emléknapján. A szentmise fő celebránsa Beer Miklós püspök, pálos konfráter volt; a szentbeszédet Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános mondta. Paptestvérek érkeztek egész Magyarországról, Erdélyből és a Felvidékről. Mindannyian azért vagyunk itt, hogy megerősítsük hitünket, örüljünk a szenteknek, és kérjük az Úr kegyelmét, hogy tanúságot tudjunk tenni a hitünkről, a végtelen szeretetről – köszöntötte Vízi András, a márianosztrai pálos közösség elöljárója a zarándokokat.

Mit jelent az Istennek való teljes átadottság, életünk teljes odaadása – ezt a kérdést állította szentbeszéde középpontjába Darvas-Kozma József. Az ünneplés napjához kapcsolódó két szent, Margit és Özséb életpéldája vezette a válaszadásban. Szavai nyomán megelevenedett a Pilis erdeinek csendjében élt remeték élete, akik „az isteni szeretettől vezetve elhagyták otthonaikat, lemondtak vagyonukról, és alázatossággal önmagukat engesztelésül áldozták a népért”, és akik közösségi élete az „In Cruce salus!” (Keresztben az üdvösség!) jegyében kezdődött meg Klastrompusztán. „Követlek, bárhová is mégy!” eltökéltséggel indul egy-egy Istennek átadott életút – mutatott rá a szónok. Aki hátrafelé nézeget, aki nem elszánt a követésben, az inkább menjen a maga útján. Vakmerőnek tűnik ez a mondat, Jézus maga is figyelmeztet az akadályokra: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova lehajtania a fejét.” A mai ember mintha leginkább ezt hallaná meg, és vackot, odút, fészket épít magának, és ebből a menedékből éli a küldetését. Jól érzi magát a maga teremtette légkörben, a hobbija, kényelme világában. „De ez a hivatás vészkijárata, az élet mellékvágánya – figyelmeztetett Darvas-Kozma József. Boldog Özséb a feltételen odaadás példáját mutatja. Őt Krisztus „radikálisan birtokába vette” – az volt a feladata, hogy abban meg is maradjon. Özsébnek megvoltak az eszközei, amik ebben a megmaradásban segítették: a kereszt, a könyv és a kétkezi munka. A kereszt Isten végtelen szeretetét jelentette, és azt, hogy mi emberek, az ő gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk, és nem pusztán máról holnapra élünk, hanem kifejezetten neki és érte élünk. A könyv a szellem és a lélek állandó tápláléka, művelésének eszköze, ezek közül is a könyvek könyve, a Szentírás ad útmutatást az isteni parancsok megélésére. A kétkezi munka Özséb számára a Teremtő dicséretét, a föld művelését, a mindennapi kenyér előteremtését, a hittel való verejtékezést jelentette. Ugyanakkor példaadást is a népnek. Kozma-Darvas József Márton Áront idézte: „Minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a maga erejével tudja táplálni.”

Végül lelkiismeretet vizsgáztató kérdéseket tett fel a hívő közösségnek: Hogyan viszonyulunk mi, Boldog Özséb magyarjai a kereszthez, a könyvhöz és a kétkezi munkához? Van hitünk, vagy lázadunk, értetlenkedünk, belezuhanunk a kétségbeesésbe? Olvassuk-e a Szentírást, a keresztény sajtót, vagy megelégszünk a szappanoperákkal? Ég-e kezünk alatt a munka, vagy sopánkodunk, nyafogunk? Mikor kezdjük el az építő munkát? „Özséb és társai megtették a magukét, mert volt víziójuk. Most rajtunk a sor. Rajtam és rajtad. Hogy odaadó szeretettel fogadjuk a keresztet, szívvel-lélekkel olvassuk a Szentírást, és kétkezi munkával szenteljük meg mindennapjainkat” – zárta beszédét a szónok.

A szentmise után a konfráterek, a pálos rend tiszteletbeli tagjai megújították fogadalmukat. „Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok Nektek, hogy Ti rendelkezzetek velem. Égi édesanyám és királynőm, Te ajánld fel imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet, lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jó cselekedeteim minden értékét Neked adom” – imádkozták a konfráterek.

Végül Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke tájékoztatást adott egy most induló pálos alkalmazásról és a Mária Élő Koronája akcióról.

Mától elérhető és telepíthető Android operációs rendszerrel rendelkező készülékekre a Google Play webáruházból letöltve az a pálos mobilalkalmazás, mely naponta egy-egy rövid gondolatot ad az olvasó elé a pálos lelkiség jegyében. A rend az alkalmazás által szeretné megosztani a pálos lelkiséget mindazokkal, akik keresik Istent, és érdeklődnek a rend iránt, arra buzdítva, hogy éljük meg mi is a világban ezt a lelkiséget.

A Mária Élő Koronája akciót annak jegyében indítják útjára a pálosok, hogy 2017-ben ünnepeljük a pálosok által alapított częstochowai búcsújáróhely Fekete Madonna-kegyképe megkoronázásának 300. évfordulóját. A Szűzanya képét 1717-ben koronázták meg a XI. Kelemen által küldött pápai koronákkal. Rómán kívül ez volt a világon az első ilyen esemény.

Napjainkban nem arany koronákkal akarjuk megkoronázni Máriát, hanem evangéliumi életünkkel. Szent Iréneusz azt mondta: „Isten dicsősége az élő ember.” Ahhoz, hogy valóban így legyen, megtérésre van szükségünk. Ezért akarjuk felajánlani Máriának lelki adományainkat, mert ezek mutatják meg leginkább, Mária uralkodik-e az életünkben. A jubileum és a Mária Élő Koronája akció védnöke a lengyel püspöki konferencia és annak elnöke, Stanisław Gądecki poznańi metropolita – tájékoztatott a rend elöljárója. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoznak a magyar pálosok is. „Mi alkotjuk Mária Élő Koronáját. Az arcunkra van írva egész életünk, s annak minden történése. Szemünkben egyaránt tükröződnek a vágyaink, az élményeink, az örömeink és a szenvedéseink. Szeretnénk Mária arcképévé válni!” – ennek jegyében fényképet kérnek mindenkitől, aki felajánlást szeretne tenni Máriának, hogy minden fénykép „egy-egy gyémántként” a koronára kerüljön. Szerte az országban a pálos rendházakban és számos plébánián is gyűjtik a képeket, de postára is lehet adni azokat. Információkat a Magyar Pálos Rend honlapján találunk.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41