Ugrás a tartalomra
beszámoló Rendi
2020. január 20. 18:00
Budapest

Boldog Özsébet ünnepelték a Szent István-bazilikában a pálosok

Budapesten, a Szent István-bazilikában nyitották meg a Boldog Özséb-évet, melyet a pálos rend alapítója halálának 750. évfordulója alkalmából hirdetett meg a mára Amerikától Ausztráliáig elterjedt magyar alapítású rend. Január 20-án Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be ünnepi szentmisét, és útjára indították a rend életébe, történetébe betekintést nyújtó kiállítóbuszt.

A rendalapítót ünnepeljük, aki hitte, hogy egy országot nemcsak kétkezi munkával, hanem imádsággal, vezekléssel, engeszteléssel is kell építeni, mert az ima vezeti el a szerzetest a legmélyebb istenismeretre és -szeretetre. Lelkisége ma is vonz Krisztus követésére. Szerte a világon mintegy ötszáz pálos szerzetes és a nővérek közössége, konfráterek tartoznak a közösséghez, és érintődnek meg életszentsége által. Ünneplik a 750 évet, melynek során a rend két kiinduló országában számtalanszor szenvedték el az üldöztetést, pusztulást és feloszlatást – Lengyelországban a svéd támadás, II. Sándor, Magyarországon a török idők, II. József szekularizációs rendelete, a kommunizmus egyházüldözése –, és tudtak felállni egymást segítve. Aki látja a ma kihívásai között is élő és szolgáló közösséget, megerősödik a reményben, felidézve Pázmány Péter szavait: „Ha valaki Magyarország sorsos állapotját látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látja, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szénája.”

A fehér barátok – Mária tiszteletére fehér a habitusuk – mellett nagy számban vannak a rend barátai, köztük több főpásztor. Jelen van Michael August Blume SVD, Magyarország apostoli nunciusa, valamint Arnold Chrapkowski, a pálos rend generálisa.

A Szent István-bazilikában ünnepelünk, ahol 2011-ben helyzeték el a częstochowai pálosok ajándékaként a Fekete Madonna-ikon hiteles másolatát. Itt vannak az esztergomi káptalan tagjai, összegyűltek szerte az országból és külhonból a pálos települések, templomok és intézmények képviselői, valamint a közélet jeles képviselői, köztük Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

Az ünneplő sokaságot Csóka János, a Magyar Pálos Rend elöljárója köszöntötte.

A szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás volt.

Arnold Chrapkowski generális emlékeztetett, hogy a rendi kezdetek a magyar földhöz kötődnek, s a palánta Isten segítségével, a Szűzanya, a remeték királynőjének anyai védelme alatt napjainkra nagy fává terebélyesedett: ötszáz szerzetes él és szolgál tizenhét országban, hetven rendházban. „Ez a fa életerejét az evangélium kimeríthetetlen forrásából meríti, melyben rátalál az imádkozó Krisztusra. Mai emlékezésünkben felidézzük a rend gazdag, de nehézségekkel teli történelemét, melynek alapjai Krisztus keresztjénél vannak. Pál Isten iránti szeretete, Özséb gondoskodása a közösségről ma is sarkall minket, hogy kitartsunk az evangéliumi tanácsok útján. Bár az idők változnak, új kihívásokat hoznak, de az Isten hívásához való hűség nem változik” – mondta a lengyel generális. Azt fogalmazta meg: ma is az a céljuk, hogy kolostoraik olyan helyekké váljanak, ahol szentekkel találkozhatunk, akik imáikkal és munkájukkal megváltoztatják a világot – utalt arra, hogy a 16. században Kapisztrán Szent János kortársait a következő szavakkal buzdította: „Aki élő szentet akar látni, menjen a márianosztrai kolostorba, és teljesedik kívánsága.”

Soltész Miklós ünnepi beszédében felidézte a pálosok korábbi pécsi kiállítását, melyen a rendet kevéssé ismerő látogató meglepődéssel nyugtázott egy Kawasaki motorkerékpárt. Megismerve azonban a fehér barátok szolgálatát, megérthette, hogy széles körű szolgálatukkal igyekeznek az élet minden területén jelen lenni, így lelki támaszt nyújtanak a rászorulóknak, lelkigyakorlatokat tartanak, különböző rétegeket pasztorálnak, köztük a motorosokat is. „Kiemelkedő az az érték, amit hozzátesznek életünkhöz” – méltatta tevékenységüket a magyarság és a kereszténység erősítésében, és hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogatásával fogja kísérni ezt a szolgálatot.

Csóka János tartományfőnök a Boldog Özséb-év jelmondatához – „Magyarország, közöm van hozzád!” – fűzte gondolatait. Ebben a mondatban fejezik ki a tematikus év célját: A rend Boldog Özséb szellemi örökségére szeretné iránytani a figyelmet, melyben kiemelkedő szerepe van az összetartozás ápolásának. „Összetartozunk. Magyar a magyarral (határon innen és túl); és magyar az itt élő más nemzetiségű testvéreinkkel. Múltunk sebeit is együtt hordozzuk. Közünk van a mellettünk ülőhöz; közünk van az utcán szembe jövőhöz vagy a padon alvóhoz. Közünk van a településünkhöz, az utcához, a közterülethez. Közünk van a tájhoz, a természethez, az élővilághoz. Közünk van ehhez az országhoz, néphez és kultúrához! Közünk van sorsának alakulásához. Egy szóval: közünk van Magyarországhoz!” – fogalmazta meg az elöljáró. – Ezért hívnak ebben az évben minden embert, világnézettől függetlenül, hogy erősödjünk meg az összetartozás-tudatban és az egymásért való felelősségvállalásban. „Fedezzük fel értékeinket, és fedezzük fel egymást, tapasztaljuk meg a közösségben-lét örömét” – határozta meg a rend törekvését.

Felhívta a figyelmet a Pálosan szép az élet! című buszos vándorkiállításra, mely mintegy negyven hazai és több erdélyi, sőt lengyelországi településen mutatja be a rend 750 éves történetét, és teszi mindenki számára átélhetővé a magyar örökséget.

Ebben az évben ismerkedünk a pálosok múltjával, gazdag lelki, szellemi, kulturális örökségükkel, és mai, lelki támaszt nyújtó szolgálatukkal, megőrizve eredeti hivatásukat, a magány és imádság szeretetét. Egyedül az egyedüli Istennel, imádkozva és engesztelve a hazáért. Közünk van egymáshoz.

Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszéde:

1. Boldog Özséb, a pálos rend alapítója 750 évvel ezelőtt fejezte be földi életét. Művének, lelkiségének eleven hordozója a pálos rend, amely töbszöri megszakítás után ma ismét működik hazánkban. Hogyan vezetett Özséb útja a remeték világa és a szerzetesi élet felé? Pap volt már, a mi esztergomi székesegyházunknak, vagyis Szent Adalbert egyházának kanonokja, amikor feltűnt példamutató életével. A tudomány szeretete, az áhítat és az irgalmasság volt az a három tulajdonság, ami emlékezetessé tette alakját.

2. Ami a tudomány szeretetét illeti, a pálos rend nagy krónikása, Gyöngyösi Gergely Boldog Özséb hivatásának történetéről hitelesen ír. Ifjúságáról már azt olvassuk, hogy „rendkívül értelmes ifjú” volt, hogy könyvet írt, de közben „nem hanyagolta el az Isten parancsa szerinti életet sem”. Fiatalon lett esztergomi kanonok, éppen ezekre a kiváló tulajdonságaira tekintettel. Gyöngyösi megjegyzi róla, hogy „kiváltképpen a jogban volt jártas”, és éppen ezért a Decretum Gratiani bizonyos szövegei mutatták neki az irányt papi élete számára. Való igaz, hogy Gratianus mester művének második részében számos olyan részlet található, amely az eszményi papi életre vonatkozik. Özséb pedig éppen a tökéletes papi életet és lelkiséget kereste, és így jutott el Remete Szent Pál követőinek életformájához. Ha felütjük Gratianus művének idézett részét, ott elsősorban azt a problémát vizsgálja a szerző, hogy végrendelkezhetnek-e a klerikusok a saját javaikon kívül a rájuk bízott egyház (például plébániájuk) javairól is. Ennek eldöntéséhez tovább kérdez, és azt vizsgálja, hogy egyáltalán lehet-e saját vagyona a klérus tagjainak.

Azután arra tér ki, hogy nem mindegy, hogy valaki már a szentelés előtt rendelkezett saját javakkal, vagy csak később szerezte azokat. A téma első kérdésében zsinatoktól, pápáktól, egyházatyáktól vett szövegeket sorol fel Gratianus, amelyek a klerikusok számára a közösségi életet ajánlják vagy sürgetik. Ehhez a középkori magyarázat megjegyzi: „Ez a kérdés két részre oszlik. Az első részben a mester 17 tekintélyes szövegrészlettel bizonyítja, hogy egyetlen klerikusnak sem szabad saját tulajdonnal rendelkeznie, ezt azonban a szerzetes klerikusokra kell érteni, akik lemondtak tulajdonukról.” A további szöveg azután Szent Ágostontól is tartalmaz idézeteket, aki különösen is szorgalmazta a klerikusok közösségi életét. A magyarázók persze már a középkorban hangsúlyozták, hogy ha ebben a részben valamelyik fejezet az általános fegyelem „ellenkezőjét mondaná is, tanácsról van benne szó, vagy az ősegyház koráról, vagy azokról, akik hallgatólagosan vagy kifejezetten lemondtak javaikról”.

Özséb tehát a papi élet nagylelkűségét, a szabadság és az állandó rendelkezésre állás eszményét, a másokért élő és Krisztushoz életformájának részleteiben is szeretettel ragaszkodó pap képét állította maga elé. És valóban, az ilyen élet a papszenteléssel járó kegyelmi küldetés alapján is különösen megfelel az Egyház papja számára. Vagyis a papi hivatásban rejlő, a végsőkig elmenni kész pásztori nagylelkűség könnyen elvezetheti az embert akár az evangéliumi tanácsok vállalására is.

3. Egyébként a latin Egyházban minden pap számára érvényes a cölibátus, a tisztaság eszményének nagylelkű megvalósítása (CIC 277. k. 1.§), de ugyanígy erősen ajánlja ma is az Egyház, hogy a klerikusok valamilyen közösségben éljenek (CIC 280. k.). Ugyancsak ma is előírja az egyházi fegyelem, hogy „A klerikusok éljenek egyszerűen… azokat a javakat pedig, amelyeket egyházi hivtaluk gyakorlása alkalmából szereztek, és amelyek tisztes megélhetésük és… kötelezettségeik fedezése után megmaradnak, fordítsák az Egyház javára és a segítő szeretet cselekedeteire” (CIC 282. k.).

Ezekben a ma is érvényes előírásokban ugyanaz a lelkület szól hozzánk, amely Özsébet is imádságra, nagylelkű szeretetre vezette, arra indította, hogy táplálja a Pilisben élő remetéket, nagylelkűen adva nekik saját javaiból is. Vagyis ma is megtanulhatjuk Boldog Özsébtől, hogy az Egyháznak a papi életformáról szóló általános útmutatásai, akár elvezetnek valakit a szerzetesség vállalására, akár nem, alkalmasak arra, hogy a keresztény tökéletesség forrásai legyenek.

4. Boldog Özséb életét az áhítat is jellemezte. „A zsolozsma végzésénél és a szentmise bemutatásakor olyan átszellemült, … áhítat ömlött el egész külsején, hogy aki csak látta, áhítatra és Isten szeretetére indult.” Az idei év Boldog Özséb jubileumi esztendeje, de egyúttal a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus éve is. Nem véletlen, hogy a pálos rend mindig nagyra becsülte a liturgiát. Boldog Özséb átszellemült áhítata ma is figyelmeztet minket. A szentmisének ugyanis nemcsak áttekinthetőnek, érthetőnek kell lennie, hanem emberileg érzékelhető módon sugároznia kell a misztériumot, ami az egész ünneplésben, különösen pedig magán az oltáron megjelenik.

Nagy lehetőség Boldog Özséb és az Oltáriszentség kapcsolatának átélésére az idén ősszel, szeptember 15-én, kedden délután az esztergomi bazilikában sorra kerülő látogatás. Erre különös szeretettel várjuk a pálos rend vezetőit, tagjait és a kedves híveket is. Mi magunk pedig az eucharisztikus kongreszus színhelyéről különvonattal megyünk Esztergomba. Útközben és a bazilikában is Egyházunkért és hazánkért imádkozunk a szentségi Jézushoz. Most különautóbusz fogja járni az országot. Boldog Özséb emlékét hirdeti. De legyen ennek az autóbusznak az útja meghívás az eucharisztikus kongresszusra való jelentkezésre is. Jó lenne, ha a busz jelentkezési lapokat is vinne magával, amelyeket minden állomásán ki lehetne tölteni.

5. Özséb harmadik nagy erénye a segítő szeretet volt. Aki egészen Istennek ajánlja életét, és az Oltáriszentségből meríti az erőt, annak szeretete kiárad a rászoruló embertársak felé is. Mert van fizikai szükség, betegség, van magányosság és sokféle szenvedés. Ha Krisztus a táplálékunk, ha az ő kegyelmében élünk, akkor mindezt a hit és a szeretet átható tekintetével felismerjük, és nemcsak elméletben és szervezett akciókkal, hanem személyes figyelemmel és odaadással közelítjük meg.

Adja Isten, hogy Boldog Özséb öröksége és példája eleven erő és kegyelmek forrása legyen Magyarország, Lengyelország és az egész Egyház számára! Ámen.

Forrás és fotó: magyarkurir.hu

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudán Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41