Ugrás a tartalomra
normál Rendi
2019. március 8. 14:45
Pannonhalma

A csend

A csend a 2019-es kulturális és spirituális évad témája Pannonhalmán.

Március 6-án, hamvazószerdán sajtótájékoztatón mutatták be a budapesti Fuga építészeti központban az idei pannonhalmi kulturális és lelkiségi évad programjait, többek között Hortobágyi T. Cirill főapát és Dejcsics Konrád kulturális igazgató részvételével.

Mit kezdjünk a csenddel? – hangzott el a bevezető kérdés. A média, a politika, a társadalom zaja vesz körül bennünket; mindez megtoldva a saját belső zajunkkal is. Hortobágyi Cirill bencés főapát a nagyböjt első napján egybegyűlt érdeklődőknek elmondta, a hozzájuk érkezők számára szeretnék a csendet valamilyen módon felmutatni – ami nem könnyű feladat, noha jóformán ebből forrásozik a szerzetesi élet. Nem feltétlenül könnyű megélni sem, időt kell szánni rá, hogy táplálékká válhasson; néha megállni, két lépést hátralépni, megnézni, hol tart az életünk.

„A csendnek is annyiféle dimenziója van… Létezik a szemlélődés csendje, a megnyugvásé, a letisztulásé. A dolgok összerendeződésének csendje. Van cinikus, elhallgató, megalkuvó csend, a prófétai hang elnémulása. De létezik a szolidaritás csendje is, amikor szavak nélkül ott állok a másik mellett, osztozva gyászában, bajában. Szavak nélkül, de tettre készen, ha a helyzet úgy kívánja” – fogalmaz a főapát évadindító soraiban.

Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató arról beszélt, miért éppen a csend következik a tavalyi kibékülés témája után. A Kibékülés című kiállításra utalt, amelyen azt érzékelték, hogy akik végignézték, elcsendesedtek, mert nagyon mély dolgokkal szembesítette őket. Ugyanakkor úgy érezték a szerzetesek, nem valósult meg maradéktalanul a kibékülés koncepció; észrevették, hogy bizonyos témákról nem tudtak a kibékülés kapcsán beszélni. Miért nem? – merült föl a kérdés. Miért van csend azon a területen? Megtapasztalták, hogy létezik a döbbenet, illetve a cinikus hallgatás csendje is – és erről is jó lenne beszélni.

Az idei téma hátterében ezenkívül ott találjuk azt a tavaly augusztusi alkalmat is, amikor a bencés szerzetesközösség két napot arra szánt, hogy a lelkiségük alakulásáról beszélgessenek. A két nap során markánsan megjelent, hogy amire a leginkább szükségük van szerzetesközösségként, és ami a leginkább táplálja őket, az a csend.

A március 21-én nyíló kiállítás kapcsán a kurátor, Erőss Nikolett művészettörténész mondta el, hogyan alakult a csend témája a művészi megközelítésben, hogyan alakult át a kezdeti koncepció. Nehezen megfogható témának tűnt, amely „kifolyik” a modern művészet eszköztárából. Először a társadalmi aspektusokra kívánták fókuszálni a kiállítást, azonban a művészek többszöri pannonhalmi látogatás, a szerzetesekkel és diákokkal való beszélgetés után inkább a személyességet helyezték előtérbe; a személyes csendet, az egyéni megélést bontották ki műveikben.

Rácz Zoltán (Concerto Budapest, Amadinda), az Arcus Temporum fesztivál művészeti vezetője leszögezte: a csend a zene igazi barátja, jól érzik magukat együtt. A meglepetésszerűen beálló csöndet akár zeneműként is tekinthetnénk – így épül fel például John Cage kicsit több mint négy perces műve, a 4’33”címen ismert darab, mely elejétől végéig nem intencionált hangokból áll.

Az idei Arcus Temporum programja kapcsán Rácz Zoltán elmondta, régi vágyuk teljesül azzal, hogy Gidon Kremer, a világhírű hegedűművész lesz a fesztivál díszvendége. A nyitókoncerten Mieczysław Weinberg (Moishe Vainberg) lengyel-zsidó zeneszerző darabját adják elő. A varsói születésű zeneszerző 1939-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol később megismerkedett Sosztakoviccsal, aki nemcsak hogy barátja lett, de döntő hatással volt művészetére is. A rendkívül termékeny, ám viszonylag kevéssé ismert Weinberget Gidon Kremer segít megismernünk. Weinberg és Sosztakovics az Arcuson is „találkozni fognak”, hiszen Rácz Zoltánék többek között Sosztakovicsot játszanak a fesztiválon.

A kulturális programok mellett a gyermekvédelem terén is jelentős eseménynek ad helyet Pannonhalma 2019 októberében – tudtuk meg Lippai Vera gyermekjogi szakértőtől, a Hintalovon Alapítvány munkatársától. A bencésekkel is együttműködő alapítvány célja a gyermekbántalmazás megelőzése, erre dolgoznak ki „személyre szabott” intézményi keretet az ad hoc megoldások helyett. A protokoll hiányát segítenek orvosolni, illetve végigvinni a folyamatot az észleléstől az utókövetésig. Idén októberben gyermekjogi szimpóziumot rendeznek a főapátságban, Csendtörés címmel. Vannak jó csöndek és rossz csöndek is – a rossz csöndeket meg kell törni szavakkal.

Ismét lesz fitnesz-lelkigyakorlat is, idén két változatban. A „Spiritual Workout – Fitnesz-lelkigyakorlat fiataloknak” a 25–40 éves korosztálynak szól. Ebben a fitnesz és a csend is szerepet játszik, és egyik legfontosabb célkitűzése a saját testünkkel való kibékülés. Különleges célközönségük az egyháziak, akik számára általában idegenebbek ezek a témák; számukra rendezik a papi fitnesz-lelkigyakorlatot június végén.

A kulturális programok március 15-én kezdődnek egy koncerttel: a Wiener Choralschola előadásán a gregorián dallamok folytatnak párbeszédet a pannonhalmi szerzetesek elmélkedéseivel. A klasszikusok mellett megjelenik a jazz is a zenei kínálatban, illetve a világzene, utóbbi például a Levendulanapokon.

Az Apátsági Galériában Az építészet csendje címmel rendeznek idén kiállítást Lucien Hervé fotóiból; azt próbálván megmutatni, hogyan jeleníti meg a csendet az építészet és a fotográfia. „A fény, az árnyék és a tér fényképésze” – írta Nádas Péter az emberi jelenlétet mellőző épületfotóiról ismert magyar származású fotográfusról. Az Arcus Temporum tavalyi házigazdája, Mácsai Pál idén is közreműködik a pannonhalmi programokban: Szent István király, a monostor alapítója ünnepén ő olvassa fel az Intelmeket.

A fesztivál idei házigazdája ismét egy színművész: Gálffi László lesz, aki két különlegességet választott a programba. Egyrészt Lénárd Sándor, az őserdő csendjébe elvonuló orvos életét és munkásságát kívánja bemutatni. Másrészt pedig az Európát szintén elhagyó Arthur Rimbaud műveiből készül részletekkel – melyeket huszonévesen egyszer már előadott, s ezt videofelvételek is tanúsítják – melyeket most először láthat majd a közönség. A csendnél dinamikusabb dolgot elképzelni sem tud – mondta Gálffi László –, a színházban nagy súlya van. Utalt Samuel Beckett műveire, melyekben sok „szünet” követi egymást a rendezői utasítások között; mintegy a gondolatok kihagyott helyei. „A színházban a csend nagyon komoly dolog” – szögezte le a művész.

A pannonhalmi programokról többek között  a https://pannonhalmifoapatsag.hu/ megújult oldalon tájékozódhatnak.

Fotó: Merényi Zita

Forrás: Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Schumicky Mária NEK asszisztens
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41