Ugrás a tartalomra
normál Rendi

Domonkos jubileum múltidézéssel

Október 25-én, a domonkos nővérek kőszegi példáját követve, a férfiág is megünnepelte a rend alapításának 800. évfordulóját. Ezúttal Sopron adott otthont a jubileumnak.

A soproni jubileumi ünnepség a Várkerületben található Pannonia Hotel konferenciatermében kezdődött, ahol Barna Máté domonkos tartományfőnök köszöntötte a hallgatóságot, bemutatva az esemény díszvendégét, Dominik Duka domonkos szerzetest, bíborost. A prágai érseknek, aki egyben Csehország prímása, ez a második látogatása Magyarországon az idén, hiszen júliusban a Szent Márton-év szombathelyi főünnepén pápai legátusként vett részt.

Barna Máté kifejtette, a nyolcadik centenárium nemcsak ünneplésre, hanem értékelésre is hív. Fontos, hogy a történelem tapasztalataiból tanulva képesek legyünk következtetéseket levonni a jelenre és a jövőre vonatkozóan. A tartományfőnök emlékeztetett arra, hogy Szent Domonkos célja a hithirdető tevékenység megerősítése volt. A rendalapító által választott cél mindig aktuális marad, hiszen az egyház feladata sem más, mint a hit hirdetése és védelmezése. Barna Máté elmondta, hogy a soproni domonkos közösség nincs nyolcszáz éves; az első szerzetesek a török utáni időkben érkeztek  a városba. Működésüket kizárólag a kommunizmus évtizedei szakították meg. Még a számos szerzetesi közösséget feloszlató II. József intézkedései is megkímélték rendházukat, feltehetően azért, mert kórházat és iskolát is fenntartottak.

Barna Máté a történelmi áttekintés után a rend mai magyarországi helyzetére is kitért. A soproni központi rendház – ahol a hazai domonkosok java része él – mellett Debrecenben és Szentendrén működik egy-egy kisebb közösség. Ezek közül nagy múltra csak a soproni rendház tekinthet vissza, hiszen a debreceni konventet a 20. században, a szentendreit pedig már a harmadik évezredben alapították.

Barna Máté a díszvendégről szólva elmondta, Dominik Duka Csehszlovákiában, a kommunizmus idején lett pap és domonkos. Csak titokban, a kötelező katonai szolgálatot követően tanulhatott teológiát. A későbbi prágai érseket 1970-ben szentelték pappá. A prágai egyházmegye területén szolgált 1975-ig, működésének betiltásáig. Ezt követően még börtönbüntetést is kiszabtak rá; Pilsenben raboskodott Václav Havel íróval, a későbbi köztársasági elnökkel együtt. Az 1989-es bársonyos forradalom után ő kapta azt a feladatot, hogy a csehországi rendtartomány provinciálisaként újjászervezze a domonkos szerzetesi életet. II. János Pál pápa 1998-ban nevezte ki Dominik Dukát szülővárosa, Királyvárad (Hradec Králové) püspökévé. 2012-ben XVI. Benedek kreálta bíborossá.

A magyar tartományfőnök tréfálkozva adta át a szót Dominik Dukának, megjegyezve, hogy Sopronban a cseh származásnak nem mindig volt pozitív jelentése, hiszen 1273-ban II. Ottokár cseh király elfoglalta Sopron várát, s az előkelő családok gyermekei közül túszokat ejtett. Ennek ellenére 1277-ben a város megnyitotta a kapuit IV. László király előtt, aki hűségéért cserébe szabad királyi várossá tette Sopront. Barna Máté ezzel a negatív történelmi tapasztalattal szembeállította korunkat, amelyben egy cseh ember soproni látogatása „a barátság és a közösség jelképe”.

Dominik Duka a domonkosok nyolcszáz éves múltjának áttekintése során kiemelte a rend három nagy alakját: Szent Domonkost, Aquinói Szent Tamást és Sienai Szent Katalint. Rámutatott: a rendalapító mellett a két nagy itáliai szent történelmi szempontból nem, de lelkiségi szempontból mindenképpen megújítónak, társalapítónak számít. A cseh prímás a prágai domonkosok Szent Egyed-templomának Szentháromság-oltárát idézte a hallgatóság elé, amelyen a rend három nagy alakja a Szentháromsággal együtt jelenik meg. Ez az ábrázolás a Szentháromság képviselőiként mutatja be a szenteket, amelyet alátámaszt a rendtörténetben betöltött szerepük: Szent Domonkos az Atyát, Aquinói Szent Tamás a Fiút, Sienai Szent Katalin a Szentlelket reprezentálja. A Mindenható Atya és a galamb formájában megjelenő Szentlélek a szoborcsoport fölött látható, alattuk pedig a prágai kis Jézus szobra foglal helyet. Az előadó rámutatott arra, hogy a Szentháromság és a három szent által alkotott közösségen alapul a domonkos rend.

A cseh bíboros előadásában nem feledkezett meg arról sem, hogy felhívja a figyelmet a domonkos rend demokratikus jellegére. Nem véletlen az, hogy a demokráciára épülő domonkos statútumok a középkori városok vezetőit és később az állami demokráciák létrehozóit is inspirálták. A domonkos demokrácia a Szentháromságot tekinti mintának, amelyben azonos lényeg és kölcsönös szeretet van jelen; és nem a többség uralmát a kisebbség felett, vagy fordítva. A domonkos szerzetesek értelmezésében a demokrácia magában foglalja a közös vitát, diskurzust és párbeszédet, amelynek olykor kompromisszumos megoldással kell véget érnie, még akkor is, ha az nem felel meg maradéktalanul az egyéni érdekeknek.

A bíboros emlékeztetett, hogy a domonkos szerzetesek a 13–15. századig a kiemelkedő egyetemi oktatói tevékenység mellett a királyi udvarokban gyóntatói és tanácsadói feladatokat is elláttak. Nem taktikai, stratégiai tanácsadókként, hanem az igazság keresésében segítették a rájuk bízottakat.

Dominik Duka felidézte a domonkosok latin-amerikai evangelizációs munkájának jelentőségét, különösen Peru területén. A prágai érsek úgy véli, nem véletlen, hogy Amerika első szentjei – Juan Macías, Limai Szent Róza, Martin de Porres, Ana Monteagudo – erről a területről származnak. Az Újvilág felfedezése ugyanakkor emberjogi kérdésekre is ráirányította a figyelmet, amelynek kapcsán a spanyolországi Salamanca egyetemének domonkos atyái bátran megnyilatkoztak: Francisco de Vitoria, Bartolomé de Las Casas és Melchior Cano felszólaltak az őslakosok védelmében, elítélve a hódítók kegyetlenségeit.

A bíboros ismertette a jakobinus diktatúra és az ateista felvilágosodás okozta válságidőszak nehézségeit a domonkos rend szempontjából. Meglátása szerint a 19. századig tartó spirituális válságából való kiút többek között két nagy formátumú francia szerzetesnek, Henri-Dominique Lacordier-nek és tanítványának, Hyacinthe-Marie Cormier-nek köszönhető. Lacordier ateista ügyvédből lett nagyhatású prédikátor és a domonkos rend megújítója. Cormier nevéhez pedig az Angelicumként is ismert római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem ma is fennálló szervezeti struktúrájának kialakítása fűződik. A prágai érsek szerint a két nagy francia domonkos provinciális szellemi és spirituális öröksége a II. vatikáni zsinat résztvevőire is nagy hatást gyakorolt.

Dominik Duka a jelenre áttérve rámutatott arra, hogy a globalizmus világa, az „eszmék szupermarkete” komoly kihívás a hívők számára. A hit és az értelem, a fides és a ratio összetartozását nem téveszthetjük szem elől, miként arra II. János Pál is figyelmeztet Fides et ratio kezdetű enciklikájában. A tudománynak és a vallásnak mindig dialógusban kell állnia egymással, ezt támasztja alá a Nobel-díjas fizikus, Albert Einstein nyilatkozata is: „A tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak.”

Barna Máté testvér Dominik Duka előadására reflektálva megjegyezte: tudatosítanunk kell magunkban, hogy nem mi vagyunk azok, akik meghatározzák az igazság mértékét, hanem mi, emberek függünk az igazságtól. Éppen ezért a gondolkodónak meg kell tanulnia az alázatot. A megtestesült Ige abszolút igazságába vetett hit teszi lehetővé azt, hogy a hívő ember intellektuális párbeszédet folytasson az „eszmék piacán”.

Dominik Duka ezt követően kötetlenül, különös derűvel beszélt gyermekkori élményeiről, hivatásválasztásáról, a börtönben töltött időszakról. Elmondta, fiatalkorában, a kommunista időkben nem sok szerzetessel találkozhatott, de volt lehetősége arra, hogy domonkos irodalmat olvasson. Emellett szülővárosa jezsuita templomában ministrált. A templomi szolgálat során találkozott az akkori cseh domonkos provinciálissal, akitől megtanulta a közösség és a liturgia fontosságát, továbbá azt, hogy a Szentírás nemcsak azt bizonyítja be, hogy Isten létezik, hanem arra is rámutat, hogy Isten léte egy „szép misztérium”.

A cseh főpásztor tanúságot tett arról, hogy bíborosként, Prága érsekeként is szerzetes maradt, hiszen mind a mai napig a domonkosok közösségében él és dolgozik. Kiemelte, a domonkos testvérek és nővérek a tanítás, a könyvkiadás és a pasztoráció területén is segítségére vannak. Az egyik teológiai fakultást is egy domonkos nővér vezeti.

Dominik Duka a börtönt „szép noviciátusként” értelmezi a saját életében, ahol olyan emberekkel találkozott, akikkel kölcsönösen tanulhattak egymástól. A rabság idején úgy őrizték meg emberségüket, hogy előadásokat, sőt, még egzegéziseket is tartottak, ugyan Biblia nélkül. 

A bíboros egy, a menekültválságot érintő kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországhoz hasonlóan Csehország sem tartozik a menekültek célországai közé. Dominik Duka hangsúlyozta, a konfliktusokat, a háborúkat helyben kell megoldani, a menekültek célországait kell gazdaságilag támogatni. Nyolcvanmillió menekült nemcsak Európa, hanem a származási országok számára is összeroppanást jelent. A nehéz sorsú országok megsegítése mellett fontosnak tartja a válságövezetekben élő keresztény közösségek felbomlásának megakadályozását. 

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Ikker Eszter/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Schumicky Mária NEK asszisztens
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41