A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola honosította meg a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú továbbképzést 2010-ben. Idén szeptemberben Emberközpontú gazdaság elnevezéssel két féléves felnőttképzésként indul újra. A képzés szakfelelősével, valamint egy korábbi hallgatójával, továbbá egy társult tagjával beszélgetett Balázs Erzsébet Emese.
A KETEG képzés kezdetei, 2010 óta többeknek felkeltette az érdeklődését az a szemléletmód, ami a profitorientáltság helyett új paradigmaként középpontba állítja az emberi méltóságot és a közjó szolgálatát. Időközben a képzésnek otthont adó oktatási intézmények sora is bővült, amelyről Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos szerzetesnővérrel, a képzés szakfelelősével beszélgettünk. Továbbá Kollár László, a KETEG képzés első évfolyamán végzett egykori hallgató is megosztotta a tapasztalatait. Luspay Ildikó pedig az Economy of Francesco nemzetközi szervezet magyarországi közösségének tagjaként röviden ismertette, hogy miként kapcsolódik ez a gazdasági modell a KETEG-hez.
Dr. Baritz Sarolta Laura OP szerzetesnővér, közgazdász, tanár, a keresztény gazdaságtan képviselője Magyarországon. 2010 óta szakfelelőse a kezdetben Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban, ma Emberközpontú gazdaság elnevezésű képzésnek, amelynek napjainkban már több oktatási intézmény helyet ad. A témáról bővebben lehet olvasni Laura nővér könyveiben, amihez ízelítőként szolgál az alábbi beszélgetésünk.
A képzés terjeszkedése annak köszönhető, hogy egyre szélesebb körben ébrednek tudatára, hogy nem egy végletekig fenntartható gazdaságban élünk?
Laura nővér: Nem csak a mi oktatásunkon múlik, de szerintem igen. Főként a fiatalok ébrednek rá arra, hogy valami nem jó, így új utakat, megoldási lehetőségeket keresnek. Az egyik ilyen megoldási lehetőség az Eemberközpontú gazdaság, amit már több, mint 16 éve hirdetünk, de nem vagyunk egyedül. Vannak nemzetközi kezdeményezések, mint például a Fokoláre Mozgalom gazdasági tagozata – a Közösségi Gazdaság, a loppiánói Sophia Egyetem. Sok szervezet oktatja, és vannak olyan vállalkozások, amelyek a gyakorlatban megvalósítják. Egyre bővül azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy ez egy jó irány.
Miért vált szükségessé a képzést átnevezni, és milyen érdeklődés van a szekularizált világban az emberközpontú gazdaság iránt?
Ez nem számít nagy átnevezésnek, csupán arra utal, amiről beszélünk. A KETEG eszmeiségnek az alapja az egyház társadalmi tanítása, kezdve Arisztotelésztől, folytatva Aquinói Szent Tamással, Antonio Genovesivel, tehát hatalmas tradicionális gyökere van ennek az irányzatnak. Azért neveztem el mégis inkább emberközpontú gazdaságnak, mert minden jószándékú embernek szeretném hirdetni. Nem feltétlenül kell, hogy eljusson a Szentháromság ismeretéig, a hit mélységéig az az ember, aki belátja annak az igazságát, hogy egy emberközpontúbb gazdaság sokkal élhetőbb és fenntarthatóbb, mint a profithajhász irányzat.
Példaként említeném Zsolnai László magyar közgazdász Planet Positive Economy című angol nyelvű könyvét, amelyben profithajhász irányzatnak nevezte azt, ami miatt az egész világ ott tart, ahol most vagyunk. És hogyha szeretnénk változtatni, akkor ezen a profithajhász szemléleten kell változtatni. Ugyanezt mondjuk mi is, akárcsak egy buddhista vagy egy hindu. Tulajdonképpen egy széles összefogásról álmodom, ami elérhetne egy paradigmaváltást ebben az egész gazdasági életben. Ebben szeretnénk katalizátor lenni az emberközpontú megközelítő nézettel, ami valójában az egyház társadalmi tanításán alapuló közgazdaságtan tradicionális keresztény gyökerekkel.
Mi a legszükségesebb tennivaló a paradigmaváltás szempontjából?
A Háromdimenziós gazdaság című könyvemben világosan kifejtem, hogy a gazdasági rendszer az emberi értékrenden alapul. Elsősorban az értékrendünkön kellene változtatni, vagyis megtérésre van szükség. Elmondjuk az embereknek, hogy jó, hogyha jót cselekszenek, aztán ezt vagy belátják, vagy nem. Tehát egy személyes értékrendi változásra van szükség, amelyhez külső katalizátorként előttünk állnak jó példával mind a hívő emberek, mind minden más jószándékú ember a gazdasági, társadalmi életben. Lehet külső impulzusokkal befolyásolni az embereket, de alapvetően egy belső megtérésre van szükség.
Miért fontos, hogy gyakorlatba ültessük azokat az elveket, amiket a Summa oeconomiae című könyvében tárgyal?
Az emberek, ha csak az elméletet hallják, akkor kételkednek abban, hogy ez megvalósítható-e a gyakorlatban. A Summa oeconomiae – Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról című könyvem összefoglalja mindazt, ami a képzésen elhangzik, és amiben 14 nagy piacvezető céggel készített interjút közlök. Az ő gyakorlatukban megvalósíthatóak az emberközpontú elvek, ez pedig meggyőzőbben hangzik, mint hogyha csak egy elméletet mondanék el. Az imént említettem, hogy a külső meggyőződésre szükség van minél erőteljesebben, és ha a gyakorlat úgyszintén ábrázolja, hogy ez lehetséges, akkor nagyobb a meggyőző erő.
Ha már van meggyőző erő, egyéni belátás, akképpen a felvázolt modellel megreformálható lenne nem csak a magyar, hanem a világgazdaság is?
Sokan tanítják ezt a fajta gazdasági nézetet, így csak reménykedhetünk, hogy lesz ennek hatása. Miután nem csak Magyarországról, hanem nemzetközi szinten beszélünk az emberközpontúságról és annak terjesztéséről, ezért igen, a világgazdaságban is elképzelhető. Van egy küszöbérték, ahol a paradigmaváltás létrejöhet.
Tehát a jó, az mindig ragályos?
Igen, tenni kell a jót, mert a jó példa ragályos. A könyveimben sok olyan példát hozok más közgazdászok, szerzők könyveiből, kísérleteiből, akik hasonló eredményre bukkantak. A holland Rutger Bregman Emberiség: Mégis jobbak lennénk, mint hittük? című könyvében is számtalan olyan példát sorol fel, amikor az emberek jónak bizonyultak.
Tehát az a benyomás, hogy az ember velejéig romlott, az csak a média által felkorbácsolt nézet, de a könyvemben olvasható, hogy miként romlott el a jó ember imidzse rossz emberré, ami körülbelül a 13. században kezdődött el. Aquinói Szent Tamás természettörvénye szerint az ember elsődleges hajlama, a jó-ra irányul, és én ezt igazolni látom. A doktori disszertációmból írt, és emellett a képzés egyfajta kézikönyvének tekintett Háromdimenziós gazdaság című könyvben ez matematikailag is be van bizonyítva. A jó-ra irányuló hajlamot nyilván a bűn eltorzítja és rosszra fordíthatja, de mint elsődleges hajlam megvan, és erre alapozhatunk egy paradigmaváltásban.
A jólét és a jóllét közti különbség több, mint szójáték…
A nagy fejlett államokat szokták jóléti államoknak nevezni, ami azt jelenti, hogy anyagi javakkal vannak elhalmozva, magas GDP-vel, termelési értékekkel. Tehát a jólét arra vonatkozik, hogy jól el vagyok látva anyagi javakkal, pénzzel, autóval, házzal. A jóllét pedig egy fenntarthatósági fogalom, ami arra utal, hogy bár az anyagi javak szükségesek és kellenek egy bizonyos szintig, de sok más immateriális, nem anyagi jószág is hozzátartozik az emberi boldogsághoz. Például: spirituális és erkölcsi értékek, a boldogság mindenféle java, amit többek között oktatással, kultúrával, művészettel, médiapolitikával, valláspolitikával lehet biztosítani.
Kiknek ajánlott a szeptemberben induló Emberközpontú gazdaság felnőttképzés? Miként hasznosító nemcsak a gazdasági, hanem a közéletben is?
Azoknak ajánlanám ezt a kurzust, akik egy másik szemléletet, egy élhetőbb gazdaságot szeretnének megismerni, és annak alapján elindulni akár saját vállalkozással, vagy akár egy munkahelyen más nézetű jelenléttel. A vállalkozókat és az egyetemistákat is örömmel látjuk, akik gazdasági képzésben részesülnek, és össze tudják egyeztetni a gazdasági tanulmányaikkal ezt a fajta szemléletet. A képzés elsődleges célja a szemléletbővítés: megismertetni a hallgatókkal azt a gazdasági irányzatot, ami nem a pénzfelhalmozásról, sem a profitmaximalizálásról, hanem a közjóról, az emberről és annak javairól szól.
A jelentkezők a korábbi KETEG-képzés tantárgystruktúráját kaphatják meg gazdasági, társadalomtudományi és teológiai, filozófiai témákkal, amelyek elsősorban az emberről szólnak. A tantárgyak között megtalálható gazdasági témában a pénzügy, vállalkozás, emberi erőforrás, marketing, továbbá a politológia, etika, szociológia, alapvető teológiai ismeretek, filozófiai antropológia, ami arra szolgál, hogy megismerjük az embert, akiről az emberközpontú gazdaság szól.
Jelen vagyunk a Corvinus Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, és az idei évtől a Pécsi Tudományegyetemen is.
A KETEG szakirányú képzés volt, amely szakdolgozatírással, államvizsgával és szakoklevéllel járt együtt. A most induló felnőttképzésnél a jelentkezéshez nincs szükség diplomára, viszont az effajta gazdasági megközelítés iránti érdeklődésre annál inkább. Az egyéves képzés végén portfóliót kell írni, és tanúsítványt kapnak a hallgatók. A jelentkezési határidő 2026. szeptember 5.
Forrás és fotó: ujvarosonline.hu
