Ugrás a tartalomra
normál Rendi
2018. február 19. 8:45
Szentföld

A ferencesek és a Szentföld

Dobszay Benedek rendtársaival a nagyböjt kezdete előtt tett látogatást a Szentföldön. A ferences provinciálissal Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont igazgatója készített interjút.

-A közelmúltban tért vissza a Szentföldről a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány delegációja. Mi járatban voltak?

-A Szentföld szorosan hozzátartozik a ferencesek életéhez. A rendi dokumentumok külön fejezetet szánnak a Szentföld ügyének, hiszen a testvérek a korai időktől kezdve jelen vannak ezen a területen. Mondhatjuk, hogy az itteni szolgálatunk rendünk elsődleges missziója. Magyarországon az elmúlt évtizedek történelmi viharai elszigeteltek minket tőle, de az utóbbi években számunkra is egyre fontosabbá válik Szentföld ügye. Jelenleg egy rendtársunk tanul Jeruzsálemben, a provincia egy másik tagja zarándoklatokat szervez ide, tartományfőnök-helyettesünk pedig korábban az ott élő rendi közösség vizitátora volt. A mostani látogatás – amelyen a tartományi vezetésből és a nevelőtestületből is ketten-ketten vettünk részt – a magyar rendtartomány és az ottani rendi egység, az úgynevezett Szentföldi Kusztódia közötti hivatalos kapcsolatfelvételt szolgálta.

-A kereszténység egésze számára mi a jelentősége a Szentföldnek?

-VI. Pál pápa megfogalmazása szerint az üdvösségnek nem csupán története, hanem földrajza is van. A bibliai helyek – amelyek megismerése a Szentírás jobb megértését szolgálja – Isten működésének lenyomatai, tettei emlékének őrzői. Az itt élők ma is jó szívvel várják a zarándokokat, számukra szállást, lelki programokat kínálnak. A területet kulturális és vallási sokféleség jellemzi, amelyből sok feszültség, sőt erőszak ered. A béke vágya és reménye mégis mindig nagy erővel tört elő Szentföld kapcsán. Keresztény testvéreink kisebbségben és sok nehézséggel élnek itt. Ők is, és gyakran a más vallású emberek is segítséget várnak, támogatást helyben maradásukban, iskoláik és szociális vállalásaik fenntartásában. A Szentföld ügye tehát éppúgy hozzátartozik az egyház alapvető működéséhez, mint például a missziók gondolata. Mindenekelőtt arra van szükség, különösen nekünk, ferenceseknek, hogy a Szentföld felkerüljön a mentális térképünkre.

-Mi a ferencesek szerepe a szentföldi keresztények életében?

-Szent Ferenc nyomán, és pápai megbízásából mi, ferencesek, azt a feladatot kaptuk, hogy az egyházban követei legyünk a „Szentföld gondolatának”; fenntartói a szent helyeknek, szállásadói a zarándokoknak, támogatói a helyi keresztényeknek, segítői az ide érkező hívőknek, előmozdítói a terület békéjének. Ezentúl a Szentföldi Kusztódia tudományos és kulturális tevékenységet is folytat: feladata ásatások vezetése, a helyi biblikus intézet és a teológiai munka fenntartása. A rend jelenléte több térségbeli országra terjed ki. Ezek között viszonylag békés (pl. Izrael, Libanon, Jordánia, Ciprus) és békétlenebb ország (pl. Szíria, Egyiptom) is megtalálható. A bibliai színhelyek ellátásán túl a testvérek plébániákat vezetnek, iskolákat (jelenleg tizennégyet), szociális intézményeket tartanak fenn, munkát és lakhatást biztosítanak sokak számára. Ez utóbbinak az alapját – csak Jeruzsálem óvárosában – közel négyszáz, a ferencesekhez tartozó ingatlan biztosítja. A kusztódiát önmagában is erős kulturális és nyelvi sokszínűség jellemzi, így az, jelenlétével, a felekezetek közötti párbeszéd lehetőségének jele a helyben élők számára.

-Milyen segítséget igényelnek a szentföldi ferencesek és rajtuk keresztül a helyi egyház?

-A zarándoklatok szervezése nemcsak abból a szempontból fontos, hogy mi megismerjük azt a területet, amely a Szentíráshoz köthető, hanem a zarándokok érkezése reményt és támogatást jelent az ott élő keresztények számára. Megtapasztalják, hogy máshol is élnek keresztények a világban, akik számára fontos a Szentföld és az a küzdelem, amelyet ők átélnek. Az első segítség tehát, ha felkeressük ezt a területet és az ott élőket. A helyi ferences iskolánkban keresztények, muzulmánok és zsidók együtt tanulnak, amely egy lehetőség a szentföldi béke megteremtésére, hiszen az ott élők már az iskolapadban, egymás mellett ülve megtanulhatják, hogyan kell egymást tisztelni. Ezeknek az intézményeknek a fenntartása éppúgy támogatást igényel, mint a kusztódia szociális és munkahelyteremtő, vagy lakhatást biztosító vállalkozásai.

-Milyen konkrét formája van a Szentföld rendszeres támogatásának, és mi ebben a ferencesek szerepe?

-Sokak számára ismerős lehet a “nagypénteki gyűjtés” kifejezés, amely onnan kapta a nevét, hogy sokfelé nagypénteken történik adománygyűjtés a Szentföld javára. Az egyház szinte minden országban megszervezi ezt az akciót. Hazánkban néhány éve újra elindult ez a gyakorlat „szentföldi gyűjtés” néven, egy, a nagypéntekhez közeli vasárnapon. Idén erre március 18-án kerül majd sor templomainkban. A gyűjtéssel kapcsolatos tájékoztatásnak nagy jelentősége van, hiszen a hívők többségének kevés információja van arról, hogy miért fontos ez a segítségnyújtás, és, hogy valójában mekkora szükség van az ő támogatásukra is. Tulajdonképpen ez az elsődleges forrása minden szolgálatnak, amelyet a Katolikus Egyház ezen a területen végez. A helyi hívektől – mivel kevesen vannak, és gyakran kisebbségben, elnyomatásban élnek – nem várható el, hogy önmagukban biztosítsák a forrását mindannak, ami a Szentföldön az egyház jelenlétét adja, biztosítja. Elég, ha csak a Szíriában élő keresztényekre gondolunk, akik maguk is segítségre szorulnak, vagy azokra, akik menekülttáborokba kényszerültek. Minden évben, amikor hallunk a szentföldi gyűjtésről, jó, ha ezek a szempontok eszünkbe jutnak. Ez az összeg a világegyházból kétféle úton jut el a területre. Egyik módja, hogy az egyházmegyék összegyűjtik a plébániákról a befolyt összeget, és azt a nunciatúrán keresztül elküldik a Szentszék megfelelő szervének, a Keleti Egyházak Kongregációjának, amely aztán azt elosztja a szentföldi egyházrészek között, juttatva belőle a latin és a keleti rítusú keresztényeknek is, így a Katolikus Egyház legjelentősebb helyi képviselőjének, a Szentföldi Ferences Kusztódiának is. A hazai egyház is ezt a módját választotta az adományok célbajuttatásának. Sok helyen azonban eleve a helyi ferencesekhez juttatják el az egyházmegyék a támogatást, amely azt továbbküldi a kusztódiának. Ez utóbbi osztja szét az összeget az előre megadott arányok alapján a kongregáció és a kusztódia között. Minden provinciának van úgynevezett szentföldi biztosa, más néven komisszáriusa.

-Mi az ő szerepe?

-Minden tartomány köteles kinevezni egy testvért, akinek kifejezett feladata – tartományfőnökével összhangban – Szentföld ügyének képviselete a provincia tagjai és a helyi egyház felé. Feladatait külön rendi dokumentumok szabályozzák. A komisszáriusok kapcsolatot tartanak a kusztódiával, amely számukra képzéseket, találkozókat szervez. A megbízott testvér azután információkat oszt meg Szentföldről, zarándoklatok szervezésében vesz részt, gyűjtéseket szervez, amellyel provinciálisa és a kusztódia felé is elszámolással tartozik. Jó, ha gondja van online és nyomtatott anyagok megjelentetésére a témában. A mi tartományunk esetében ezt a feladatot Tóth Vencel atya látja el.

-A magyar ferences küldöttségnek milyen találkozásai, tárgyalásai voltak?

-Három helyen: Jeruzsálemben, Betlehemben és Jaffában tettünk látogatást. Találkoztunk a helyi testvérekkel és elöljárókkal. Hosszan tárgyaltunk a szentföldi kusztossal, a helyi ferences közösség legfőbb vezetőjével. Átadtuk a rendtartomány adományát a szíriai keresztények számára, majd beszélgettünk a tapasztalataikról, küzdelmeikről és dilemmáikról, nem utolsó sorban az együttműködés lehetőségeiről. Találkoztunk a helyi növendéknevelés több megbízottjával is. Betlehemben található a kusztódia úgynevezett elő-jelöltsége, amely annak a nehéz feladatnak az ellátására jött létre, hogy a különböző  országokból érkező jelentkezőket egy szintre hozza a jelöltség megkezdése előtt, eljuttatva őket a helyi közös nyelv, az olasz megfelelő ismeretére. Tárgyaltunk a jeruzsálemi biblikus intézet vezetőjével. Ez, a licencia és doktori fokozat kiadására jogosult intézmény, a rend római egyetemének egy különálló egysége, amelynek szakmai jelentőségét jól mutatja publikációs tevékenysége, képzési kínálata vagy éppen 59 000 kötetes biblikus könyvtára. Az étkezések és rekreációk alkalmával még sok rendtársunkkal találkoztunk a világ minden szegletéből, akik vagy a kusztódiában szolgálnak, vagy itt tanulnak.

-A látogatást követően milyen lépések várhatók a magyar ferences rendtartomány részéről?

-Megerősödtünk abban, hogy nagyon fontos lenne gyakrabban hírt adni a Szentfölddel kapcsolatos dolgokról. Több rendtársunk most is rendszeresen nyilatkozik a kérdésben, például a Bonum TV kapcsolódó műsorában. Nagyon sok anyag áll a rendelkezésünkre, cikkek, tanulmányok, könyvek, amelyek lefordításra és megjelentetésére érdemesek. Szükséges lenne a forrásszervezési tevékenységeink közé is felvenni ezt a területet. A rendi nevelésben és a hitoktatásban szintén nagyobb hangsúlyt kell kapjon a Szentföld. Lehetőségünk lenne fiatal növendékeket egy időszakra kiküldeni, bár a teológiai alapképzés folyamatában ezt nehéz összeegyeztetni a hazai oktatási struktúrával. Ugyanakkor ez lehetőséget adna tágabb világlátásra, jó kapcsolatok kiépítésére is.

Forrás és fotó: ferencesek.hu

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Dobszay Benedek OFM

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41