Ugrás a tartalomra
beszámoló Hazai
2016. szeptember 18 (All day)
Győr

A győri bencés templom felszentelésének 375. évfordulója

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mutatott be szentmisét a győri Loyolai Szent Ignác-templom 375 esztendővel ezelőtti felszentelésének ünnepén szeptember 18-án.

Szentmise keretében emlékeztek a győri Loyolai Szent Ignác-templomba járó hívek, Győr megyei jogú város vezetői, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, Németh Zoltán a Győr-Sopron megyei közgyűlés elnöke, Ittzés János emeritus evangélikus püspök, az Európai Borlovagrend megjelent tagjai, öregdiákok és tanárok, mai növendékek, hogy háromszázhetvenöt esztendővel ezelőtt szentelték fel a jezsuiták által épített templomot.

A győri Szent Mór perjelség elöljárója, Sárai-Szabó Tamás Kelemen OSB a szentmise elején köszöntötte az ünnepre meghívott vendégeket, többek közt azokat, akik már tervezik és kivitelezik a templom felújítását. Mint mondta, hálás nekik, és hálával ünnepli a templomszentelés évfordulóját, mert valóra vált a győri bencések életében Istennek szava, melyet Mária által mondott: Isten felkarolja a gyengét a porból. Kiemelte: ez az ünnep egy imádkozó közösség ünnepe.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentbeszédében az évszázadokkal ezelőtti templomépítés időszakának történelemben betöltött helyzetéről szólt. Mint mondta, a XVII. század – hasonlóan a magyar történelem legtöbb századához – szenvedésekkel volt teli. Pannonhalmát 1639-ben állította vissza az uralkodó, s külföldről kellett hívnia ciszterci szerzetest, hogy elindulhasson a bencés élet. 1641-re megépítették a templomot, mert reményt láttak arra, hogy a törököket ki tudják űzni az országból. A jezsuiták, felmérve a történelmi helyzetet, tudva, hogy Győr már akkor is a nyugat kapuja volt – építkeztek. A főapát kiemelte, mindezt annak ellenére tették, hogy Pannonhalma elpusztítva, a győri püspökség gyenge volt, a népet a törökök elleni harcok szétzilálták. A jezsuiták a törökök által megszállt területen mégis megvetették lábukat. A romok között itáliai mintára gyönyörű barokk templomot építtettek. Ide hívták Győr megmaradt népét és a környék lakosságát, hogy tanítani tudják őket, fel tudják őket készíteni az életre, hogy átmentsék a katolikus egyház tanítását a következő nemzedékeknek. Várszegi Asztrik főapát hangsúlyozta, mindezt akkor tették, amikor a török még az országban volt, a protestánsokkal hadban álltunk, ellenségként tekintettünk egymásra. Hozzátette, ötszáz esztendőnek kellett eltelnie, hogy a protestánsokra testvérként gondoljunk, és úgy emlékezzünk meg a reformáció máig eltelt időszakáról, mint közös meghívásról, melyben Jézus Krisztusról tanúságot tehetünk.

A jezsuiták élő hitből, erejük egyesítéséből, nemzetközi kapcsolataik felhasználásával, valamint az enyészetre jutott bencés birtokok bevételéből megépítették templomukat, rendházukat és akadémiájukat. Hogy miért? – tette fel a kérdést a főapát. Miért épül egy templom? Mert Isten az ő népét össze akarja gyűjteni, tanítani akarja. E templomban ezért különösen díszes a szószék – Isten igéjének, a tanításnak a helye, hiszen a megrendült és megtérő szívből lehet majd csak örvendezve ünnepelni Krisztus Jézusnak az áldozatát, értünk adott életét – az Eucharisztiát. Ezért a templom másik díszes része az oltár.

Várszegi Asztrik az ünnepről szólva hangsúlyozta: Itt vagyunk, megemlékezünk az egykori templomszentelés napjáról, de nem a templom szépségéről, a cirádák sokaságáról, hanem arról, hogy a mai hívő közösség ugyanazért van ma itt, mint amiért az apostolok egykor Jézus körül voltak, amiért a jezsuita atyák összegyűjtötték Győr város híveit, hirdették Isten szavát. Az egyház jel, a népek egységének, Isten szeretetének jele.

A szentmise végén Bogisich Ferenc győri polgár a jelenlévőkhöz fordulva a száz évvel ezelőtt, az első világháborúban elpusztított négy harang újraöntésére kezdeményezett gyűjtést. Mint mondta, még ebben az esztendőben szeretnék Ausztriában a harangokat újraöntetni. Társadalmi, polgári összefogásra kért mindenkit. A négy harang közül a legnagyobbat a bencés közösség és a hívek adományából, a másodikat győri üzletemberek, cégek, vállalkozások és társadalmi szervezetek segítségével öntetnék ki. A harmadik harang újjászületésében Győr megyei jogú város vezetősége vállalt segítséget, a negyedik harang árának biztosítását pedig a kezdeményező, Bogisich Ferenc vállalta.

Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő bejelentette, hogy a templom tetőzetének további megerősítéséhez, restaurálásához, a bencés múzeum kialakításához a magyar kormány az elkövetkezendő négy évben jelentős pénzösszeggel járul hozzá.

A szentmise végén a jelenlévők elénekelték a magyar Himnuszt, majd mindenki megnézhette a szentélyben elhelyezett, még a jezsuiták által használt és ez alkalomra kihelyezett kelyheket, ampolnákat és naviculát, azaz tömjéntartót.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41