Isten nyugosztalja XVI. Benedek emeritus pápát

Pannonhalma
A Szentatyára Gérecz Imre osb írásával emlékezett a pannonhalmi közösség.

 

Nostro Santo Padre Benedetto

A legkevésbé sem túlzás azt állítani, hogy a 2022. december 31-én elhunyt Benedek pápasága szimbolikusan ugyanonnan indult, ahol Szent Benedek, Európa és a nyugati szerzetesség atyja szerzeteséletét elkezdte. Ugyanis 2005. április 1-én, a II. János Pál halálát megelőző napon Joseph Ratzinger bíboros Subiacóba utazott, hogy a bencés szerzetesség bölcsőjénél átvegye a Fondazione Sublacense Vita e Famiglia által abban az évben neki ítélt Szent Benedek-díjat.[1] Ez az esemény nem csupán véletlen egybeesés, hanem annak a kötődésnek a jele, ami Joseph Ratzingert, majd később XVI. Benedeket a mi Benedekünkhöz és szerzetesrendünkhöz kapcsolta. Magyarul ugyan könnyű különbséget tenni „Szent Benedek atyánk” és „Benedek Szentatyánk” között, Rómában viszont nem kevés félreértésre ad okot, hogy olaszul ezeket ugyanaz a kifejezés adja vissza („Nostro Santo Padre Benedetto”). A bencés allúzió jogosságát viszont maga a pápa támasztotta alá, hiszen megválasztását követő első általános kihallgatásán megerősítette, hogy nevét Szent Benedekre való tekintettel választotta.[2] A hivatalos értelmezés szerint a pápai címerpajzs „K” formájú osztottsága is a monasztikus, jellemzően a bencés spiritualitás ihlette hagyományra vezethető vissza.[3]

Ezekben a napokban mindenki – aki megteheti – olyan fényképeket tesz közzé, amelyen Róma emeritus püspökével szerepel. Az elmúlt évekre, sőt, évtizedekre visszatekintve mi is lapozzunk bele a teológus pápával közösen gondozott fotóalbumunkba, és tekintsük át monostorokban tett látogatásainak, a bencés rend örömeiben és gyászában való osztozásának, továbbá a Szent Benedek és a bencés szerzetesség által is inspirált tanításának emlékezetes momentumait!

XVI. Benedek és a bencések kapcsolatát nem annyira a hivatalos, intézményesített munkakapcsolat, mint inkább a vendégfogadás ősi, autentikusan bencés gyakorlata jellemzi. A bajor pápa az 1970-es évektől kezdve előbb München püspökeként, majd 1982-ben kezdett vatikáni szolgálata idején is szinte minden évben meglátogatta a 17 bajorországi bencés apátság egyikét, Scheyernt, ahol késő tavaszi lelkigyakorlatait végezte. A visszaemlékezések szerint csendesen részt vett a kis közösség liturgiáin, velük együtt étkezett, nagyokat sétált, de kerti munkájuk közben is meglátogatta a testvéreket, hogy egy pár szót váltson velük. Közbenjárt II. János Pál pápánál, hogy Szent Benedek születésének 1500 éves évfordulóján a monostor temploma basilica minor rangra emelkedjen, amit 1980 márciusában maga a bíboros hirdetett ki.[4] Figyelme nem szorítkozott egyetlen monostorra. 1995 szeptemberében például meglátogatta Le Barroux férfi (Sainte-Madeleine) és női (Notre-Dame de l’Annonciation) bencés közösségét, az új évezredben pedig ő áldotta meg és adta át Szent Benedek szülővárosa, Norcia frissen újjáalapított bencés monostorának könyvtárát. Kuriális bíborosként rendszeresen látogatta a Firenze melletti Rosano bencés nővérközösségét, velük ünnepelte az Úrnapját, és maga vezette a körmenetet. Pápává választása megakadályozta ugyan, hogy bajorországi és rosanói lelkigyakorlatait folytassa, de abban nem, hogy fontos zarándokhelyeinket felkeresse. Kiemelkedő jelentőségű a közeli Mariazell (2007. szeptember 8.) és a Montecassino apátságában tett látogatása (2009. május 24.).[5] Utóbbin a világ számos országából érkezett apátokkal és apátnőkkel is találkozott. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy pápasága majd’ minden évében az Aventinus-domb tetején álló Szent Anzelm Pápai Bencés Egyetem templomában kezdte hamvazószerdai liturgiáját, itt énekelte e bencés közösséggel az Audi benigne nagyböjti himnuszt, majd innen vonult át körmenetben a budapesti tanulmányi házunk kápolnájának nevét adó Szent Szabina Bazilikába.[6]

XVI. Benedeket ugyanakkor nem csak vendégként és zarándokként ismerhettük meg, hiszen a pápa a Bencés Konföderáció útját kísérve osztozott örömeinkben és gyászunkban is. Három fontos eseményt szeretnék ennek kapcsán kiemelni. 2008. szeptember 20-án fogadta a világ minden sarkából Rómában összegyűlt bencés apátokat, konventuális perjeleket és apátnőket, akiket az evangéliumban gyökerező bencés spiritualitás, az oktató-nevelő munkában is testet öltő misszió és különösképpen a vendégszeretet hagyományának ápolására biztatott.[7] 2010. május 3-án a vatikáni Szent Péter Bazilikában bemutatott gyászmisét követően méltatta a 98 évesen elhunyt Augustin Mayer bencés bíborost.[8] A néhai metteni apát 16 éven át a Szent Anzelm Pápai Egyetem rektoraként, 1984-88 között az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusaként, 1988-1991 között pedig az Ecclesia Dei Pápai Bizottság elnökeként tevékenykedett. Augustin Mayer rektorsága idején jött létre a Pápai Liturgikus Intézet. Az Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján, 2011. május 6-án XVI. Benedek pápa fogadta Notker Wolf prímás apátot és a IX. Nemzetközi Liturgikus Kongresszus résztvevőit, beszédében kiemelve, hogy a liturgia nem annyira megreformálandó tárgy, mint inkább az egész keresztény életet megújító alany, egy nagy nevelő, aki az egészséges hagyomány és a legitim haladás egyensúlyát megőrizve a Krisztusban beteljesült ígéretekben részesít bennünket.[9]

Ez a gondolat már át is nyúlik e visszaemlékezés utolsó szakaszába. Nem a liturgia az egyetlen terület ugyanis, ahol Szent Benedek kiegyensúlyozott személyisége és műve példaként állhatott XVI. Benedek előtt. A teológus pápa tanítását tanulmányozva lépten-nyomon olyan utalásokra találunk, amelyek rendünk alapítójához vezetnek vissza. A már említett Szent Benedek-díj átvételekor az „Európa a kultúrák válságában” című előadását zárva megjegyezte: „csak az Isten által megérintett embereken keresztül képes visszatérni Isten az emberek közé. (…) Olyan emberekre van szükségünk, mint nursiai Benedek, aki a pazarlás és hanyatlás idején teljes magányba vonult vissza, a megtisztulás meg nem spórolható szenvedései után képessé válva arra, hogy visszatérve megalapítsa a hegyre épült várost, Montecassinót, ami romos alapokon egyesítette azokat az erőket, amelyekből egy új világot született”.[10] A számos erkölcsi, politikai és gazdasági kérdést érintő előadást Caritas in veritate című enciklikájának előhírnökeként szokás olvasni. Szent Benedek a pápa számára nemcsak az erkölcsi tartás mintaképe. Ahogy névválasztását magyarázó beszédében kiemeli, Benedek béke- és kultúrateremtő, akinek a nyomdokain olyan máig élő bencés szerzetesi hagyomány bontakozott ki, aminek teológiájáról (2009. október 28.) és egyes kiemelkedő személyiségeiről – magáról a szent apátról (2009. április 9.), Szent Anzelmről (2009. szeptember 23.) és Szent Hildegárdról (2010. szeptember 1.) – pápai kihallgatásain adott tanításai során is megemlékezett. Az olivetánus bencés Tolomei Bernátot 2009. április 26-án, Bingeni Hildegárd apátnőt pedig 2012. május 10-én avatta az egyetemes egyház szentjévé, utóbbit még abban az évben, október 7-én az egyházdoktorok közé sorolta.

Szent Benedek és a bencés szerzetesség még e pápaság lezárultával is meghatározta Róma emeritus püspökének és az egyháznak a jövőjét. Félreértés ne essék, nem az őt utolsó előtti pápaként beállító világvége-jóslatokra szeretnék utalni![11] Sokkal inkább a pápa utolsó döntéseinek hátterére szeretnék rámutatni. A 2007. június 11-ére datált motu proprio változtatott a pápaválasztó konklávé szabályain, és ismét előírta, hogy 34 eredménytelen szavazás után is szükséges, hogy a bíborosok legalább kétharmada támogassa a pápajelöltet. Ahogy arra már rámutattak,[12] Benedek pápa döntése mögött modellként lebegett a benedeki Regula, ami szerint a szerzetesek ugyan „demokratikus” szavazással választják meg új apátjukat, mégis kitartó, imádságos türelemmel keresik azt az egyetértést, amire időnként nem az egyszerű többség matematikai ereje, hanem egy józan kisebbség bölcsessége vezetheti rá a teljes közösséget. Az új pápa személyének kijelölését Joseph Ratzinger, XVI. Benedek teljesen a pápaválasztó bíborosokra hagyta. A szent apát példája viszont visszavonultságában is elkísérte. Ahogy utolsó audienciáján megjegyezte: „Nem térek vissza a magánélet berkeibe, az utazásokkal, találkozásokkal, fogadásokkal, konferenciákkal teli mindennapokhoz. Nem hagyom el a keresztet, hanem új módon maradok a keresztre feszített Úr mellett. Nem gyakorlom az Egyház kormányzásával járó hatalmat, hanem az imán keresztül Szent Péter mellett állok. Szent Benedek, akinek nevét pápaként viselem, nagy példát jelent számomra ebben. Ő megmutatta nekünk azt az utat, legyen az aktív vagy passzív jellegű, amely Isten művéhez vezet”.[13]

 

[1] A díjazottak névsora itt olvasható: http://www.ginox.it/fvf/articolo.php?id_art=13&id=6

[2] http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/audiences/2005/documents/hf_ben-xvi_aud_20050427_it.html

[3] http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/elezione/stemma-benedict-xvi_it.html

[4] Részletek az apátság honlapján: http://www.kloster-scheyern.de/

[5] Ld. Pietro Vittorelli (szerk.): Papa Benedetto XVI a Montecassino. Leonardo International, Milano 2009. A szép album mellett rövid magyar összefoglaló olvasható az alábbi honlapon is: http://www.magyarkurir.hu/hirek/xvi-benedek-montecassinoban

[6] Ez alól csak az idei év volt kivétel, amikor a hamvazószerdai liturgiára az utolsó pápai mise iránti nagy érdeklődésre való tekintettel a Szent Péter Bazilikában került sor, ahol bencés ministránsok, diakónusok és áldoztatók látták el az otárszolgálatot.

[7] http://www.magyarkurir.hu/hirek/bences-apatok-kongresszusa-vatikanban. A pápai tanítás teljes szövege itt olvasható: http://www.zenit.org/it/articles/discorso-del-pontefice-ai-partecipanti-al-congresso-internazionale-degli-abati-benedettini

[8] http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/homilies/2010/documents/hf_ben-xvi_hom_20100503_esequie-mayer_it.html

[9] http://www.vatican.va/holy_father/benedict_xvi/speeches/2011/may/documents/hf_ben-xvi_spe_20110506_sant-anselmo_it.html

[10] Az előadás ötnyelvű kiadása: Joseph Ratzinger, L’Europa nella crisi delle culture. Cantagalli, Siena 2005. A szöveg magyar nyelven is olvasható: Joseph Ratzinger, Benedek Európája a kultúrák válságában. Szent István Társulat, Budapest 2005. Az idézet saját fordítás.

[11] 1595-ben Lignum Vitae című kiadványában publikálta – az egyébként bencés – Arnold de Wyon azt a 12. században élt Armaghi Szent Malakiásnak tulajdonított, de feltételezhetően a 16. században hamisított jövendölést (Prophetia de Summis Ponteficibus), amely szerint a De gloria olivae, vagyis az “oliva dicsőségének” pápáját a világ vége előtt már csak egy Péter nevű követi Szent Péter római katedráján. Minthogy a fehér ruhás olivetánusok bencés szerzetesek, ezért a szóban forgó pápáról feltételezik, hogy Benedek névre hallgat.

[12] Ld. Elio Guerriero cikkét a L’Avvenire 2007. július 4-iki számában.

[13] http://magyarkurir.hu/hirek/xvi-benedek-papa-utolso-altalanos-kihallgatasa

 

Forrás és fotó: pannonhalmifoapatsag.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Horváth Sarolta

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
dr. Kele Mária - EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia - EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia - zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41