Ugrás a tartalomra
beszámoló Hazai
2019. május 18. 8:30
Bakonybél

Konferencia az ezeréves bakonybéli monostorról

A Bakony szívében fekvő bakonybéli bencés monostor alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendeztek egész napos tudományos konferenciát május 18-án, szombaton a település Faluházában.

 

A megjelenteket Vásárhelyi Anzelm OSB, a Szent Mauríciusz-monostor alperjele köszöntötte.

Minden nemzedék feladata, hogy inspirációt merítsen a múltból. A mai nap „az újraolvasott hagyomány ünnepi pillanata”. Mindazt, amit tudunk a múltról, megosztjuk egymással, hogy gyökereink mélyebb megismerése hozzásegítsen bennünket saját válaszaink megtaláláshoz – mondta Anzelm atya. Rámutatott: a legújabb történeti kutatások hozzájárulnak a mentalitásunkat máig befolyásoló hagyományok mélyebb megismeréséhez és megkülönböztetéséhez; ez a mai nemzedék lehetősége és felelőssége.

Mint minden ezeréves intézmény története, a bakonybéli monostoré is fények és árnyékok története. Akik beléptek ebbe a szerzetesközösségbe, már egy meglévő hagyományba léptek be, ami hatással van mindnyájukra. A bakonybéli völgyben lévő monostor életét, működését megismerni, megérteni és megszeretni, ez is hozzájárul belső integritásuk, a lelki béke erősödéséhez. Mindebből a jelenlegi nemzedék is inspirációt meríthet, és ebben segíthet ez a mai konferencia – tette hozzá Vásárhelyi Anzelm.

A bakonybéli bencés kolostort Szent Günter (1055 v. 1058–1045) alapította. Baán Izsák OSB, egyháztörténész, teológus Szent Günter és a bakonybéli alapítás – tények és eszmények címmel tartott előadást.

Elmondta: a bakonybéli kolostor alapításáról csak egy hamis alapítólevél van, és a régészeti feltárásokra sem hagyatkozhatunk. Ha mégis közel szeretnénk kerülni a valós eseményekhez, akkor a legbiztosabb fogódzópont az alapító, Szent Günter személye. Sok olyan forrás áll rendelkezésünkre, ami azt bizonyítja, hogy a monostor alapításához komoly köze volt ennek a bajor szerzetesnek. Legalább négy érvünk van arra, hogy miért ő volt a szellemi atyja ennek a közösségnek. Az első, hogy Szent István 1080 körül született Nagyobb legendájában olvasható egy mondat, miszerint Günter kérésére járult hozzá államalapító királyunk a bakonybéli monostor megalapításához.

A második – az előzőtől teljesen független – bizonyíték, hogy egy Szent Gotthárd életével foglalkozó forrásban találunk Günterre utaló sorokat: amikor a bajor erdőben remetéskedett, akkor ő és szerzetestársai a magyar és a lengyel királytól kaptak támogatást. A harmadik, hogy a monostor védőszentje Szent Mauríciusz – ez nagyon erős érv. Ő volt a birodalom keleti terjeszkedésének védőszentje, Szent Günter pedig nagy tisztelője volt. A negyedik érv, hogy egészen a 19. század elejéig nagy kultusza volt Bakonybélben Günternek; nyolcszáz éven át élt tehát a hagyomány, hogy a monostort Günter alapította.

A tudós előadó beszélt Günter származásáról is. Abban egyetértés van a történészek között, hogy Türingia egyik legnagyobb hatalmú családjából, a tekintélyes Käfernburg-Schwarzburg főnemesi családból származott. A korral foglalkozó kutatókat kezdettől fogva érdekelte, honnan eredt Günter magyar kapcsolata. A német és magyar kutatók többsége szerint Szent István király feleségének, Gizellának volt a rokona. A hatvanas években Vajay Szabolcs történész felvetette, hogy Günter édesanyja esetleg magyar volt, Géza fejedelem egyik lánya. Újabban pedig van olyan vélemény is, hogy semmiféle rokonság nincs Günter és a magyarok között, egyszerűen a türingiai hatalmi elit tagja volt, így került szorosabb kapcsolatba a magyar uralkodóval.

Izsák atya kiemelten beszélt Günter megtéréséről. Egy 1005-ből származó adománylevél megerősítette, hogy egy Günter nevű nemesember, valószínűleg özvegy, több kiskorú gyermek apja, fölajánlja a vagyonát (az nem derül ki, hogy a teljeset, vagy csak egy részét) a göllingeni kolostor javára. Nemrég halt meg a testvére, az ő gyermekei is nála vannak. Azt kéri a birodalmi apátságtól, hogy a gyermekeiről és az unokaöccseiről gondoskodjanak. Günter megrendült felesége és a testvére elvesztésétől, és bűnbánatot tartott. A következő évben, 1006-ban Günter római zarándokúton vett részt, majd onnan visszatérve, 1008-ban elvonult a világtól.

A bencés előadó a források alapján 1013–1016 vagy 1020–1023 közé teszi a bakonybéli monostor megalapítását. Kiemelte: Günter a remeteségben és nem az intézményben hitt. Római zarándokútján találkozott Szent Romualddal, a 11. században elterjedt remetemozgalmak egyik központi alakjával, és ezt az életmodellt akarta megvalósítani Bakonybélben is. Figyelemre méltó, hogy egyetlen forrás sem nevezi alapítónak vagy apátnak, csak szerzetesnek vagy remetének. Mint ahogy az is, hogy Szent Gellért, miután 1023-ban Bakonybélben járt, hét évre remetének állt.

A konferencián elhangzott előadások áttekintették a bakonybéli kolostor ezerévnyi történetét pasztorális, gazdasági, teológiai, tanítói, nevelői szempontból. A hallgatóság megismerhetett olyan kiemelkedő személyiségeket, mint a költő, teológus, apát Guzmics Izidor (1786–1839), illetve Sárkány Miklós (1802–1891), aki negyvenöt évig állt az monostor élén.

Zárásként Halmos Ábel OSB, a Szent Mauríciusz-monostor perjele Természet – ige – megbékélés címmel arról beszélt, hogy a bakonybéli monostor története során meghatározó szerepet játszott a szerzetesek természethez fűződő kapcsolata, Isten igéjének olvasása, megértése és a belőle fakadó monasztikus élet, valamint a megbékélés Istennel, önmagukkal, az emberi világgal és a természettel. Ábel atya e három folyamatot – a teremtett világ őrzését és művelését, az igéből fakadó monasztikus életet és a megbékélést – mutatta be a monostor ezeréves története három emblematikus szereplőjének, Szent Günternek, Szent Gellértnek és Guzmics Izidornak az életében. Arról is szólt, hogyan jelenik meg e három folyamat a bakonybéli közösség életében.

A monostor perjele kitért napjaink valóságára is. – Olyan világban élünk, amelyet átjár az ellenségeskedés, a fizikai és verbális agresszió. Gondoljunk a ma is folyó háborúkra, az európai terrorcselekményekre, vagy az itthon alig egy évtizede elkövetett romagyilkosságokra. És akkor még nem szóltunk a bizonyos személyek, csoportok, etnikumok, a vallási vagy politikai közösségek elleni gyűlöletkeltésről. Mára a gyűlöletbeszéd a közbeszéd része lett, meg se lepődünk, ha a médiában valakit minősíthetetlen szavakkal gyaláznak. Mi, katolikusok is sokszor némák maradunk. Közben azonban a gyűlölet magvai kisarjadnak az emberi szívekben, és ki tudja, mikor nőnek pusztító cselekedetté – fogalmazott Ábel atya.

A monostorról sokan azt tartják, hogy a béke szigete a világban. Ez egyrészt így is van, a szerzetesek igyekeznek minden hozzájuk érkező embert – bőrszínére, nemzetiségére, vallására, politikai meggyőződésére való tekintet nélkül – szeretettel és tisztelettel fogadni, és vele békében élni. Ugyanakkor a monostorban is van harc. Jó esetben nem a szerzetesek harcolnak egymással, hanem együtt és külön-külön is küzdenek, de nem emberi ellenfelekkel, hanem szellemi hatalmakkal. A lélek harcáról van szó. Szembe kell néznünk a szívünkben rejtőző ellenséggel és különféle álarcaival, amelyet a spirituális hagyomány „nyolc gonosz gondolatnak” nevez – mondta Halmos Ábel, aki Szent Günter, Szent Gellért és Guzmics Izidor példáján keresztül mutatta be, hogy amikor megszületik egy szerzetes szívében a béke, onnantól lehet ő a világban és az Egyházban a kiengesztelődés jele, a béke apostola.

A konferencia résztvevői megtekinthették a Forma Vitae – A bakonybéli monostor 1000 éve című interaktív kiállítást.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/magyarkurir.hu

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Dobszay Benedek OFM

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41