Szerzetes testvéreink példájában kell felismernünk, hogy mindannyian a megszentelt, vagyis a Szentlélekkel megtelt életre vagyunk meghíva – mondotta a Váci Egyházmegye Világi Munkatársainak találkozóján, az egybegyűlteket köszöntő beszédében Dr. Beer Miklós megyéspüspök.
Sorra bemutatkoztak az egyházmegyében működő szerzetesrendek képviselői. Elsőként a házigazda premontreiek nemrégen megválasztott új perjele, Balogh Piusz atya beszélt arról, hogy a hitbéli megújulás a középkorban a szerzetesrendeknek volt köszönhető. A premontreiek 1121-ben tettek először fogadalmat. Szt. Norbert tudós ember volt, aki a karizmáit az Egyházban bontakoztatta ki. A rendben a lelkipásztorkodás és a szerzetesi fegyelem egyszerre van jelen, a kezdetektől plébániákat vezettek. Jelenleg Gödöllőn és Zsámbékon élnek.
A Máriabesnyőről nemrégen elköltözött kapucinusok képviseletében Szpisják Péter Pál Ofm Cap. és Andrea Malchiori Ofm Cap. jött el Budáról. Elmondták: 1528-ban ismerték el a rendet, a ferences rend „reformágaként”. Karizmájuk a szemlélődés: Isten szeretetét akarják sugározni. Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű enciklikája kapcsán felmerült a kérdés, hogyan segíthetnek a Szentatyának terjeszteni az örömhírt, „kihúzni” az emberekből az örömet. A remény magjait akarják elvetni; a konkoly ellen pedig a rózsafüzérrel „permeteznek”.
A váci piaristákat Labancz Zsolt SchP. tartományfőnök képviselte. Mint mondta: a szerzetesek alapvetően nem különböznek más keresztényektől, de őket Isten erre a sajátos életformára hívta meg. A piarista rend a tanításra jött létre, hogy az „iskola világában lévő Istennel találkozzanak”. A XVII. században Kazalanci Szt. József sok szegény gyermeket látott Rómában, az iskoláikat a szegény gyerekeknek alapították. A piaristák 300 éve vannak Magyarországon, nyolc helyen.
Az itteni szalvatoriánusok Lengyelországből jöttek. Robert Dłubała SDS atya felidézte az alapító, német Jordan Ferenc (1848-1918) nevét, majd beszámolt arról, hogy rendjük szerte a világon jelen van, Afrikában és Indiában is. A Váci Egyházmegyében Galgahévízen, Sződön, Sződligeten, a nővérek Máriabesnyőn éltek. Plébániát vezetnek, lelkinapokat, zarándoklatokat szerveznek, és programokat a fiataloknak.
A kismarosi ciszterci nővéreketr Dr. Horváth Olga O.Cist. apátnő mutatta be. Mint mondta: a XI. sz-ban az első ciszterciek csak jó bencések akartak lenni, de végül kicsit más regulájuk lett, mint a bencéseknek. Monasztikus rend, küldetésük az imádság - hajnaltól estig dicsőítés és imádkozás az emberekért -, és az apostoli tevékenység, melybe beletartozik a vendégfogadás, egy orvosi rendelő mozgásszervi betegeknek, a méhészet, a lekvár- és szörpkészítés. Kismarosi kolostoruk területén áll a Kafarnaum Ház, amelyben a váci egyházmegyében papnövendéknek jelentkezett fiatalemberek töltik el a nulladik szemináriumi évfolyamot; imaközösségben a nővérekkel, egyébként viszont teljesen önállóan.
Dr. Beer Miklós a találkozóra el nem jött rendeket is felsorolta. Egyházmegyénkben jelen vannak Mátraverebélyen a ferencesek, Szécsényben a klarisszák és a szegénygondozó nővérek; Mogyoródon a szalézi nővérek; Szobon a lazaristák, Szolnokon a tanítónővérek, Márianosztrán pedig a pálos rend. Láthatjuk, hogy a Jóisten mennyire elkényeztet minket a szerzetesekkel – mutatott rá a püspök.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye