Ugrás a tartalomra
beszámoló Hazai
2016. június 3. 18:00
Pannonhalma

Megnyílt a „Szent Márton és Pannónia” című tárlat

A Szent Márton köpenyéhez hasonlóan kettéosztott tárlatot Carlos Alberto Azevedo, a Kultúra Pápai Tanácsának tagja nyitotta meg június 3-án. Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye kormányzó püspöke és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mondtak mindkét helyen köszöntőt.

A Szent Márton és Pannónia. Kereszténység a római világ határán címmel a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban, illetve a szombathelyi Iseum Savariensében nyílt kiállítás azt mutatja be, miként terjedt el a keresztény vallás Pannónia provinciában Szent Márton korában. Szent Márton, a korai középkor legnépszerűbb szentje születésének 1700. évfordulóját emlékévvel köszönti mind a Szombathelyi Egyházmegye, mind a Pannonhalmi Főapátság; a két részre oszló kiállítás az emlékév egyik kiemelt rendezvénye.

A délelőtti pannonhalmi megnyitón Várszegi Asztrik, a Szent Márton kultuszát Magyarországra újra visszahozó Pannonhalma főapátja elmondta: Szent Mártont úgy fogadta emlékezetébe a nép mint az irgalmas szamaritánust és mint a Jó Pásztort, aki a szeretetet tette meg élete vezérfonalául. Szent Márton szülőföldjének régészeti megismertetésével most ismerhetjük meg először kiállítás formájában a pannóniai kereszténység jellegzetességét – tette hozzá a főapát.

Néphagyományaink és a művészeti kincsek is mutatják, hogy a magyar nép körében jelen volt és jelen van az ő kultusza – fogalmazott Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye kormányzója köszöntőjében. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hozzáfűzte: a mostani évforduló megerősít minket abban, hogy Szent Márton tiszteletét tovább kell vinni hazánkban; feladatunk az, hogy Szent Márton szemével nézzünk körül a világban, és észrevegyük, hogy azok, akiket a pannóniai születésű püspök szeretett: a rászorulók, ma is itt élnek közöttünk.

Már halála után öt évvel születtek ábrázolások Szent Mártonról, ami jól mutatja népszerűségét – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó Carlos Azevedo, a Kultúra Pápai Tanácsának delegátusa. A szent legrégebbi nyugati ábrázolása a ravennai San Apollinare-bazilikában található, 561 körül keletkezett. A trónon ülő Krisztus és az igen előkelő helyen, a vértanúk között szereplő szent Márton ugyanolyan bíbor színű ruhát viselnek. Ez arra emlékeztet, hogy az a Szent Márton, aki álmában a köpenyét megosztotta Jézussal, most visszakapja ezt tőle. Akkor lehet békés a jövőnk, ha ma sem félünk Szent Márton lelkületétől, bátorságától – mondta el a szentszéki küldött.

A tárlat koncepciójáról Takács Imre művészettörténész, a kiállításterv egyik megalkotója elmondta: nem akarták időben lekorlátozni magukat Szent Márton korához ragaszkodva csupán, azt is meg akarták mutatni, milyen volt e területen a kereszténység továbbélése a népvándorlás korában. A kiállítás hat részre oszlik, ebből az első három egység Szombathelyen, a második három Pannonhalmán kapott helyet. Azt, hogy az ókeresztény korban milyen vallási közegben kezdett el terjedni a kereszténység, Szombathelyen tekinthetik meg az érdeklődők, hiszen a település a római birodalom jelentős városa volt egykoron. Az ezt feldolgozó első részt követi az egész provinciára kiterjedő aspektus, amiből megismerhető az a vallástörténeti háttér, ami Szent Mártonra magára is jellemző volt. A harmadik szombathelyi rész a kereszténység tárgyi emlékeit veszi számba.

Pannonhalmán a főapátság Szent Mártonhoz való viszonyát bemutató bevezető rész után a negyedik résszel folytatódik az osztott tárlat: az ókeresztény korban kialakult rítus tereit, kellékeit mutatják be. Az ötödik egységben azt lehet megismerni, miként élt tovább a kereszténység a népvándorlás korában, a befejező rész pedig abba nyújt betekintést, hogyan viszonyult a korabeli elit a kereszténységhez. Ennek legeklatánsabb példája a nagyszentmiklósi kincs, amelynek négy darabját (egy eredetit és három másolatot) láthatják az érdeklődők.

Takács Imre hangsúlyozta: rendkívül kis tárgyakról van szó, amelyekhez nagyon közel kell menni, hogy nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is hatást gyakorolhassanak ránk: közelebb kerülhessünk azokhoz az emberekhez, akik alkották, illetve használták e tárgyakat.

Az esti szombathelyi megnyitón Puskás Tivadar, a város polgármestere hangsúlyozta: a nemzetközi szintű, rendkívüli kiállítás egy izgalmas időszakot mutat be. Csak a köpenyét osztja meg Szent Márton, Szombathelyet és Pannonhalmát nem: a két hely most nem verseng azon, hogy kihez kötődik a szent, hanem közös kiállítással tiszteleg előtte – tette hozzá.

Napjainkban hasonló kulturális közeg, hasonló elutasítottság veszi körül a kereszténységet, mint Szent Márton korában – mutatott rá Veres András püspök, szombathelyi kormányzó. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról is beszélt, hogy Szent Márton kora viszálykodásai közepette is tudott a béke apostola lenni.

Várszegi Asztrik főapát azt emelte ki a pannóniai születésű szerzetes-püspök életéből, hogy utolsó éveit egy széthulló világban élte, amikor sokan zarándokoltak hozzá, hogy bizonyosságot keressenek nála. Alakja ma is kihívást jelent, tettei vallomásként és tanúságtételként szolgálnak a szeretetről – fogalmazott a pannonhalmi főapát.

A keresztény művészettörténet külön fejezete az a jelenet, amikor Márton megosztja köpenyét a koldussal – mutatott rá Carlos Azevedo. Ezekben az ábrázolásokban a koldus alakjában a valóság, az emberi élet árnyoldala jelenik meg. Szent Márton szeretetből indított cselekedete a jézusi kenyérszaporításhoz hasonlóan az osztozás logikáját tárja elénk – tette hozzá a pápai tanács küldötte. Szent Márton gyönyörű élete bizonyítja, hogy létezik olyan emberi természet, amely minőségre hivatott. A kiállításon csak töredékeket láthatunk, mert az igazi műalkotás a szent élet – hangsúlyozta a portugál érsek.

A szombathelyi Iseum Savariensében egy viszonylag friss, nagyon jó koncepcióval összeállított tárlatba kellett szervesen belehelyezni a kora középkori pannóniai kereszténység bemutatását – ez volt a legnagyobb kihívás a szombathelyi tárlatrész esetében Takács Imre művészettörténész szerint. A kiállítás legnagyobb különlegessége, hogy a kereszténység elterjedését, államvallássá válását egy sötét folyosón való átvezetéssel szimbolizálják a rendezők – mondta el a művészettörténész.

Szent Márton és Pannónia
Kincsek Szent Márton szülőföldjéről

A híres régészeti leleteket és számos aranytárgyat, köztük a nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató, két székhelyű kiállítás Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be, betekintést enged a kereszténység e térségen belüli elterjedésébe. Ilyen összefoglaló formában most először tekintheti meg a nagyközönség a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit.

A tárlat ez év őszéig látogatható a szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban. A kiállítás számos egyedi, innovatív megoldással hozza közelebb a múlt tárgyait a látogatókhoz. A pannonhalmi tárlat egyik érdekessége, hogy a kor szó szerint kézzelfoghatóvá válik a látogatók számára: a legkülönlegesebb tárgyakat ugyanis kezükbe is vehetik a látogatók – persze nem az eredetiket, hanem 3D-nyomtatóval készült replikáikat. A tárgyak digitalizálása különleges biztonsági intézkedések mellett, a tárlat installálásakor zajlott. A kézzel fogható tárgyaknak köszönhetően akár látássérültek számára is élményszerű lehet a kiállítás.

A családosok számára kincskereső füzet készült, melyben a játékos rejtvények mellett Szent Márton életének Sulpicius Severus által lejegyzett tettei képregényes formában is megjelennek, így ennek segítségével a fiatalabbak is közelebb kerülhetnek Szent Márton korának mindennapjaihoz.

Szent Mártont, az 1700 éve hazánk területén született világhírű szentünket, a római katonából lett tours-i püspököt ünnepli idén a Pannonhalmi Főapátság és Szombathely városa. Az emlékév kiemelt kiállításán páratlan nemzetközi kincsanyag gyűlt össze az egykori római provincia, Pannónia területéről. A kiállítás gazdag anyaga két múzeum összefogása révén, két korszakra bontva tárul a látogatók elé. A római katonából lett keresztény ember kettős identitása pontos lenyomata korának is: a kiállítás tárgyainak segítségével most először kaphatunk átfogó betekintést abba, hogyan terjedt el a kereszténység a római provincián belül.

A kiállítás szombathelyi része az Iseum Savariensében látható, ahol Szent Márton korának római gyökereitől kezdve követhetjük nyomon Pannónia és Savaria történetét, míg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban Szent Márton, a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok elevenednek meg. A legkorábbi bemutatott tárgy a rendkívül jó állapotban megmaradt I. századi bronz Fortuna-szobor. A tárlat egyedülálló darabja – mely mind a magyar, mind pedig a külföldi leletanyagban igazi különlegességnek számít – az úgynevezett mosdósi sírleletből származó kék korsó a IV. századból.

A kiállítás legkorábbi keresztény emlékei közül kiemelkedő az aranyozott ezüst orrvédő lemez, melyen Krisztus-monogram látható. Igazi ritkaság az 5. századból származó hun áldozati együttes, melynek különös jelentőségét az adja, hogy pannonhalmi lelet, s ráadásul egyedül itt került elő az aranyos íj teljes felszerelése. Az egyik legpazarabb Magyarországon előkerült késő római lelet (kvalitásban a Seuso-kincs méltó párja), a vadászjelenetes korsó szintén látható lesz a Szent Márton és Pannónia című kiállításon, csakúgy, mint a kora középkori Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb lelete, az 1799-ben napvilágra került nagyszentmiklósi kincs több darabja.

További információ és kedvezményes jegyelővétel: www.szentmarton-pannonia.hu

A Szent Márton és Pannónia – Kincsek Szent Márton szün-pannonia.hu.lőföldjéről című kiállítás Szombathelyen, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban november 30-áig, a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban szeptember 30-áig tekinthető meg.

Fotó: Merényi Zita

Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41