Szent Charles de Foucauld (Károly testvér) halálának 109. évfordulójára emlékezünk a 2025. december 1-én (hétfőn) 18 órakor bemutatott szentmisén. Előtte 17 órától csendes szentségimádás lesz.
Helyszín: Egyetemi Kisboldogasszony Templom (Budapest V. kerület, Egyetem tér/Papnövelde u.)
Szeretettel hívnak és várnak Jézus Kistestvérei és a Názáret Közösség tagjai
Húsz éve, 2005. november 13-án avatta boldoggá XVI. Benedek pápa Charles de Foucauld-t, akinek döntései és gondolatai a 21. század kereszténye számára is útmutatóak.
Charles de Foucauld 1858-ban született Strassburgban és 1916-ban halt meg a Szaharában, Tamanrassetben. Keresők ezreinek vált „modern útitársává”. Amikor fiatal katonatisztként Észak-Afrikába küldték, felébredt benne az Isten iránti vágy, amely nem hagyta nyugodni. Útra kelt mindig újra, keresve a neki leginkább megfelelő életformát.
Hét évig élt trappista szerzetesként Szíriában, majd három évig Názáretben. Pappá szentelését követően a Szaharába vonult vissza, Beni-Abbés-ba, majd Tamanrassetbe, ahol a nomád emberek között élt, és ahol végül 1916. december 1-jén erőszakos halállal halt meg.
Egyedül csak Isten: a legszegényebbekben, a legkisebbekben, a kitaszítottakban. Ez a lényege „Károly testvér” lelkiségének. Hasonlóvá válni Jézushoz – számára ez a legfontosabb. De nem csak egy ritka különleges pillanatban: ő ezt tartotta hivatásának. A keresztény élet küldetést jelent, mint ahogy Jézust is az Atya küldte, hogy gyógyító jelenlét legyen a szükséget szenvedőknek. A küldetés mindig a Krisztussal való élő kapcsolatból fakad. Ugyanis, akiben ott van Krisztus és az evangélium pecsétje, csak az tudja továbbadni ezt az életet.
Nem túl nehéz ez? De igen. Jézus ezért – aki eljött közénk – a názáreti hétköznapok valóságából kiindulva mutatja az utat.
Nyilvános működését megelőző „visszavonult élete” Názáretben nem csupán jelentéktelen előzmény volt, hanem valódi istenemberi élet. A názáreti Jézust a mindennapi életben kell követni, mert itt a körülményeket maga az élet szabja meg. Éppen a legszegényebbek között tud az isteni szeretet a legszembetűnőbben megjelenni.
Újszerű, emberközeli és életközeli kereszténység az övé. Mert Isten „megérintette” a Földet. Jézus embernek született, az emberek közé, egy volt közülünk. A hozzánk hasonlókban kell tehát megtalálnunk és szeretnünk Őt. Bennünk akar egyre inkább formát ölteni. Názáret mindenre fényt derít: hogyan keressük Istent a legkisebbekben, hogyan válhatunk hasonlóvá ahhoz, akit szeretünk… Charles de Foucauld „rátalált” erre a titokra, s vele együtt mindig elölről kezdhetjük ezt a szemlélődést.
Szerző: Varga Krisztina és Hortoványi Emőke
Forrás: ujvarosonline.hu
Egyesült a Ward Mária nővérek két ágaKövetkező cikk:
15 nap imádság Slachta Margit gondolataival
