Ugrás a tartalomra
normál Hazai
2021. február 15. 10:00 to 2021. február 16. 9:45
Budapest

Nincs hit engedelmesség nélkül

Ferenc pápa december 8-án tette közzé Patris corde (Atyai szívvel) kezdetű apostoli levelét abból az alkalomból, hogy Szent Józsefet, Mária jegyesét 150 évvel ezelőtt nyilvánították a Katolikus Egyház védőszentjévé. Bakos Rafael kármelita szerzetest Avilai Szent Teréz egyháztanító Szent József-tiszteletéről kérdezte Bodnár Dániel.

– Nagy Szent Teréz 1562-ben Avilában alapította meg az első kolostorát, és Szent Józsefről nevezte el. Honnan ered az ő nagyfokú tisztelete Jézus földi nevelőapja iránt?

– Avilai Nagy Szent Teréz önéletrajzából kiderül, hogy három meghatározó pillanat volt az életében, amely különösen elmélyítette a Szent Józsefhez való kötődését. Az első huszonhat-huszonhét éves korához kapcsolódik, amikor 1542 táján fokozatosan felgyógyul a testi betegségéből, bénultságából, és ezt Szent József közbenjárásának tulajdonítja. A második momentum a megtérésével kapcsolatos, ami harminckilenc éves korában történt, 1554 körül. A harmadik pedig a negyvenhét éves korában általa létrehozott első Kármelhez kötődik, ahogyan ön is említette.

– Teréz kapcsolata tehát fokozatosan bontakozott ki Szent Józseffel?

– Igen, pontosan úgy, ahogyan az az emberi kapcsolatokban is lenni szokott. Ezen az úton az első meghatározó élménye a testi gyógyulása volt. Teréz súlyosan megbetegedett, és négy napig bénult állapotban volt. Ahogyan önéletrajzában írja, még az érzékszervei sem működtek, az utolsó kenetet is feladták neki. Végül túlélte a betegséget, de a bénultsága még három évig megmaradt. Ekkor, az Önéletrajz tanúsága szerint: „Elkezdtem gyakran misét hallgatni, és szigorúan jóváhagyott imádságokat mondani, mert sohasem voltam barátja olyan más áhítatoknak, amilyeneket bizonyos személyek – különösen nők – csinálnak olyan körülményességgel, amit én nem tudtam elviselni. (…) És a dicsőséges Szent Józsefet választottam közbenjárómul és uramnak, és nagyon az ő pártfogásába ajánlottam magamat.”

Teréz később Szent József közbenjárásának tulajdonította, hogy meggyógyult ebből a súlyos állapotból, olyannyira, hogy később az alapítások sok gondját is képes volt magára vállalni, ami rengeteg utazással, vándorlással járt együtt.

– Az imént említette, hogy Teréz harminckilenc éves kora táján tért meg. Miként kell ezt érteni? Hiszen 1535-ben lépett be a Megtestesülés kolostorába, hogyhogy csak 1554-ben tért meg?

– A megtérésnek különböző szintjei vannak, ez egy életünk végéig tartó folyamat. Teréz a teljes megtérés alatt azt érti, hogy végre ki tud lépni az állandó hezitálásaiból, abból az állapotból, amikor a világ és Isten között tántorog, ugyan nem súlyos bűnökben, de ettől még képtelen arra, hogy Krisztust élete sarokpontjául fogadja.

A megtérése úgy ment végbe, hogy találkozott a szenvedő Krisztus képével, és ott, abban a pillanatban megszületett benne ez a nagy változás. Az isteni kegyelmek című, kisebb művében írja: „Nagy hálára vagyok kötelezve a Boldogságos Szűz és Szent József iránt, mert életemben igen sokszor, mikor már egészen elveszett voltam, Isten az ő kérésükre mentett meg engem.” Az Önéletrajzban pedig így utal Szent Józsefnek a megtérésében játszott szerepére: „ez a dicsőséges szent, aki megszabadított úgy a testi, mint a lelki (bénultság) veszedelmeiből”. Teréz tehát Szent Józsefnek és a Szűzanyának tulajdonította azt a hatalmas kegyelmet, hogy végre maradéktalanul be tudta fogadni az életébe Krisztust, és teljesen tőle függve az ő eszközévé vált.

Az avilai Szent József-kolostor megalapítását megelőző időről, 1561-ről ezt írta Teréz az Önéletrajzban: „Egy nap áldozás után Ő Felsége (az Úr) nagy ígéreteket tett, hogyha fel nem hagyok a kolostoralapítással, Ő nagyon meg fogja segíteni, s hogy nevezzük el Szent Józsefről, mert egyik kapuját ő fogja őrizni, a másikat Miasszonyunk, és Krisztus lesz velünk.” Vagyis a Szent Család. Ugyanebben az évben, augusztus 15-én, egyik nagy elragadtatása során a következő látomásban volt része: „Úgy éreztem, mintha nagyon fehér és ragyogó ruhába öltöztettek volna, s kezdetben nem láttam, ki öltöztet, de aztán láttam, hogy Miasszonyunk van jobb és Szent József bal felől, és ők adták rám ezt a ruhát. Megértettem ebből, hogy már megtisztultam bűneimtől. Miután felöltöztettek, nagy öröm és boldogság járt át, és mindjárt úgy éreztem, mintha Miasszonyunk kézen fogott volna. Azt mondta, nagy örömére van, hogy a dicső Szent Józsefet szolgálom, s higgyem el, hogy a kolostorra vonatkozó terveim megvalósulnak, és nagyon nagy szolgálatára lesznek benne az Úrnak és nekik kettőjüknek.”

Misztikus kegyelmek ezek, amelyekből Teréz egyértelműen megérti, hogy ezt a kolostort Szent Józsefnek kell szentelnie. Önéletrajzában a következőket is elmeséli: „Egyszer, amikor olyan nagy szükségben voltam, hogy nem is tudtam, mit tegyek, s miből fizessek ki néhány munkást, megjelent előttem Szent József, valódi atyám és uram, és értésemre adta, hogy meglesz a pénz, és fogadjam fel őket; így is tettem egy fillér nélkül, és az Úr megadta nekem olyan módon, hogy akik hallották, nem tudtak hová lenni a csodálkozástól.” Látható tehát, hogy misztikus kegyelmek, illetve gondviselésszerű beavatkozások történnek, amelyek révén Teréz Szent Józseffel való kapcsolata egészen elmélyül, olyannyira, hogy az általa alapított kolostorok közül tizet róla nevez el.

– Teréznek gyakran voltak elragadtatásai, misztikus látomásai. Szent Józsefnek pedig kétszer is megjelent az Úr angyala: egyszer, amikor figyelmeztette, hogy ne bocsássa el az áldott állapotban lévő Máriát, mert a Szentlélektől fogant gyermeket; másodszor pedig akkor, amikor felszólította, hogy meneküljön Máriával és a kisded Jézussal Egyiptomba, mert Heródes katonái meg akarják ölni a gyermeket. Mondhatjuk, hogy Terézt mély, misztikus kapcsolat fűzte Szent Józsefhez?

– Teréz megjegyezte, hogy nemcsak a testi gyógyulást tapasztalta meg Szent József segítségével, hanem a lelki bénultságából is megszabadult. Ezért ajánlotta a nővérei lelki mesteréül Szent Józsefet. Ezt írja az Önéletrajzban: „Különösen az imádságos embereknek kellene nagyon szeretniük Szent Józsefet, mert nem tudom, hogyan is gondolhatnánk az angyalok királynőjére abban az időben, amikor oly sok mindenen ment keresztül a gyermek Jézussal, anélkül, hogy hálát adnánk Szent Józsefnek azért a sok jóért, hogy mindezekben segítette őket. Aki nem talált mestert, hogy megtanítsa az imádságra, fogadja ezt a dicsőséges szentet mesteréül, és nem téved el az úton.”

Teréz majd húsz év kolostorban töltött idő után jut el a megtéréshez, és ebben nagyon nagy szerepet tulajdonít a Szent Szűz és Szent József közbenjárásának. Szent József az ő belső életének mestere, aki felnyitja előtte Krisztus misztériumát.

Ezen nem is nagyon csodálkozhatunk, hiszen ahogyan Szent II. János Pál írta apostoli levelében Szent Józsefről: a Szűzanyával együtt annyira elsőrendű tanúja a megtestesülés misztériumának, hogy ez az ő „szakmája”: tudja, hogyan vezesse be az embereket a Krisztussal való kapcsolatba, és hogyan szolgálja Istennek a megtestesülésen keresztüli megismerését.

Az interjú itt folytatódik: magyarkurir.hu

 

Forrás és fotó: Magyar Kurír

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Radnai Kinga - asszisztens
Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Schumicky Mária - NEK kapcsolattartó
Tóth Rezeda - NEK asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41