I. A szerzetesség jelentősége az emberiség kulturális életére általában
313-ban Diocletianus császár a milánói ediktummal véget vetett a keresztényüldözés századainak, 380-ban Theodosius császár a birodalom hivatalos vallásává tette azt. Ettől kezdve a karrieristák is megtalálták a keresztény egyházat. A keresztények csoportosan vonultak ki lakatlan helyekre, így a legnépesebb csoportok Egyiptomban a sivatagba, Szíriában szintén a sivatagba (Az ókori Szíria területe nagyobb volt, mint a mai Szíria államé), Kis-Ázsia barlangjaiba (IV-V. század). Számukat több tízezerre becsüli a kutatás. Az első nemzedékek remeték voltak, Pachomius (†298 körül) egyiptomi szerzetes apát volt, aki összegyűjtötte őket kolostorba.
A szerzetesek kezdetben nem tudtak olvasni, de kívülről tudták a 150 zsoltárt, amelyet volt, aki naponta végigimádkozta, de többségük hetente. Viszonyításképpen: ma a szigorúbb rendek két hét alatt, a kevésbé szigorú rendek négy hét alatt imádkozzák végig a 150 zsoltárt.
A szerzetesek kezdetben laikusok voltak, kevés volt a pap közöttük. Idővel egyre többen elvégezték a teológiát és szentelték őket pappá. Ezek tudtak olvasni és a legtöbb kolostorban, megszabott napirend szerint közösen olvastak, de egyéni olvasmányt. Ekkor alakult ki a hang nélküli olvasás, praktikus okokból. Ez idáig aki olvasott, hangosan olvasott. Ma már természetesnek tartjuk, hogy hang nélkül, szemmel olvasunk és nem gondolunk arra, hogy ez a szerzetesek kulturális öröksége.
Aszketikus okokból alakult ki szintén a kezdeti szerzetesi mozgalom idején, hogy étkezés közben lócán, széken ültek, nem kereveten, ahogy az antik Rómában volt szokás. Tehát nem félig fekve, csak fejtámaszt, deréktámaszt használva, hanem kiegyenesedve. Ezzel tiltakoztak az antik Róma erkölcstelenségei ellen, ahol férfiak és nők, vagy azonos neműek egymáshoz túl közel étkeztek.
Az antik Rómában a munkát csakúgy, mint a szellemi életet rabszolgák végezték, a szabad emberek harcoltak, a gazdag szabadok politizáltak. A szerzetes kolostorokban mindenkinek kötelező volt a kézimunka, az olvasni tudók pedig felhasználták az antik tudósok, így Archimédesz írásait, a szerzetes testvérek pedig ezeket a közösség céljaira használták. Így pl. a hazai középkorban az egyes kolostorokban bevezették a közeli patakot a kolostor árnyékszékébe, ilymódon tisztán tartották azt (lásd a pilisi ciszterci és pálos monostorok régészeti feltárásait). Szintén a középkorban alakult ki, hogy a patak sodrását forgó mozgássá átalakítva, hasznosították a vízenergiát mindennapi célokra: a középkor technikai forradalma. Ezzel vetették meg az alapját annak, hogy a technikai felfedezések szolgálják a mindennapi életet, a sorozatgyártást, ily módon az egyre növekvő népességszám szükségleteinek kielégítését.
II. Az egyes szerzetesi közösségek hazánkban, időrend szerint
1. Bencések
Hazánkban Szent Benedek (†543/547 körül) fiai voltak időrendben az elsők, akik letelepedtek. Pannonhalma alapítási éve 996. Hagyományosan Pannonhalmát tartjuk az első bencés alapításnak, mely megelőzte az egyházi központok, püspökségek alapítását. Ez egyben a magyar iskola alapításának éve is. Kevesen tudják, hogy a bencések kétszáz évvel korábban már jelen voltak. Salzburg központból misszionáltak Dunántúl-szerte és Zalaváron felépítették missziós központjukat.
A szerzetesi mozgalom alapgondolata a világtól való elvonulás,- mert a világ akadályozta a radikális istenkövetésben - a közösségben való imádság, az apát és regula alatti fegyelmezett élet engedelmességben, és a saját létfenntartásért végzett munka kolostori körülmények között.
A bencések Pannonhalmán és Győrött gimnáziumot vezetnek, Tihanyban általános iskolát. Újabban több gimnáziumot és általános iskolát is átvettek, így Budapesten, Budaörsön, Pesthidegkúton (Ökumenikus Iskola), Balatonfüreden, stb., vagy saját plébániájuk mellett Pannonhalmán és Győrszentivánban általános iskolát.
2. Premontreiek
Szent Benedek regulája a karoling birodalomban igen elterjedt. A másik, konkurens regula Szent Ágostoné, aki mintegy másfélszáz évvel korábban élt, így fiai, az ágostonosok, akik Magyarországon a II. József-korabeli feloszlatás óta nem élnek többé, de a premontreiek, akik Szent Ágoston reguláját követik, igen. A belga eredetű premontreiek Szent Norbert (†1134) fiai hazánkban Csorna és Gödöllő apátsága közé szerveződve élnek, plébániákat vezetnek, Szombathelyen és Gödöllőn gimnáziumot, Keszthelyen szakiskolát tartanak fenn.
3. Ciszterciek
Szent Benedek reguláját reformálta meg Clairvaux-i Szent Bernát (†1153) és jött létre a ciszterci reform, amely hazánkban szinte az első burgundiai (a mai Franciaország) alapítás nemzedékétől fogva jelen van. Hazánkban Zirc apátságában, a budai Szent Imre Gimnáziumban, Pécsett, Egerben és Székesfehérváron vezetnek gimnáziumot és több plébániájuk is van. A zirci atyák alapították Texas államban Irving apátságát, ahol általános iskolát vezetnek és a Dallasi Katolikus Egyetemen tanítanak.
4. Ferencesek és domonkosok
Ezek a rendek olyan korszakokban keletkeztek, amelyben még nem született meg a városhálózat, a megélhetést a föld művelése biztosította. A XIII. századi úgynevezett koldulórendi reform fiai Szent Ferenc (†1226) és Szent Domonkos (†1221) fiai. A ferencesek hazánkban igen elterjedtek, népközeliek voltak, hangsúlyosan az evangéliumi szegénység jegyében éltek és koldultak a néptől. Nem túl nagy létszámú kolostoraik a város falain kívül, az egyes plébániák közelében alakultak ki. A ferences mozgalom időközben több ágra szakadt, a reformált obszerváns mozgalomra, akik hazánkban a ferencesek, a konventuális mozgalomra, akiknek elnevezése hazánkban a minoriták: kisebb rendiek, továbbá a kapucinusokra. Esztergomban és Szentendrén gimnáziumot vezetnek, Budán általános iskolát, Mátraverebély-Szentkúton Mária-kegyhelyet. Csíksomlyó Mária-kegyhelye is ferences kezdettől fogva. A minoriták Miskolcon, a kapucinusok Budán és Móron működnek.
A domonkosok az Isten igéjének hirdetői, akik népmissziókat tartottak, teológiát és az egyházjogot művelték, egyetemeket tartottak fenn, így Bolognában és a svájci Lausanne-ban. Julianus barát és társai is domonkosok voltak, akik hírt hoztak II. András királynak a Volga-menti magyarokról. Ma hazánkban Debrecenben és Sopronban működnek. Levéltáruk a vasvári múzeum épületében található, amely egykori kolostoruk épülete. 1990-ben kevés magyar domonkos volt, ők is idős korban, ezért Lengyelországból segítették ki őket.
5. Pálosok
A magyar alapítású Pálos Rend (alapítva 1250 körül) fénykora a késő középkor. A lengyelországi Czestochowát is ők alapították, ahol jelenleg rendi központjuk, a generális elöljáró hivatala is található. Kétszer tértek vissza hazánkba, egyszer a törökdúlás után, majd 1990 után. Hagyományosan Pécsett, a Gellért-hegy oldalában a Sziklatemplomban, Márianosztrán, Petőfiszállás-Pálosszentkúton, Erdélyben Hargitafürdőn működnek.
6. Karmeliták
Kontemplatív, elmélkedő rend, hazánkban Budapesten, a Huba utcában és Győrött működnek. Korábban Keszthelyen is volt kolostoruk.
7. Jezsuiták, piaristák és irgalmasrendiek
A XVI. század alapításai: a Jézus Társasága Loyolai Szent Ignác (†1556), a piaristák Kalazanci Szent József (†1648) fiai. A jezsuiták a katolikus reform élharcosaiként szereztek érdemeket, erősek voltak a missziókban. Ma főleg Budapesten, a Mária utcában élnek, ahol a Párbeszéd Házát tartják fenn, továbbá Dobogókőn a Manrézában és másutt.
A piaristák iskolaügyben jeleskednek, gimnáziumokat vezetnek országszerte. Az irgalmasrendnek kórházai vannak.
8. Szaléziek és verbiták
Don Bosco (†1888), fiai a szaléziak, akik Újpesten, Kazincbarcikán, Péliföldszentkereszten és másutt dolgoznak, szakiskolát vezetnek. Az Isteni Ige Társasága Szent Arnold Janssen (†1909) alapítása a verbiták, akik hazánkban Budatétény központtal misszionálnak. A harmadik világban jeleskednek a missziók vezetésében, így pl. a Fülöp-szigeteken. A hazai verbiták nemzetközi közösséget alkotnak.
Szerviták
A Mária-tiszteletet ápoló szerviták (Mária szolgái: servi di Maria) megpróbáltak visszajönni 1990 után, de egyelőre be kellett zárni tevékenységüket hazánkban. Egerben és Pest belvárosában található templomuk.
Itt jegyezzük meg, hogy hazánk legújabbkori történelmében hiányzik két ismert kontemplatív rend, a karthauziak és a Szent Benedek Reguláját követő kamalduliak rendje.
Mindegyik rendnek van női ága, sőt, a női szerzetesség általában népesebb, mint a férfiág. 1927–1935 között, a pápai vizitáció időszakában 17 férfi és 27 női közösség élt hazánkban.
III. Egyéb szempontok
Kulturális tevékenység
Könyvkiadója van Pannonhalmán a bencéseknek (de Győr és Tihany bencései is adnak ki könyveket), Budapesten a ferenceseknek, piaristáknak és szaléziaknak. Más szerzetesi közösségek is adnak ki könyveket, ha nem is kiadó köré szerveződve. Mindegyik szerzetesrend rendelkezik központi könyvtárral, történelmi levéltárral. Pannonhalma levéltára igen fontos a magyar középkor kutatói számára, a XI. századi csekély latin nyelvű írásbeliségnek kb. a fele itt található. Ezeket már kb. száz évvel ezelőtt vastag fóliáns-kötetekben adták ki. (Pannonhalmi Szent Benedek-rend története 1902–1916) Mindegyik szerzetesi közösségnek, adott esetben levéltárnak is van internetes honlapja.
Vannak harmadrendek, amelyeket a bencések oblátusoknak, oblátáknak hívnak, a ferencesek harmadrendieknek, stb. Ezek olyan világi személyek, akik egy-egy apátság, egy-egy rend körül biztosítanak imádságos lelkületet. Ezen túl pedig vannak fizetett világi munkatársak.
Sajátos lelkiség (spiritualitás)
Mindegyik szerzetesi közösségnek van saját lelkisége és úgynevezett karizmája, valamiben kiemelkedő jellegzetessége, amely isteni adomány. A bencéseknek tulajdonítják az ora et labora, imádkozzál és dolgozzál jelmondatot. A bencések inkább azt szeretik, hogy „mindenben Isten dicsőíttessék”. Ennek továbbfejlesztése a jezsuiták jelszava: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”. A ferencesek esetében az isteni gondviselésre való teljes egzisztenciális ráhagyatkozás, az evangéliumi szegénység, a közösségi birtoklás a hangsúlyos. Ugyanakkor egy-egy közösség fenntartása, intézmények vezetése jelentős pénzforgalom lebonyolítását is jelenti egy-egy rend életében.
Szerzetesi képzés
Mindegyik szerzetesrendben van noviciátus, az első egy vagy két esztendő, amikor a jelöltet bevezetik a szerzetesi életbe. Ezt követi a filozófiai, teológiai, esetleg tanári, egyéb főiskolai, egyetemi kiképzés. 2000 óta a szerzetesképzést szolgálja az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél lévő piarista központ egyik épületszárnya, ahol a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (www.sapientia.hu) kapott elhelyezést.
A szerzetesek és a hierarchikus egyház
Max Weber szerint a szerzetesrendek olyan szekták, amelyeket a katolikus egyház domesztikálni tudott. A fontosabb, nemzetek feletti szerzetesrendek pápai engedéllyel működnek, felügyeleti szervük a vatikáni Szerzetesi Kongregáció, hazai érdekképviseletük a Férfi és a Női Szerzetesi Konferencia budapesti központtal. A szerzetesrendek a demokrácia letéteményesei, mert elöljáróikat demokratikusan választják meg, akik ezt követően pápai, püspöki jóváhagyásban részesülnek. Az egyes szerzetesrendi elöljárók fegyelmi kérdésekben függetlenek a püspököktől, de minden kérdésben igyekszenek a püspök atyákkal egyetértésben, velük közösségben tevékenykedni. Ha tagjaik sorában fegyelmi vagy tanításbeli probléma keletkezik, így pl. Bulányi György piarista atya idejében, megfelelő szabályok szerint a püspöki joghatóság érvényesül.
Értékelés
A szerzetesek, különösen a jezsuiták, a katolikus egyház élharcosai. Ezt tudták a kommunisták is, akik előszeretettel oszlatták fel a szerzeteseket. A szerzetesek vagyontalansága ugyanakkor közösségeik gyarapodását, adott esetben gazdagságát is jelentik, ezért időnként az uralkodók, a forradalmak feloszlatják őket, megfosztva őket gazdagságuktól. Történelmi gyűjteményeik ezért közgyűjteményekben, épületeik, ha fennmaradtak, más fenntartásában találhatók. A szerzetesek által vezetett iskolákban végzett egykori tanulók azon túl, hogy jó képzést kapnak, általában szívesen járnak vissza az alma materbe és egymás között is összetartanak.
A radikális Isten követésére vágyó, az isteni megszólításra válaszoló, istenkövetés jegyében élő férfiak és nők minden korban voltak. Az egyes szerzetesi közösségek mindig újjáalakulnak, új szerzetesi közösségek pedig, egy-egy karizmatikus alapító körül, a Szentlélek indítására folyamatosan létrejönnek.
Irodalom
Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz I-II. kötet. Bencés Kiadó, Pannonhalma 1995. 1996.
Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára, Budapest 2006.
Somorjai Ádám OSB: Visitatio apostolica Institutorum Vitae consecratae in Hungaria, 1927–1935. A magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációja, (Rendtörténeti Füzetek 13.), Pannonhalma 2008. - Interneten: http://mek.oszk.hu/15400/15496
Hűség és megújulás – A szerzetesi élet Magyarországon 1950 – 2000. Szerk. Fejérdy Anddrás, METEM, Budapest 2021. 266 lap.
Somorjai Ádám OSB oldala: ahogylehet.osb.hu
Forrás: Kiss Ágnes/Mozaik Sydney magyar rádió
Fotó: Magyar Hírlap