Verbum Dei Ifjúsági Találkozó Győrben

2016. júl. 20. (szerda) 14:30
Győr
A krakkói Ifjúsági Világtalálkozót megelőzően a Verbum Dei Missziós Testvéri Közösség ráhangolódó előtalálkozót szervezett Győrben július 20. és 24. között. A találkozót a fenti mottóval szervezték meg, amelyen többek között Spanyolországból, Portugáliából, Mexikóból, Szingapúrból, Nagy-Britanniából, Tajvanról, Kamerunból, Oroszországból és Olaszországból vesznek részt fiatalok - tájékoztat a Magyar Kurír.

Mi a boldogság? Mit jelent boldognak lenni? Sokszor tesszük fel hétköznapi életünkben a kérdést, amely már-már banalitássá válik a rögtön várt válasz elmaradásának csendjében. Mert a kérdésre adott felelet nem-elhangzása kétségbe ejt, és valójában leleplezi azt a törekvésünket, hogy elsősorban tudásra törekszünk, diszkurzív módon leírhatóvá akarjuk tenni, és így meg akarjuk ragadni a boldogságot, mintha pillangót szegeznénk gombostűre. Így mintha magának a kérdésnek a zárójelbe tételén fáradoznánk, nem engedve, hogy az megszólítson bennünket, hogy utat találva hozzánk, szívünkben kezdjen el dobogni. Hogy tehát valójában mi magunk váljunk kérdéssé, azaz: meg merjük engedni, hogy önmagunkra mint titokra tekintsünk, e titok minden gyönyörűségével és nehézségével, esetleg fájdalmával. Nem másról van szó tehát, mint az ismeretlenbe való belefeledkezésről, és annak elfogadásáról, hogy sokszor a kérdéseinkre adott válaszért meg kell küzdenünk, vagy engednünk kell, hogy az megszülessen szívünk csendjében.

Így a kérdésnek, mi a boldogság, szabadon hagyott „lüktetése” rávezethet bennünket éppen arra, amelyet olyannyira szeretnénk megtalálni, amelyet erőlködéseinkkel azonban elveszítünk szemünk elől. Talán szükséges valamilyenfajta eltávolodás is, a boldogság nem-keresése, hogy a kérdéssel szemben tanúsított szabadság, amely nem a megragadásra törekszik, végül megnyissa előttünk a horizontot.

Boldogok, akik élik és hirdetik az irgalmat. El-elgondolkodom e mondat értelmén, amely éppen titokzatossága miatt hív és vonz. Merek-e belefeledkezni, belemerülni ebbe a titokba? Könnyedén elfelejteni egy kicsit önmagamat, eltávolodni mindattól, ami voltam és ami vagyok, hogy helyet teremtsek az engem vonzó és felém közeledő titoknak? Minden találkozás voltaképpen erről a másikba való belefeledkezésről szól, a titoknak való odaadottságról, amelyre itt, Győrben is meghívást kaptunk.

Várakozás. Egy autóbusz-pályaudvar zajos lüktetése, hangok, színek és arcok sodrása. Egyszer csak felém lép valaki, meglátom a tekintetét, engedem, hogy megszólítottá váljak. A nyelvünk nem közös, mégis van mit megosztanunk egymással. Osztozunk a találkozóra való eljutás izgalmában, a busz és többi útitársunk megtalálásában, a készülődésben és várakozásban, és osztozunk a titokban is, amely talán nem csak a találkozó idejére köt össze bennünket. Talán éppen most jövünk rá, hogy mindig is kapcsolatban voltunk egymással, annak a „nem tudjuk minek” a kutatása révén, amely tértől és időtől független.

Utazás. Hullámzó napraforgómezők, szélmalmok – Szingapúrban nincsenek ilyenek. Izgalmas figyelni az arcokat, ahogyan belemerülnek a hegyek és erdők szépségének látványába, ahogyan a délutáni nap beragyogja a tájat, és egyfajta nyugalommal árasztja el a busz utasainak tekintetét. Már nem tudni, honnan ered a fényesség…

Érkezés. Csodálkozás és öröm, várakozás ismét, szobák, csomagok, kiáltások, újabb és újabb arcok, de mindezek mélyén otthonosság és nyugalom.

Elkezdődik az első este programja, a népek bemutatkozása. Ragyogó arcok vesznek körül, elszánt és vidám fiatalok, akik megosztják nemzeteik fájdalmát, mindazt, amiért imádkozni szeretnének. A Verbum Dei sajátossága, hogy minden találkozónak egy bizonyos szimbólumot választanak a szervezők, a mostani alkalommal egy még üres, vászonból és papírból alkotott, nagyméretű szív várt bennünket az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont kápolnájában. Erre a szívre illesztették fel a bemutatkozó nemzetek országaik szalagját, amelyen egy-egy szó szerepel, kifejezve, hogy miért kérik Isten irgalmát. Magyarokként a vigasztalás kegyelmét kértük mindazért a sok fájdalomért, amelyet történelmünk során elszenvedtünk. A piros szalagok, amelyek az est végére teljesen körbevették a szívet, hirdetik számunkra Isten életet, igazságot, vigasztalást, megbocsátást, befogadást, reményt, együttérzést, önátadást, egységet és testvériséget ajándékozó irgalmát.

Mindannyian érezzük, hogy meghívást kaptunk arra, hogy jelek legyünk a világban, hogy hirdessünk egy láthatatlan titkot, amely rajtunk keresztül tud megnyilvánulni.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a július 21-én, a győri székesegyházban a Verbum Dei férfi szerzetes-papjaival bemutatott szentmisében is erre bátorította és kérte az ünneplő fiatalokat: „Legyetek Isten szeretetének jelei!” – mondta, miután tanúságot tett amellett, hogy a szeretet az egyetlen, amit érdemes tenni az életben, amiért érdemes élni, és amit egy egész életen át kell tanulnunk. Szentbeszédében saját életének meghatározó pillanatait elevenítette fel, amelyek szorosan kapcsolódnak hivatásához. A hétéves fiú, unokahúgával németül beszélgetve a kislány kérdésére, „feleségül veszel engem?”, azt válaszolta, hogy nem, mivel pap leszek. A püspök elmondta, hogy nagybátyja, aki a kommunista hatalom elől menekülve telepedett le Németországban, nyelvet kellett hogy váltson, ami őt magát arra a gondolatra vezette, hogy ő életét annak adja, akinek a Szava örök. Isten szavát semmi nem homályosíthatja el – fogalmazott, majd életének egy újabb állomásaként elevenítette fel a ferences atyák katekéziseit, amelyeken lenyűgözte őt mind a szerzetesek bibliaismerete, mind magának a Szentírásnak a szépsége, Isten élő szava. Elmesélte, hogy akkor, ennek a lenyűgözöttségnek a hatása alatt, 14 évesen három hét alatt elolvasta az Ószövetséget, holott akkor még nem volt tisztában sem a történelmi háttérrel, sem a leírtak jelentésével. Mégis, ahogyan fogalmazott, egy kertben, a fa alatt, volt olyan, hogy napokig nem csinált semmi mást, csak olvasott. Éjszaka pedig, feltekintve a csillagos égre, úgy érezte, hogy Isten Szava felülről érkezik, a sötétségben és a legnagyobb megpróbáltatásban is jelen van.

Szavai a délutáni program során tett múzeumlátogatással kerültek összhangba, amikor a találkozó résztvevői a székesegyházat és Boldog Apor Vilmos püspök vértanúságának helyszínét keresték fel. Székely János mondanivalója, saját katonaságának idején szerzett tapasztalatai éppen arra világítottak rá, hogy a szeretet az, amely egyedüli erőként képes megvilágítani a sötétséget, ahogy történt ez az egyik karácsonyon. Katonatársát, aki intézetben felnőtt gyerekként soha nem kapott ajándékot, soha nem tapasztalta meg Isten személyesen felé irányuló szeretetét, a közös imádság alatt társaival együtt ajánlották fel ajándékként Jézusnak. Ez a gesztus lágyította meg az addig elzárkózó, másokat szidó ember szívét, aki az irgalmas Istennel találkozva megtért.

A püspök egy másik történetet is elmondott, amely a szavak nélküli, szolgáló szeretet erejére irányította a hallgatóság figyelmét. Szentbeszédének végén úgy fogalmazott: „Az irgalmasság az egyetlen, amely képes a gonosz útjába állni, amely megkötözi a gonosz hatalmát.” Arra hívott mindenkit, hogy engedjük megérinteni a szívünket az irgalom által, hagyjuk, hogy Isten rajtunk keresztül csodálatos dolgokat vigyen végbe, hogy a világ ámuljon rajtunk.

A szentmise felajánlása közben a találkozón részt vevő fiatalok országaik zászlóját tartották, amelyet az oltár elé helyeztek, azokkal a korábban rájuk írt szavakkal, amelyek kifejezik mindazt, amire az országoknak szüksége van. E gesztussal Isten irgalmára bízták azokat a nehéz helyzeteket, amelyek gyengítik a nemzeti és az országok közötti egységet is…

Belemerülni a titokba – szavak nélkül, engedve egy tekintetnek, hogy átjárjon bennünket: a nem-tudás boldogságában egyszerűen jelen lenni, együtt, egy családként, testvérekként. Ez az, amire a Verbum Dei megtanít, ahogyan arról Atango, egy Kamerunból származó misszionárius tett tanúságot: azért vagyunk itt, hogy testvérekként megtapasztaljuk, milyen együtt lenni, megtapasztalni az irgalmat, és élni az igazságot, a vigasztalást, a megbocsátást, a befogadást, a reményt, az együttérzést, az önátadást, az egységet és testvériséget – mindazt, amit első este a Jézus szívét szimbolizáló kartonra helyezett szalagokra írtunk.

Élni és hirdetni az irgalmasságot – boldogságra lelni ott, ahol vagyunk, abban a jelen pillanatban, amely titokzatosan tárja fel előttünk önmagát, és válik ajándékká, ha befogadjuk.

Fotó: Merényi Zita

Forrás: Várkonyi Borbála

további információ a Verbum Dei közösségről: http://verbumdei.hu/wp/?page_id=499

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41