Július 22-én töltötte be 90. életévét Raniero Cantalamessa bíboros, kapucinus, aki 44 éve a Pápai Ház szónoka. Ferenc pápa bíborosi kalappal ajándékozta meg négy évvel ezelőtt, de ő kérte, hogy mentség fel a püspökké szentelés alól, abban a meggyőződésben, hogy vajmi keveset tehet 86 esztendős pásztorként, viszont hirdetheti még Isten igéjét, és azt ferences csuhában szeretné, hogy abban érje majd a halál. Raniero atya arca és hangja igen közismert, a televízióban is népszerűsítette az evangéliumot. Számtalan cikket írt különböző újságokban, többek között a “L’Osservatore Romano” vatikáni napilapba is, első írása 1976. március 3-án jelent meg. Nagyon sokszor nyilatkozott a vatikáni médiának, a közösségi oldalakon keresztül is, amelyen a legutóbbi nagyböjti elmélkedéseket megosztotta.
Az Úr hívása
A Közép-olaszországi Colli del Trontóban, Ascoli Piceno közelében született, 1946-ban lépett be a szemináriumba. Elmondása szerint 13 évesen hallotta meg az Úr hívását, méghozzá olyan egyértelműen, hogy abban soha nem kételkedett. 1958. október 19-én szentelték pappá, majd a loretói Szent Ház bazilikában kezdett szolgálni. Svájcban, Fribourg-ban diplomázott teológiából, majd a milánói Szent Kereszt Katolikus Egyetemen bölcsészettudományból, hogy az újszövetséget és az egyházatyákat tanulmányozza. Itt tanította később a kereszténység eredetének történetét, majd a vallástudományi tanszéket igazgatta. 1975-1981-ig a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja volt, és 12 éven át részt vett a katolikus küldöttség tagjaként a pünkösdi egyházakkal való párbeszédben.
Isten igéjének szónoka
1979-ben a kapucinus szerzetes felhagyott a tanítással, hogy minden idejét az ige szolgálatának szentelje. II. János Pál pápa nevezte ki 1980-ban a Pápai Ház szónokának. XVI. Benedek 2005-ben megerősítette tisztében, ahogy 2013-ban Ferenc pápa is. Cantalamessa atya tartja az adventi és a nagyböjti időszakban az elmélkedéseket a Római Kúria tagjainak a pápa jelenlétében. A világ sok országába hívják, hogy beszéljen, gyakran más keresztény felekezetekhez is. Tudományos könyveket írt a kereszténység eredetének ismerőjeként, az egyházatyák krisztológiájáról, a Húsvétról az ősegyházban – egyebek mellett. Számos spirituális írása jelent meg, a Pápai Háznál tartott prédikációi gyümölcseként, melyeket legalább húsz nyelvre lefordítottak. 2009 óta Cantalamessa bíboros a cittaducale-i Irgalmas Szeretet remeteségében él, a kapucinus klarissza közösségnél.
Egyik kedvenc szerzője Szent Ágoston
Az általa egyik leggyakrabban idézett keresztény szerző Szent Ágoston. 2019-ben a nagyböjti elmélkedéseket a hippói püspök tapasztalatára alapozta „Térj vissza magadhoz” – címmel, amit a vatikáni médiának úgy magyarázott, hogy így találunk rá Isten nyomára, saját szívünkbe lépve vehetjük észre jelenlétét. Ahogy Szent Ágoston mondja, ha nem szállunk önmagunkba, ha nem vonjuk ki magunkat a külsőségekből, a zajból, akkor nem tudunk találkozni az élő Istennel.
Annak ellenére, hogy a mai világ kifelé forduló világ, nekünk, keresztényeknek sürgősen vissza kell térnünk szívünk intimitásába. Olyan centrifugában élünk, mely teljes sebességgel forog. Kilépni – ez a mai jelszó, amit intézményessé is tettek. A csend félelmet kelt, amit el kell nyomni. A zenével, zajjal, munkával, képekkel túlterhelt világ nem engedi meg a szabad döntést. Az emberek a „látvány és a reklám világában csak nézők, puszta számadatok, melyeket minden áron növelni kell”. Ennek a kísértésnek, az efféle kiüresedésnek határozottan nemet kell mondani, mert a bensőségesség az út az igazi élethez. Ez a benső intimitás nem árt az Isten országáért vállalt tetteknek. A bensőségesség nem áll útjában a cselekvésnek, hanem a cselekvésnek egy bizonyos módja. Anélkül, hogy kisebbítené az Istenért vállalt tettek fontosságát, a bensőségesség megalapozza és megőrzi azt - tanította P. Cantalamesssa.
Forrás és fotó: Vatican News