Gyermekvédelmi kiadványokat mutattak be a piaristák

Az eseményen jelen volt többek között Zsódi Viktor piarista tartományfőnök, Dr. Benyusz Márta, a Gyermekjogokért Egyesület elnöke és a Kiskorúak Védelmével Foglalkozó Pápai Bizottság európai regionális tanácsadója, valamint Dr. Bóné Veronika, a Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsának elnöke. Rajtuk kívül szerzetesek, pedagógusok, diákok, a tartományfőnökség munkatársai és sajtóképviselők is részt vettek a rendezvényen.

Zsódi Viktor Sch.P. tartományfőnök beszédében úgy fogalmazott: a most bemutatott kiadványok nem pusztán dokumentumok, hanem annak a közös útnak a lenyomatai, amelyen a rend az elmúlt években elindult. Felidézte, hogy egy évvel korábban gyermekvédelmi fórumot rendeztek a biztonságos iskola témájáról, ahol diákok, szülők, pedagógusok és szakértők közösen keresték a válaszokat. Szólt a rend saját kezdeményezésű, „Nox praecessit” elnevezésű átvilágításáról is, amely az elmúlt hat évtized szexuális visszaéléseit vizsgálta. Elmondta: a piaristák célja nem az önigazolás, hanem a sebek gyógyítása és a teljes transzparencia.

A tartományfőnök kiemelte, hogy a gyermekvédelem nem egyszerű szabályrendszer, hanem olyan közös kultúra, amelyben a diákok is képessé válnak határaik felismerésére és a jelzésre. Szerinte az egyik új kötet átfogó, kötelező érvényű szakmai iránytűként szolgál, míg a másik a gyakorlati megvalósítást segíti, hogy a pedagógusok, közösségi vezetők és munkatársak készségszinten tudják alkalmazni a biztonságos környezet kialakításának elveit.

Dr. Benyusz Márta szakmai ismertetőjében az irgalmasság és a gyermekvédelem kapcsolatát emelte ki. Úgy fogalmazott: a kiskorúak védelme ugyanabból a forrásból táplálkozik, mint az irgalmasság, abból a meggyőződésből, hogy minden ember, különösen a legkiszolgáltatottabbak, sérthetetlen méltósággal rendelkeznek. Szerinte az emberi méltóság kultúrájának felépítése nem egyszerű jogi megfelelés, hanem az evangéliumi irgalmasság intézményes gyakorlása.

Előadásában három fő szempontot emelt ki. Az első a holisztikus szemlélet, amely a megelőzésre, az előmozdításra és a beavatkozásra egyaránt épít. A második az elszámoltathatóság látható struktúrája: a keretdokumentum világos felelősségi rendszert állít fel a helyi koordinátoroktól a tartományi bizottságon át a generálisi szintig. A harmadik a képzés mint kultúraformálás, vagyis hogy a szabályok csak akkor válnak életté, ha belső meggyőződés és mindennapi gyakorlat társul hozzájuk. Dr. Benyusz Márta szerint a piarista kiadványok abban erősek, hogy nem csupán előírásokat adnak, hanem egy méltóságközpontú szemléletet is közvetítenek.

A kerekasztal-beszélgetésen Szabados Zsuzsa, a budapesti piarista gimnázium tanára és a tartományfőnökség tanügyigazgatási vezetője, Meskó Hunor, a budapesti piarista gimnázium végzős diákja, Jusztin Veronika, a Kalazancius Mozgalom csoportvezetője és csoportvezető-képzője, valamint moderátorként Márkus Roland piarista szerzetes, tanár vett részt.

A beszélgetésben több oldalról is megfogalmazódott, mit jelent a gyakorlatban a biztonságos tér. Szabados Zsuzsa arról beszélt, hogy a pedagógusok számára nagy segítséget jelent a kiadvány, mert a jogszabályi keretek mellett konkrét helyzeteket és használható útmutatást ad. Hangsúlyozta: a füzet akkor ér valamit, ha folyamatosan forgatják és használják, nem pedig csak „ott van a falon”, mint egy formálisan kipipált szabályzat.

Jusztin Veronika a közösségi és képzési szempontot emelte ki. Szerinte a fiatal csoportvezetők felkészítésében különösen fontos, hogy előbb saját határaikat ismerjék fel, és csak ezután tudjanak másokért felelősséget vállalni. Úgy látta, a most megjelent dokumentumok előnye, hogy a piarista közeg nyelvére fordítják le a gyermekvédelem szakmai tartalmát, így a közösségi vezetők számára is közvetlenül használhatók.

Meskó Hunor a diákok szemszögből arról beszélt, hogy számára a piarista iskola egyik legfontosabb tapasztalata a személyes figyelem volt. Úgy fogalmazott: a biztonságot az adja, amikor a tanár odalép, megkérdezi, hogy van, és valóban érdekli, mi történik a diákkal. Szerinte a most megjelent füzet nem valamiféle utólagos korrekció, hanem annak leírása és rendszerezése, ami a jó gyakorlatok szintjén már eddig is jelen volt az iskolában.

A beszélgetés egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a füzetek nem a fióknak készültek. A résztvevők szerint ahhoz, hogy valóban élő dokumentumokká váljanak, folyamatos képzésre, beépítésre és közös használatra van szükség. Elhangzott: ezek az anyagok nemcsak pedagógusoknak, hanem diákoknak, önkénteseknek és közösségi vezetőknek is szólnak, és akkor töltik be szerepüket, ha a mindennapi helyzetekben is előkerülnek.

Az esemény végén a szervezők lehetőséget adtak a jelenlévőknek és a sajtó képviselőinek kérdések feltevésére, majd záró imádság következett. A program agapéval és kötetlen beszélgetéssel zárult.

Forrás és fotó: piarista.hu