Nyílt káptalani órák a szaléziaknál

Péliföldszentkereszt
A 13. Tartományi Káptalanon a "Nyílt káptalani órák" keretében február 26-án délután a Szalézi Család Magyarországon jelen levő ágainak, valamint egyes bizottságoknak a képviselői számoltak be az utóbbi két évben végbement változásokról, feladatokról és a tervekről a következő évekre.

 

Costabile Carolina nővér a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményének hazánkban működő tagjai előtt álló kihívásokról beszélt. A nővérek korban és nemzetiségben is igencsak változatos képet mutatnak. Az első kihívás, ami előttük áll, a megszentelt életük minősége, amelyet nagyban veszélyeztet a laicizálódás, valamint a problémák terén jelentkező rugalmatlanság. Kihívást jelentenek a generációs problémák, a hiteles, nevelői jelenlét a fiatalok között, maguk és a velük kapcsolatban levő világiak formálása. Igyekeznek meglátni a „láthatatlan” fiatalokat is, velük is kiemelten törődni. Kiemelte, hogy szeretnének többet foglalkozni a fiatal családokkal, hiszen csökken a gyerekek száma, de ha meghívják a családokat, velük a gyermekek is ott lesznek, így az újabb generációkat is meg tudják hívni. Végül hírül adta, hogy befejezték a tordasi házat és hamarosan két nővér oda fog kötözni, és remélik, hogy a jelenlétet nemsokára kánoni rangra emelik.

Csány Márton beszámolt a Don Bosco Voltnövendékeihez kötődő projektekről („Angyalka-projekt”, húsvéti ajándékozás, Útitárs-projekt, máltai projekt, stb.). Fontos volt számukra, hogy meghatározzák a voltnövendékek identitását, hiszen mindazok, akik részesültek Don Bosco megelőző pedagógiájában, hosszabb-rövidebb ideig jártak vagy járnak szalézi oratóriumba, intézménybe, csoportba, vagy bármilyen módon kapcsolódtak vagy kapcsolódnak a szalézi lelkiséghez, voltnövendéknek számítanak. Elmondta, hogy Pascual Chávez előző rendfőnök meghatározása szerint négy körre osztották fel a voltnövendékeket: akik tényszeren szalézi intézményhez kötődtek, de ez nem jelentett számukra maradandót; akik szalézi intézményhez kötődtek, hálával emlékeznek és alkalmanként szívesen vissza is térnek; akik szalézi intézményhez kötődtek, hálával emlékeznek és vállalják, hogy aktívan tenni is szeretnének Don Bosco ügyéért a világban. 

Jani Áron, a tartomány ifjúságpasztorációs megbízottja a szalézi ifjúságpasztorációról, a Szalézi Ifjúsági Mozgalomról és a tervekről, kihívásokról beszélt. Kiemelte, hogy fő feladatuk nem a programok szervezése, hanem a közösségek kísérése. Fontos feladat az animátorképzés egységesítése, a kapcsolattartás és az animátor csoportok látogatása. A tervek között szerepel, hogy kilépjenek a perifériákra, a peremre szorultak, rászorulók felé, hogy felelősséget adva bevonják a világiakat a szalézi küldetésbe, a velük dolgozókat a szalézi lelkiségbe. Szeretnék összehangolni egyes ifjúsággal foglalkozó tevékenységi területeket (oratórium, iskola, plébánia) és kialakítani közös nevelési irányokat helyi és tartományi szinteken. Áron testvér szólt a SZALIM Egyesület és az iroda működéséről, valamint az együttműködésről a Szalézi Családdal, majd kitért a legjelentősebb programokra (oratóriumvezetők találkozói, közgyűlés, fórum, animátorok képzése, Szalim Roadshow) és a SZALIM egyéb tevékenységeire is (Polaris podcast, Szalim shop, pályázatok, nyári táborok látogatása, vándoranimátorság, Valdocco könyv újranyomása). A tervek és kihívások között, amelyek előttük állnak, kiemelte a rendi szalézi ifjúságpasztorációs modell kialakítását és a laikusok bevonását helyi és tartományi szinten, valamint az együttműködést az intézményekkel és a kapcsolatok további fejlesztését (hivatáspasztoráció, tömegtájékoztatás, formáció), a közösségek látogatását és a közös gondolkodást.

A hivatáspasztorációs bizottság munkájáról és az előttük álló kihívásokról, tervekről Kovács Sándor atya számolt be. A programok közül főleg a Dobomát és a ministránstalálkozót, valamint az Úton a Szalézi Családdal programot emelte ki. Rámutatott, hogy a hivatásgondozói kultúra építéséhez szemléletváltásra van szükség. Elemezte a jelenlegi helyzetet és értékelte az elmúlt két évet. Kiemelte, hogy a bizottság segítséget nyújt a hivatáskeresésben, de nem pótolja a helyi szintű megszólítást és elkísérést, hiszen minden rendtárs felelős a hivatáspasztorációért. Sándor atya kifejtette, hogy szerinte a szemléletváltás elindult, mert egyre többször kerül elő a hivatáspasztoráció ügyének fontossága. A tervek között szerepel a szalézi hivatáspasztoráció mélyebb tanulmányozása és a hivatásbarát kultúra megerősítése a szalézi házakban, a honlap frissítése, a szalézi hivatást népszerűsítő kiadvány elkészítése, valamint a külföldi szalézi tapasztalatok tanulmányozása és beépítése a hazai gyakorlatba. Tevékeny hozzájárulásra biztatta rendtársait, javasolta, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a ministránsokra és részesítsék előnyben a fiúkat a ministrálásnál, erősítsék, növeljék a létszámot, hiszen ez fontos lehet a szerzetesi hivatások éledéséhez. Beszámolóját azzal zárta. „Nem szabad elfelejteni, hogy a hivatás mindig Isten ajándéka, de rajtunk is sok minden múlik!”

Tran Dinh Biet Pál atya tavaly vette át a formációfelelős tisztét, de kiemelte, hogy főleg a tartományfőnök atya ennek a kialakítója, ő csak segíti a munkáját, igyekszik elkísérni, és megvalósítani a formációs folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Tartományban hiányoznak a formátorok, majd kitért a szerzetesi élet különböző fázisaiban levő rendtagok képzésére. Részletesen ismertette a Torinóban a Crochettán teológiát végző fiatal szerzetesek, Sivadó Balázs és Tóth Domonkos tanulmányait. Április 6-án Domonkost lektorrá, Balázst pedig ugyanekkor akolitussá avatják. Berkeczi Szabolcs testvér a tironícium harmadik éve után külföldön fogja folytatni képzését, ezért tanul spanyolul. Van egy jelölt Mokánszki Máté személyében, aki jelenleg Kazincbarcikán ismerkedik a szerzetesi élettel, ha kitart, jövőre elkezdi képzését a novíciátusban. Beszámolt tapasztatalairól a régiós formációs felelősök találkozójáról, és hangsúlyozta, hogy mindenre oda kell figyelni, nem kell szomorkodni, hogy nincs hivatás, hanem olvasni kell a jeleket és együtt dolgozni az új hivatásokért a hivatáspasztorációért felelős bizottsággal. A hivatások hiánya az egész régióra jellemző, ezért törekednek együttműködni több tartománnyal a formáció terén. Kiemelte, hogy mindenki felelős a saját és más rendtársai hivatásáért és figyeljen arra, hogy hitelesen élje meg megszentelt életét és dolgozzon a hivatásáért.

A szalézi munkatársakról Bángi-Magyar Attila koordinátor számolt be, összehasonlítva a két évvel ezelőtti helyzetet a maival. Elmondta, hogy két új munkatársi jelenlét alakult ki diaszpórában Bajon és Vácszentlászló/Tura/Valkón, az egri munkatársi csoport pedig a megújulás útján jár. Hangsúlyozta, hogy a munkatársak élete hasonló, mint a szerzeteseké, de nekik még a családjukban is helyt kell állni. Nagy kérdés volt, hányan vannak a munkatársak, de erre most sem tudnak pontos választ adni, mert csak 77-en jelentkeztek az erre kialakított online felületen, de sokan ezt még nem tették meg, mert a helyi koordinátorok visszajelzései szerint százon fölül van a tagság. Minden csoportban voltak választások, ez különösen fontos volt Kazincbarcikán és Szombathelyen. Állandósult a helye a munkatársi lelkigyakorlatnak nagyböjt első hétvégéjére, a közgyűlés május 8. utáni első hétvégéjén kapott helyet, újdonság a Margit-mama mise, amit mindenki helyben szervez meg november 25-re, és a Segítő Szűz Mária zarándoklat mogyoródi mintára. Fontos az imádság egymásért és a szerzetesekért. Az idei közgyűlésen választások lesznek a munkatársaknál, a vezetésnek háromévente kell megújulni. Ami biztos, hogy sokkal több személyes találkozás kell, nagyon fontos a beszélgetés egymással, tapasztalatcsere és jó lenne, ha nem csak Óbudán és Péliföldszentkereszten találkoznának, hanem például Kazincbarcikán és Szombathelyen is.

Végül a tömegtájékoztatásról Lengyel Erzsébet és Misquitta Claudius atya számoltak be. Az előbbi a Szalézi Értesítőhöz, a szaleziak.hu tartományi honlaphoz és a tartományi Facebook oldalhoz kapcsolódó részletekre világított rá, kiemelve, hogy a Szalézi Értesítő 122. évfolyama indul az idén, és bár az általános tendenciák szerint vannak a digitalizálásához fűződő tervek, de ez nem lesz sem egyszerű sem olcsó feladat, és az eddigi tapasztalatok szerint nem azt jelenti, hogy a papír alapú kiadvány megszűnik, csak kiegészül egy digitális platformmal. A honlappal kapcsolatban rámutatott, hogy a 2016-ban leprogramozott honlap hibátlanul működik, és nagy érték, hogy 2010-ig visszakereshetőek rajta a bejegyzések. Sokan követik, sokan olvassák, ez főleg annak köszönhető, hogy szinte naponta frissítve van. A régi tartományi Facebook oldal sajnos ismeretlen okokból leállt, ezért tavaly újat kellett indítani, amelynek a korábbihoz képest még kevés követője van – biztatott mindenkit, hogy kövessék az új profilt. 

Claudius atya kitért arra, hogy szalézi szempontból a prioritás Don Boscót megismertetni, népszerűsíteni, aminek célja a hivatások – nem feltétlenül csak a szerzetesi, hanem a munkatársi, animátori stb. Hangsúlyozta, hogy van egy szélesebb „népi” réteg, amely jelenleg a digitális közönséget jelenti, és van egy „profi” réteg, amelybe a Szalézi Értesítőt és a honlapot követőket sorolta, ami nagyon fontos és nagy hagyományokkal rendelkezik. Igyekeznek elérni, hogy ez a kettő találkozzon, pl. a Don Bosco Kiadóval együttműködve podcastot indítottak hetente egyszer, és a SZIF-es dolgozókkal egy pedagógiai podcastot terveznek indítani. Az önkéntes csapattal próbálnak figyelni a hivatásokra, nyaranta körbejárják a nyári táborokat, programokat és népszerűsítik Don Boscót. Hangsúlyozta, hogy nagyon sok fejlődésre van szükség ezen a folyamatosan és gyorsan változó területen.

A napot közös zsolozsmával fejezték be a káptalan és a nyílt káptalani órák résztvevői a kegytemplomban.

Forrás és fotó: szaleziak.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41