Ugrás a tartalomra
beszámoló Rendi
2019. október 24. 10:00
Pannonhalma

Az első Bencés Pedagógiai Napok

Több, mint 200 pedagógus vett részt az első Bencés Pedagógia Napokon a Pannonhalmi Főapátságban október 24-26-ig. A bencés fenntartású iskolák tanárai, igazgatói továbbképzésre és szakmai elmélyülésre érkeztek az ország több pontjáról. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát bevezető előadása mellett Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ elnöke, továbbá számos tekintélyes szakértő és bencés szerzetes fogalmazta meg a 21. századi keresztény, katolikus iskolák előtt álló kihívásokat és megoldási javaslatokat.

A Szent Benedek Iskolák tagintézményei és a Tihanyi Bencés Általános Iskola oktatóinak a főapátság Oktatási Igazgatósága és a Katolikus Pedagógiai Intézet szakemberei állították össze a három nap gazdag programját. A résztvevőket a bencés gimnáziumban szállásolták el és a Díszterem adott otthont a plenáris előadásoknak. A tanárok egy része akkreditált továbbképzésben is részesült a KAPI által összeállított tematika mentén. A gyönyörű, napfényes őszi időben közös imádságok, reggeli futás, csapatépítő tréningek is színesítették a programot.

Az egy éve szerveződő program mottóját Cirill főapát úr így fogalmazta meg: „Tanárok vagyunk, de ha csak tanítunk, és többé már nem tanulunk semmit, akkor valami nincs rendben!” Felhívta rá a figyelmet, hogy ma a rendkívüli technikai fejlődés sok váratlan szituációt teremt. Egy családnak például ma már nemcsak rádiója vagy tévéje van, hanem mindenféle, interneten száguldozó kütyüje is. Ennek következtében megváltozik az emberek belső élete, az egymáshoz való viszonyuk. Egyre kevesebb idejük marad arra, hogy beszélgessenek egymással. Nincsenek csöndes, együtt töltött estéik, idegesek, rohannak. Minden felgyorsult, a gyerek élete már nem olyan, mint amilyen a szüleié volt, és a szülő sem igazodik el a gyereke életében. Nagy jelentősége van az egymásra figyelésnek, annak, hogy legyen idő beszélgetnünk egymással. Kiváló alkalom erre minden olyan esemény, amelyen közösen meghallgatnak, megnéznek valamit, utána pedig együtt megbeszélik. A szervezők nem titkolt szándéka volt, hogy a pannonhalmi három nap az ilyen alkalmakra teret és időt kínáljon.

A főapát nem hallgatta el a nehézségeket sem, kiemelte, hogy bonyolult helyzetben kell megérteni és támogatni a fiatalokat. Abban szinte minden előadó egyetértett, hogy mára az iskola műveltségközvetítő szerepe megkérdőjeleződött, mert többet tud meg a gyerek a tévéből és az internetről, mint az iskolában. Az iskola motivációs válságban is van, hiszen a diákok zömének a hazai iskolarendszer nem jelent valódi csatornát a társadalmi felemelkedéshez. A pedagógus pedig irreális elvárások kereszttüzébe került. Nagy derültséget keltett, amikor Cirill főapát idézte dr. Szivák Judit oktatáskutatót, aki szerint: „A pedagógus olyan edző, aki a rendes és a paraolimpiai válogatott tagjait együtt készíti fel, egyszerre több versenyszámban, néha edzőpálya, síp és minden dopping nélkül, egy olyan klubban, amely veszteséges, és ahol nincsenek szurkolók!”

Az egyházi iskolákban mindezen kihívások mellett pedig különösen fontos lenne a hit átadása és a hivatástudat építése, ami nem pusztán ismeretátadás. Kapkodva élünk, és emiatt a hit is sok ember életében valamiféle tradíció maradt, de nem életet átalakító erő.  A kiélezett szituációkban pedig szükség volna az érett értékrendre, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy legyen az embernek gyökérzete, amiből meríteni tud, illetve legyen ott a feje fölött a távlatokat megnyitó égbolt.

A főapát szerint erdemes Szent Benedek Regulájához visszanyúlni, aki a következőket javasolja: „Fel kell tehát állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját. Reméljük, hogy ebben az intézményben semmi kemény vagy nehéz dolgot nem rendelünk el. Ha mégis a méltányosság úgy kívánná, hogy valamit kissé szigorúbban rendeljünk el a hibák kiirtására és a szeretet megőrzésére, azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üdvösség útjáról, melynek kezdete szűk és szoros. De ha …. előrehaladunk, akkor majd szárnyaló szívvel és a szeretet elmondhatatlan édességével sietünk előre az Isten parancsainak útján.”

Dr. Gyarmathy Éva, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa pszichoterapeutaként különleges helyzetű tehetségekkel foglalkozik. Előadásában összefoglalta, hogy a kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, befolyásolja az információk feldolgozását, a tanulást és a gondolkodást. Ez a korábbi nagy kultúraváltások esetében is így volt, de a 21. század beköszöntével a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt több évszázadnyi változást él meg az emberiség.  A 21. század nem a digitális technikáról szól, hanem a változásról. A gyorsan változó és megnövekedett információs térben a gyerekek leginkább abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. Ami korábban atipikus volt, mára az lett a tipikus. Ami annyit tesz, hogy egyre több gyereknél diagnosztizálnak különböző viselkedési, beilleszkedési, tanulási zavarokat. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség, és ez alapjaiban változtatja meg a tanulást és tanítást. Lényegében mindent éppen fordítva kell tenni, mint ahogyan eddig tettük. De hogyan is kell ezt tennünk – ezt is taglalta a professzor előadásában.

Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója, Cirill főapát úr reggel megkezdett tematikájához kapcsolódva folytatta, és új elemekkel egészítette ki a keresztény iskolák lelkisége címen megkezdett témát. Albin atya röviden ismertette azt a gyermekvédelmi rendszert is, amelyet már három éve sikeresen működtet a gimnázium. A konferencia alkalmából Hardi Titusz OSB főigazgató jelezte, hogy a Főapátság valamennyi általa fenntartott intézményben továbbra is kiemelten kívánja kezelni a gyermekvédelem ügyét, és a gimnázium által megkezdett „jó gyakorlat” bemutatásával segíteni is kívánja egyes intézményei ezirányú munkáját. A Szent Benedek Iskola tagintézményeinek fontos feladata, hogy a tanév végéig megalkossák és működtessék a saját gyermekvédelmi rendszerüket.

A konferencia másnapján Mártonffy Marcell irodalomtörténész és teológus a szekularizált társadalmakban útját kereső katolikus egyház önértelmezésének néhány, belső feszültségeket ébresztő problémáját körvonalazta. Emlékeztetett, hogy amikor az Egyházról beszélünk, akkor nem egy semleges témáról beszélünk, hanem önmagunkról: a vívódásainkról, ízlésünkről, közösségről, a templomok belső tereiről. Amikor kimondjuk, hogy katolikus, akkor ilyesmik ugranak be és azért nehéz az egyházról beszélni, mert a viszonyunk személyes. Sokkoló ugyanakkor, hogy az egyetemesség mellett milyen erős hasadások fedezhetőek fel ma az egyházban, amikor például egyszerre árad egy szimpatizáló-támogató és egy ellenpropaganda Ferenc pápa felé. Mindeközben a világ szekularizálódott és egyre többen hiszik azt, hogy Isten nélkül is elboldogulnak. Ugyanakkor növekszik azok száma is, akik hívő közösségekben szeretnének együtt élni, egyházhoz csatlakozni. Mártonffy tanár úr problémaként azonosította azt is, hogy nagyon tetszőleges és elegyes kritériumok alapján tartják magukat kereszténynek az egyes emberek. Amikor például valaki nagyon otthonosan nyilatkozik meg az igazságról, mint alapértékről, de kevésbé következetes a szeretet értelmezésében. Vagy éppen milyen nézeteket tart magára nézve kötelezőnek akár a nemi identitások megítélésének kérdésében. Mindezekből mi a pedagógiai tanulság? Például az, hogy az egyház a megbocsátás, az Isten irgalma és az evangéliumi odafordulás a másik emberhez és nem az igazságok bunkósbotja. Ferenc pápa szinte gyermeki naivitása mögött pedig az áll, hogy a katolicizmus visszavezethető az evangélium igazságaira, amit a szekularizált világ is elvár. A pápát képzett biblikusokból álló komoly csapat segíti ebben a gyermeki önredukcióban. A ma pedagógusainak meg kell érteniük, hogy megváltozott a tekintély fogalma. A parancsuralom nem fenntartható többé. A tekintély alapja a közösség bizalma és az elfogadottság. Az irgalom pedig nem egyenlő a bűntelenek leereszkedésével a bűnösökhöz, mert az ember maga is irgalomból áll. A keresztény „homo modernicus” ezért nem az egyféleség, hanem a sokféleség színes valóságában hisz és megpróbál párbeszédbe lépni a szekularizált világ kultúrájával. A posztmodern világ pedagógusainak azon kell munkálkodni, hogy a Jézus sugallta határtalan tágasság, hogyan valósítható meg az iskola falain belül a lehető legkevesebb sérüléssel és csonkolással.

A Klebersberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella előadásában ismertette a fennálló közoktatási feladatmegosztást, benne a 60 darab tankerület jellemző funkcióival. Kiemelte, hogy a KK a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva dolgozik. Ezért figyelnek kiemelten a tehetséggondozást, a felzárkóztatást elősegítő innovatív kezdeményezésekre. Fontos feladatuk még, hogy stratégiákat alkossanak a 8-15 éven belül várható drasztikus pedagógushiány megelőzésére. Ennek egyik eszköze a Klebersberg Képzési Ösztöndíj Program, amelyben jelenleg 2900 ösztöndíjasuk van. Az idei évtől indul a Lázár Ervin Program is, amelynek célja, hogy minden általános iskolás gyermek minden évben egyszer eljusson kiemelt kulturális eseményre, kőszínházba és komolyzenei koncertre is.

A tartalmas három napot Dejcsics Konrád OSB saját tanári fejlődését és pedagógiai útkereséseit is elemző interaktív előadása valamint Hardi Titusz OSB főigazgató zárszava és áldása zárta.

Forrás és fotó: pannonhalmifoapatsag.hu

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Dobszay Benedek OFM

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41