„Az én utam a szeretet”

2021. már. 5. (péntek) 08:30
Budapest

Az Unum Társaság kezdeményezésére 2016 márciusában Erdő Péter bíboros, prímás engedélyével az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megkezdődött és azóta már le is zárult Mester Margit Mária (1906–1961) boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakasza. Az ügy posztulátora Balog Márta CB, a Nyolc Boldogság közösség tagja. 

– Csernai Balázs biblikus tanárral közösen Az én utam a szeretet, nincs időm másra címmel 2019-ben könyvet írt Mester Margit Máriáról, aki még a katolikus hívők körében sem igazán ismert. Mit kell tudnunk róla, ki volt ő?

– Mester Margit Mária az Unum Társaság (Unum Sanctissimae Trinitatis Társaság – Apostoli Élet Társasága) alapítója volt. 1906-ban született Tamásiban, négygyermekes családban. A harmincas években érlelődött meg benne az elhatározás, hogy létrehozza az Unum Társaságot. Előtte két közösségben is próbálkozott, de egyikben sem volt meg az, amire a szívében vágyott, vagyis az elmélkedés, a kontempláció, a misszió és az apostolkodás.

Az Unum Társaságot a harmincas évek végén alapította meg. Nem sokkal később kitört a második világháború. A gondviselés kegyelme, hogy az Unum lelkisége a ború idején is egyre terjedt, több településen is házai kezdtek működni, így amikor eljött végre a béke, a társaság már viszonylag stabil közösségekre támaszkodhatott. Ám a kommunista hatalomátvétel után, 1948–1949-ben elkezdődött a szerzetesrendek üldözése, majd 1950-ben bevonták a működési engedélyüket. Ennek az Unum Társaság is az áldozatává vált. Mivel Mester Margit Mária az illegalitásban is tovább vezette az általa alapított közösség életét, 1951-ben börtönbe került. Öt évre ítélték, le is töltötte a büntetését az utolsó percig. A szabadulása előtti hetekben annyira beteg és gyenge volt, hogy bármelyik pillanatban meghalhatott volna. Az orvosok és az őrök azt mondták, nem csinálnak belőle vértanút, ezért infúziót adtak neki. Amikor kilépett a börtönkapun, három-négy lépés után összeesett. Egy évre volt szükséges ahhoz, hogy megerősödjön, de az egészségi állapota soha nem állt helyre teljesen. 1961 júniusában, 54 évesen halt meg.

– Mi jellemzi a társaság küldetését, lelkiségét?

– Az Unum Társaság magyarországi alapítású, ma is létező közösség. Jelenleg egy házuk működik Kispesten, itt élnek nővérek. A közösség karizmája az, amit Mester Margit Mária adott át neki, mégpedig a keresztények és a családok egységért való imádság, az egység szolgálata. A Legszentebb Szentháromságról nevezett társaság megalapítása még a II. vatikáni zsinat előtti időre esett. A keresztények közötti egység akkoriban nem volt nagyon felkapott téma, sőt inkább ellenállás mutatkozott az ökumenikus mozgalommal szemben. Ez az a korszak, amikor

Mester Margit Mária egy belső lelki intuícióban azt a feladatot kapta, hogy a Szentháromságon belül meglévő egység apostola legyen, annak a szeretetnek a szolgálatába álljon, amelyet az adás és a befogadás dinamikája jellemez a Szentháromságon belül. Ez annyira lenyűgözte, hogy erre tette fel az egész életét, az egység apostola akart lenni. Ezért alapította a társaságot, azzal a céllal, hogy a Szentháromságon belül jelen lévő egységet a nővérek átadják az embereknek a hitoktatáson, az apostolkodáson keresztül. Sőt, ne csak átadják, hanem segítsenek a keresztényeknek felfedezni, hogy a Szentháromság mindenkiben benne lakik, és szolgálatukkal hozzájáruljanak ahhoz, hogy a Szentháromságból forrásozó egységet élje meg minden megkeresztelt ember.

– Mester Margit Mária létrehozta a Szeretet Forradalma nevű mozgalmat. Mi volt ennek a lényege?

– Írt is arról, hogy szeretné elindítani a világban a szeretet forradalmát. Azt akarta, hogy Magyarországon minden faluban és városban legyenek olyan emberek, akik elköteleződnek arra, hogy ahol élnek, ott mindent szeretetből tesznek, és szeretettel viszonyulnak egymáshoz. Számomra az a döbbenetes Mester Margit Mária lelkiségében, hogy realista lelkiség. Amikor a szeretetről beszél, nem arról szól, hogy imádkozzunk, engeszteljünk, miközben természetesen ez is nagyon fontos. Ő nagyon realista szent.

– Mit jelent ez?

– Azt, hogy vallotta: a szeretet a hétköznapokban mutatkozik meg. Ahogyan egy édesanya megfőzi az ebédet, azon áll vagy bukik a szeretet forradalma a világban. Mester Margit Mária pedagógiája végtelenül egyszerű. Engem ez nyűgözött le nála a leginkább, ez a realista szeretet.

– Arról van itt szó, amit Szent II. János Pál pápa, Szent Kalkuttai Teréz anya és mások is mondtak, mondanak, hogy mindnyájan a szentségre születtünk? Arra, hogy szentek legyünk, ki-ki a maga területén?

– Igen. De Margit Mária lelkiségének az az egyedisége, hogy rávilágított: Isten akarata az, hogy szeressük egymást. A mennyországban nem lesz más, csak szeretet. Nem kell keresnünk, kitalálnunk Isten akaratát, hanem a szeretet apostolainak kell lennünk, és akkor Isten akaratában vagyunk. Az a szeretet, amivel a másik felé fordulok és meghallgatom. Az a szeretet, ahogyan főzök, ahogyan szolgálok, és az a minőség, ahogyan hordozom a világot. Az is nagyon érdekes Margit Mária lelkiségében, hogy karácsonyra egy földrajzi atlaszt kért ajándékba a nővérektől, illetve nagyon szerette a különböző országokról szóló történelmi könyveket, leírásokat. Volt egy kis földgömbje, amit mindig a nyakláncán hordott, egészen addig, amíg a letartóztatásakor el nem vették tőle. Mindennap választott egy országot, amiért imádkozott. Nem elvont módon, hanem elolvasta annak az országnak a történelmét, és konkrét kéréseket megfogalmazva imádkozott érte.

A harmincas években, amikor az első afrikai püspököt felszentelték az Egyházban, azonnal írt neki. „Egy kis magyar nővér Magyarországról” – így írta alá a levelet. Amikor arról olvasott az újságban, hogy Mongóliában egy kihalóban lévő törzsből nem tudnak a gyerekek iskolába járni, imádkozni kezdett azokért a gyerekekért. Számára a szeretet nem elvont fogalmat jelentett, hanem mindig kapcsolatba hozta konkrét személyekkel. 

– Mester Margit Mária számára nagyon szoros volt a kapcsolat a kereszt és a boldogság között. A mai világban viszont rettegnek a kereszttől az emberek, boldogok szeretnének lenni, szenvedés nélkül. Nagyon sokan nem akarják tudomásul venni, hogy a szenvedés hozzátartozik az élethez.

– Margit Mária lelkisége nagyon egyedi, és nem a szenvedést kereső lelkiség. Megjelent egy könyv, amely a börtönben írt leveleit tartalmazza (Út a Golgotára – Börtönlevelek, Unum, 2006 – a szerk.). Ennek bevezetőjében visszaemlékszik a letartóztatására. Nagyon szép látni benne azt az egyszerű őszinteséget, amellyel arról beszél: egész életében mindent elkövetett azért, hogy elkerülje a keresztet. Margit Mária sokat foglalkozott azzal, hogy Jézus Krisztus feltámadt, van remény, jóság. Arra koncentrálta a figyelmét, hogy mit jelent a kereszténységben az örömhír. Fiatalon, tizenhárom évesen elvesztette az édesapját, amit nagy tragédiaként élt meg, mert nagyon szerette őt. A kutatásaink is alátámasztották, hogy az édesapja rendkívül jó ember volt. Az édesapa halála után a család elszegényedett, rokonokhoz kellett költözniük, később pedig Budapestre. Margit Máriának már korán el kellett kezdenie dolgozni, hogy a testvérei neveltetésébe besegítsen az édesanyjának. A visszaemlékezésében leírja, hogy nagyon sok tragédia érte az életében, de ha őszintén visszatekint a múltjára, akkor azt látja: mindent elkövetett azért, hogy elkerülje a keresztet. Ám az igazi boldogság, a remény akkor lesz valóban jelen az életünkben, ha eltalálunk a keresztig. És ha valóban egyesülni akarunk Jézus Krisztussal, akkor a keresztet nem szemlélni kell, hanem vállalni. Margit Mária számára ugyanakkor ez nem valamiféle mazochista magatartást jelent, nem hasonlíthatnánk őt azokhoz az apácákhoz, akik szeretnek szenvedni, és mindenben ezt keresik. Számára a kereszt a Krisztussal való legmélyebb egyesülés forrása.

– Mit üzen a ma emberének Mester Margit Mária?

– Azt, amit a boldoggáavatási perben is a mottójául választottunk. Amikor a börtönből kiszabadult betegen, legyengülve, azt mondta: Az én utam a szeretet, nincs időm másra.” Ez a gondolat az egész életét és lelkiségét összefoglalja. Elveszünk a részletekben, annyi mindent tartunk lényegesnek. Pedig a legfontosabb kérdés, hogy szánunk-e időt a szeretetre. 

– Hol tart a boldoggáavatási eljárás?

– Az egyházmegyei szintű vizsgálat 2016-ban kezdődött, és 2020 júliusában befejeződött. A Covid-járvány miatt nem tudtam kiutazni Rómába, ezért tavaly karácsonykor a nunciatúrán átadtam a nyolc nagy doboznyi, összesen tizenkétezer oldalnyi peranyagot, amit február utolsó hetében diplomáciai postával kivittek Rómába. Ott átvizsgálják a teljes anyagot, és ha bizonyítottnak látják, hogy Mester Margit Mária hősies fokon gyakorolta a három teologális erényt – hit, remény, szeretet –, akkor utána már csak a csodára kell várnunk ahhoz, hogy boldoggá lehessen avatni.

Bodnár Dániel

Forrás és fotó: www.magyarkurir.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41