Ugrás a tartalomra
normál Nemzetközi
2021. június 22. 9:00
Róma

Cantalamessa atya: A mai Jézus Szíve tisztelet Krisztust teszi a világ szívévé

Ünnepi szentmisét mutatott be Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros, a Pápai Ház szónoka június 17-én csütörtökön este a római Jézus Szíve Katolikus Egyetem központi templomában az egyetem alapításának centenáriuma alkalmából. Homíliája kezdetén az egyetem öreg diákjaként hálatelt szívvel emlékezett az alma materra, majd Jézus Szent Szívéről szólt, mely a Feltámadott ma is élő, dobogó szíve. A katolikus egyetem feladata ma abban állhat, hogy „Krisztust teszi meg a kultúra szívévé”. A szentmise végén kitüntetést adtak át Barbara Jattának, a Vatikáni Múzeum igazgatójának annak elismeréséül, hogy hatékonyan előmozdította a művészet elérését, mint a nevelés és az evangelizálás eszközét.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Hálás emlékezet a kezdetekre

„Mint tudjátok, az a megtiszteltetés ért, hogy a 60-as 70-es években a most százéves egyetem diákja lehettem a bölcsészkaron és a vallástudományi tanszéken, ahol később teológiát tanítottam a Gemelli Poliklinikán. Máig a szívemben hordozom és az oltárra viszem sokak emlékét, akiket ezekben az években ismertem meg” – kezdte beszédét Cantalamessa atya. „Ám 1979-ben teljesen belemerülve az egyetemi oktatásba, hívást éreztem, hogy a tanári katedrát cseréljem fel a templom szószékkel, vagyis szenteljem egész életemet Isten Országa hirdetésének. Elindultam, de nem ráztam le sarumról a port, ellenkezőleg! Mindig hálát adtam az Istennek mindazért, amit tanulhattam a svájci Fribourgban, aztán a katolikus egyetem bölcsészkarán”.

41 éve tanúja az utolsó három pápa hihetetlen alázatának, ahogy prédikációit hallgatják

Mindez „kulcsot adott” a fiatal Cantalamessa atyának, hogy „Isten népének megnyissa a tanításban és a Szentírásban, valamint a Szenthagyományban gyökerező és az emberiség kultúrájában rejlő mérhetetlen kincseket”. Gyakran kérte a diákjait, hogy „ne kövessék a példáját, ne hagyják abba tanulmányaikat, hacsak nem – miként az ő esetében – egy másféle hivatás bizonyosságában. Használják ki az egyetem nyújtotta tanulmányok lehetőségeit, mert ezzel önmaguknak és a társadalomnak is tartoznak”. Majd így folytatta: „1979-ben, a hívás pillanatában nem tudtam, hol is kezdjek prédikálni. Megtudtam néhány hónappal később, amikor II. János Pál kinevezett a Pápai Ház szónokává. Tehát ott, a Vatikánban kellett Isten Országát hirdetnem. 41 éve tanúja vagyok az utolsó három pápa hihetetlen alázatának, ahogy Ádvent és Nagyböjt minden péntekén elmennek meghallgatni a katolikus egyház egyszerű papjának a prédikációját”. 

Ma is köztünk dobog a Feltámadott szíve

A személyes visszaemlékezés után a szónok Jézus Szent Szíve ünnepének evangéliumát magyarázta János könyvéből, mely a Keresztrefeszített oldalsebéről szól, amiből „vér és víz folyt ki” (Jn 19,34). Küldetése kezdetén Jézus a templom megtisztításakor így válaszol a tette felől érdeklődőknek: „Bontsátok le ezt a templomot, és én harmadnapra fölépítem…, ám ő saját teste templomáról beszélt” (Jn 2,19.21). János evangélista megjegyzése azt bizonyítja, hogy Jézus oldalából, vagyis a „lerombolt templomból” folyik a vér és a víz, az élő vizek forrásából. A Jelenések könyvének Bárányáról írja az Apostol, hogy „mintegy megölve áll a trón és a négy élőlény és a huszonnégy vén között”. „Ez a Bárány feláldoztatott, de talpon van, áll és él, ő a Feltámadott. Vele együtt immár a Szentháromságban létezik egy dobogó, valóságos emberi szív. Feltámadt és megdicsőült testének szíve, más minőségben ugyan, misztikusan, de valóságosan él. Amit mi a Jézus Szíve kultuszban tisztelünk, az nemcsak az a szív, mely Jézus földi életében köztünk dobogott és amit a kereszten átszúrtak. Az ugyanis a Feltámadott élő és ma is dobogó szíve. Tehát nemcsak egy múltbeli eseményre emlékezünk, hanem egy mostani valóságra is. Ez a bizonyosság ad Jézus Szíve ünnepének nem pusztán devotionális, tisztelet-jellegű tartalmat, hanem kérügmatikus, megváltást hirdető biblia vonatkozást is. Ha a gonoszság erejében van „szíve a sötétségnek”, akkor Krisztus áldozata révén itt dobog a világban a „világosság szíve” is: Ugyanis ahogy Krisztus a mennybe visszatérve nem hagyta el a földet, miként a megtestesülésekor sem hagyta el a Szentháromságot”. 

A technika uralta mai kultúrának szívre van szüksége

Cantalamessa atya a zsolozsma egyik antifónáját idézte: „Most beteljesedik az Atya terve, mely Krisztust a világ szívévé teszi”. Az olasz katolikus egyetem a Jézus Szent Szíve nevet vette fel. Ez a név, a felvételekor adott eredeti jelentésének elvesztése nélkül, mindig újabb jelentéssel gazdagodik, miként általában a hit dolgai. A Jézus Szíve tiszteletből az Egyház olyan program felé halad, mely Krisztust teszi a világ szívévé. A katolikus egyetem úgy illeszkedik bele ebbe a tervbe, hogy saját eszközeivel fáradozik, hogy „Krisztust a kultúra szívévé tegye”. Az egyetem nevében szereplő „szív” szónak ma soha nem látott módon van üzenete. A názáreti ember Jézusban a szív, miként minden ember számára, az érzelmek és a szeretet fészke, ahogy az elme az eszmék és érvek székhelye. A technika uralta mai kultúrának szívre van szüksége, hogy miközben a világ fizikailag túlmelegszik, földünk nehogy visszazuhanjon egy jégkorszakba.

A boldogság a szeretettől függ és nem annyira az ismerettől          

Ebben a tekintetben az egyébként másutt nagyon hasznos technika alig tud valamit is segíteni. Sokan és sokat fáradoznak egy gondolkodó computer megteremtésén, ám senki nem számol egy „szerető computer” lehetőségével és az emberek ma is attól illetődnek meg, ha egy szeretetcselekedettel találkoznak. Otthonosság lett köztünk a mesterséges intelligencia eszméje, de vajon sikerül-e nekünk megfoganni a mesterséges szeretet eszméjét? – kérdezte a szónok. Az ember megismerőképességeinek a lehetőségeivel nem halad párhuzamosan a szeretet képességének a lehetősége. Ez utóbbi látszólag már nem is számít, pedig jól tudjuk, hogy a boldogság, vagy a boldogtalanság nem függ a megismeréstől vagy a meg nem ismeréstől, hanem a szeretettől vagy a nem szeretettől, vagyis, hogy szeretnek vagy nem szeretnek minket. Ennek oka nagyon egyszerű, mert Isten képmására teremtettünk, akiről éppen János evangélistánk mondja: „Deus caritas est, az Isten szeretet”. (1Jn 4,8).  

Egyedül a szeretet vált meg

Cantalamessa atya röviden és világosan kifejtette, hogy „miért vágyunk ma annyira az ismereteink bővítésére és miért törődünk oly keveset a szeretet képességének a növelésével.” Válasza: „Az ismeretet azonnal hatalommá lehet tenni, ellenben a szeretet szolgálattá válik. A modern bálványimádás egyike az IQ, az intelligencia hányados imádata, amit sokféleképpen mérnek. De vajon ki törődik a szív kvóciensével, a szív hányadosával? Mégis egyedül a szeretet vált meg és üdvözít, míg a tudomány és az ismeret szomja, csak önmagában véve, kárhozatba visz. Az irodalmat is jól ismerő kapucinus atya Goethe Faustjának egyik filmváltozatából idézett, ahol a főhős végül ezt mondja: „A világ összes könyvei nem érnek annyit, mint egy simogatás”. Dosztojevszkij híres mondását, a „szépség váltja meg a világot”, így értelmezte: „A szépség, mint jól tudjuk, megválthatja a világot, de el is veszejtheti: „A szépség elcsábított” (Dán 13,56) kiált a bibliai Dániel a vének egyikének. Nem a szépség szeretete, hanem a szeretet szépsége váltja meg a világot.    

Az igazi katolikus magatartás: ápoljátok együtt és egyszerre az elmét és a szívet is!

Beszéde végén Cantalamessa atya óvva intette a Szent Szív Katolikus Egyetem diákjait, hogy „beszédét ne a tudás, a kutatás ellenében értsék, ami egyébként a feladatuk. Szava egy felhívás, hogy egyszerre ápolják az elmét és a szívet is. Adjatok szívet a kultúrának! Állítsátok az eszméket és a tudományt, köztük az orvostudományt is, az emberek szolgálatába, de sohasem fordítva!” Arra bíztatta az orvosokat, hogy „a beteglap mögött mindig lássák meg az emberi személyt és tudják, hogy egy mosoly, egy simogatás, egy reményt adó szó többet ér minden orvosságnál. Ne engedjék meg, hogy a technika és az eszközök az emberi kapcsolatok helyébe lépjenek. Nekünk hívő embereknek van egy nagy segítségünk: a hit és az ima. Amikor hamarosan a szentáldozáshoz lépünk, hinnünk kell abban, hogy a „Világosság szíve” jön el hozzánk és feldobog mibennünk, akik Krisztus testét alkotjuk. Jézus Szíve ünnepének antifónájával mondjuk együtt: „Jesu, mitis et humilis Corde, fac cor nostrum secundum Cor tuum. Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd a mi szívünket a te szent Szíved szerint!” – zárta homíliáját Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros a római Jézus Szíve Katolikus Egyetem központi templomában az egyetem alapításának centenáriuma alkalmából bemutatott szentmisén.

 

Forrás és fotó: www.vaticannews.va

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Radnai Kinga - asszisztens
Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Schumicky Mária - NEK kapcsolattartó
Tóth Rezeda - NEK asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41