Ugrás a tartalomra
beszámoló Hazai Fotó galéria
2019. március 13. 14:00
Budapest

Egy élő és sokszínű valóság képei – A szerzetesség helyzetéről tartottak előadást a Sapientián

„A szerzetesek helyzete Magyarországon – Egy felmérés eredményei” címmel tartott előadást Matolcsy János és Mészáros Anett a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán március 13-án.

A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája által létrehozott Rendi Együttműködés arról döntött 2016-ban Péliföldszentkereszten, hogy felmérik a magyarországi szerzetesség helyzetét. Ennek eredményéről számolt be a Szerzeteselöljárók Irodájának két szakértője.

A kutatás munkatársai száz rend több mint kétszáz tagját – elsősorban rendfőnököket – kérdezték rendjük múltjáról, kialakulásáról, szolgálatáról. A szakértőket az is érdekelte, hogy milyen elképzeléseik vannak a jövőről, és hogyan látják a rendek közötti együttműködést. A háromszáz órányi beszélgetés során minden olyan kérdés szóba került, ami érinti a szerzetességet: miért jó kereszténynek, szerzetesnek lenni; miért jó a közösségükhöz tartozni. Mint azt Mészáros Anett elmondta, több olyan rendnél is voltak, melyekben már csak egyetlenegy tag élt.

Hetven évvel ezelőtt 11 500 szerzetes volt Magyarországon. A szerzetesrendek feloszlatása után mindössze 250 fő maradthatott legálisan. A rendszerváltás után létszámuk 4000 főre nőtt. Napjainkban 1400 szerzetes él Magyarországon. A négy nagy renden – ferencesek, bencések, piaristák és Boldogasszony Iskolanővérek – kívül a szociális testvérek, a jezsuiták, a domonkos nővérek, a szaléziak, a Jézus Szíve Társasága és a verbiták a legnagyobb létszámúak..

Európában kétszázötven millió katolikus él, közülük 250 000 tagja valamilyen szerzetesi közösségnek. Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban él a legtöbb szerzetes. Ha az egy főre jutó létszámot nézzük, akkor Málta az első.

Magyarországon 33 férfi és 66 női rend van. A férfi rendek közül a ferencesek vannak a legtöbben, őket a piaristák követik, míg a női rendeknél a szociális testvérek állnak az első, a Boldogasszony Iskolanővérek pedig a második helyen.

A legtöbb szerzetes harminc és ötven év közötti. Érdekes, hogy sok igen idős szerzetes él Magyarországon. A férfiaknál a fiatalabbak, míg a nőknél az idősebbek vannak többen. Az is figyelemreméltó, hogy az üldözés idején sokan választották ezt az életformát, a rendszerváltás idején is sokan lettek szerzetesek, napjainkra viszont a belépők száma csökkent. Történelmi távlatból nézve megállapítható, hogy a rendszerváltás óta nagyon sok rend jött létre Magyarországon. Statisztikai szempontból a Tihanyi Bencés Apátság áll középen: tíz tagja van, átlagéletkoruk pedig 54 év.

A magyar rendek 174 intézményt tartanak fenn. Ezek az oktatási, a szociális, a kulturális és a hitéleti területen működnek. Rendkívül sokszínű a szolgálatuk, könnyebb azt megmondani, hogy hol nincsenek jelen, mint azt, hogy hol tevékenykednek. A szerzetesség elhelyezkedése nem egyenletes, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 81, az Egri Főegyházmegyében 19 rendház található, de van olyan része az országnak, ahol szinte egyáltalán nincs jelen a szerzetesség.

A magyar szerzetesség rendkívül sokszínű, nincs ugyanis két egymáshoz hasonló rend. 60 rendházban 4 főnél kevesebben vannak, 20 házban él 9 főnél több szerzetes. A legégetőbb kérdés a hivatások helyzete. Annak, hogy kevesen jelentkeznek, elsősorban a szekularizáció, a demográfiai helyzet alakulása és az elkötelezettségtől való félelem az oka. Mint azt Matolcsy János hangsúlyozta, a tanító rendeken kívül a szerzetesség nem ott van jelen, ahol a fiatalok. Ahhoz, hogy a jelenlegi létszám tartható legyen, évi 20 új belépőre lenne szükség. A közösségek problémáját az egyik szerzetes úgy fogalmazta meg, hogy „rendtársak vagyunk, de kortársak nem”.

A rendi együttműködésről szólva az előadók elmondták, hogy az oktatás területén a legnagyobb a szerzetesség társadalmi hatása. Ezt a szociális szféra követi, majd a lelkiség – zarándoklatok és vallási turizmus – következik. A hivatásgondozás, a képzés és a gazdasági-adminisztratív területen kialakított együttműködés a rendek belső életét erősítheti.

Az előadók felhívták a figyelmet A remény emberei című képes adatbázisra, melyet a Szerzetesek.hu honlap Magyarországi rendek képeskönyve „csempéjéről” lehet elérni.

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Fotó: MSZKI

 

2019. 02.20 és 21-én az érdeklődő szerzetesrendi tagoknak külön is volt lehetősége beszélgetni a REM projektről, és a beszélgetés-sorozat tapasztalatairól kérdéseket feltenni.

Fotók: MSZKI

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia zarándoktábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Schumicky Mária NEK asszisztens
Virág Benedek zarándoktábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Balogh Péter Piusz O.Praem

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41