Ugrás a tartalomra
normál Nemzetközi
2021. április 28. 9:15
Róma

Ferenc pápa fogadta a paganicai klarisszákat

A Szentatya hétfőn délelőtt fogadta az Apostoli Palotában az Abruzzo tartománybeli Paganica klarissza nővéreit, akiknek kolostorát a 2009-es földrengés lerombolta. Azt kérte a szerzetesnőktől, hogy legyenek a természeti katasztrófa következményeit magán viselő lakosság imádkozó és vigasztaló támaszai.

Többször mondták rájuk, hogy csoda mentette meg őket, jóllehet a 2009. április 6-án bekövetkezett földrengés lerombolta kolostorukat, mindenüket elveszítették, legfőképpen pedig elöljárójukat, Gemma Antonucci anyát. A klarisszák azonban – akiket hétfőn fogadott a pápa a Vatikánban – a hit, az imádság erejébe kapaszkodtak, és abba a Bibliába, amelyet 9 hónappal később találtak a romok alatt. A szentírást most üvegtárlóban őrzik és az új kolostorban állították ki, amelyet március 9-én nyitottak meg újra. Ferenc pápa rámutatott: erejük abból fakadt, hogy teljesen rábízták magukat Isten szeretetére.

„Abból a drámából Isten megerősítve hozott ki benneteket. Mint a búzaszem, amelynek el kell halnia, hogy termést hozzon, ez történt szerzetesi közösségetekkel is. Megtapasztaltátok a nagy fájdalmat, de az égi Atya szerető gondoskodását, és sok ember szolidaritását is”. Ferenc pápa beszéde szövegét átadta az audiencián a klarisszáknak. Megköszönte állandó imájukat, és azt a saját kezűleg díszített húsvéti gyertyát, amit a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájának küldtek. „Krisztus, a világ világosságát jelképezi a gyertya, melyen keresztül lélekben jelen vagytok azokon a szertartásokon, melyek ebben a kápolnában folynak”.

A pápa visszatekint beszédében a klarisszák sorsára, miután azon a 12 évvel ezelőtt éjszakán minden elveszett, kivéve Istent és a testvériséget. Fölidézi az ideiglenes helyet, ahová behúzódtak, majd a sok ember nagylelkűségének köszönhetően újjáépített kolostort: „Ebből a két szilárd pontból indultatok újra bátran. Először egy átmeneti struktúrába költöztetek, majd a földrengés után tíz évvel visszamentetek az újjáépített és felújított kolostorba. Most a közösségetek virágzik, 12 szerzetesnőből áll, valamennyien fiatalok. Ezt az üzenetet adtátok az embereknek: a tragédiák után Istentől és a testvéri szolidaritástól kell újra indulni”.

Ferenc pápa végül egy fontos feladatot bíz a klarisszákra, akiket Szent Klára és Assisi Szent Ferenc karizmája segít, valamint Boldog Antónia példája, aki kiemelt alakja a l’aquilai lelkiségnek: „Kedves nővéreim, ne fáradjatok bele abba, hogy imádkozó és vigasztaló jelenlétetekkel támogassátok a lakosságot, melyet nagyon megviselt az a szörnyű élmény, és ma is vigaszra és bátorításra szorul. Válaszoljatok nagylelkűen arra a vágyra, melyet Isten ültetett el a szívetekbe, és megszentelt életeteket az evangélium teljes követésével éljétek”.

A klarissza nővérek tíz évvel a földrengés után visszaköltözhettek paganicai kolostorukba. Kezdetben úgy döntöttek, hogy átköltöznek a pollenzai kolostorba, Macerata környékére, de aztán győzött bennük a vágy, hogy visszatérjenek saját otthonukba. Felhívást intéztek az újjáépítésért, aztán egy kis faházban laktak, végül megnyílt az új kolostor. Szent Klára szegény nővérei 1997 júliusa óta vannak Paganicában, miután kiköltöztek L’Aquila történelmi belvárosából.

A l'aquilai földrengés 2009. április 6-án rázta meg az olaszországi L’Aquilát, a katasztrófának legalább 309 halálos áldozata volt. 3-10 ezer épület rongálódott meg a rengés következtében, valamint 30-40 ezren váltak hajléktalanná. A legerősebb rengés a Richter-skála szerinti 6,3-as volt.

Paganica L’Aquila egy kerülete, 669 méterrel a tengerszint felett, az Appenninek egyik legszebb csúcsa, a Gran Sasso d’Italia lábánál. Lakossága mintegy ötezer fő, ezzel a város legnagyobb kerületének számít, gazdaságilag is jelentős. A 2009-es földrengés szörnyű pusztítást okozott, szinte a teljes lakosságot ki kellett menekíteni. 2011-ben kezdték meg az újjáépítési munkálatokat, helyreállítva a történelmi épületek egy részét, és a lakosság visszatelepítését.

Firenzei Boldog Antónia (1401-1472) előkelő firenzei családból származott. Szülei akaratából korán házasságra lépett, de férje halála után ellenállt rokonai unszolásának, hogy újabb házasságot kössön. A tökéletesség vágyával belépett a Boldog Angelina által akkoriban alapított szerzetes harmadrendi Szent Honufriusz kolostorba. Miután erényességét sokszorosan igazolta, előbb Folignóba, majd L’Aquilába küldték, ahol a Szent Erzsébetről nevezett kolostort 14 éven át kormányozta. Ő azonban többre vágyott. Kapisztrán Szent Jánossal is megbeszélte, hogyan térhetne át a Szent Klára eredeti Regulája szerint folytatott életre, hogy minél inkább élje az Istennel egyesült életet. V. Miklós pápa jóváhagyásával (1450 körül) L’Aquilában a Krisztus Teste kolostorban 14 nővérrel Szent Klára Regulájára fogadalmat tett, s ezzel a várost új szerzetesközösséggel gyarapította. A kolostort azóta „Szegény Szent Klára” kolostornak nevezték.

Kapisztrán Szent János rendelkezésére a nővérek vezetőjévé lett, s legfőbb törekvése arra irányult, hogy a nővéreket, főképp saját példájával, a szerzetesi tökéletességre vezesse. Alázatára vall, hogy a legalantasabb munkákat magának tartotta fenn. Türelemmel viselte hozzátartozói molesztálásait az ártatlanul elszenvedett igazságtalanságokat és rágalmakat, valamint 16 éven át tartó betegségét. S nehogy a test a lélek ellen lázadjon, a test ellenállását kemény munkával és önmegtagadásokkal igyekezett megtörni. A szegénységet, sőt az élet fenntartásához legszükségesebb dolgok hiányát is örömmel viselte el, csak viselt ruhát hordott, sohasem újat. Ami szabad ideje maradt, imádságra fordította. Éjszakákat imádkozott át, néha extázisban. Szeretetét mindenki megtapasztalta, főként a betegek. Éjjel-nappal ágyuknál volt, anyai gondoskodással vette őket körül, testi enyhülést, lelki erősítést nyújtott nekik. Előre tudva elköltözése idejét, a nővéreket a Regula megtartására, egymás iránti szeretetre buzdította. Az egyház szentségeivel megerősítve 71. évében költözött át a szebb hazába. Erényeinek fennmaradó emléke, a sírjánál történő csodák eredményeképp IX. Piusz 1847-ben boldoggá avatta.

 

Gedő Ágnes / Benedetta Capelli – Vatikán

Forrás és fotó: vaticannews.va

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Radnai Kinga - asszisztens
Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Schumicky Mária - NEK kapcsolattartó
Tóth Rezeda - NEK asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41