A szentatya egyik nyilatkozatában elhangzott: ”Olyan szerzeteseket képezzenek ki, akiknek gyengéd szívük van, nem savanyú, mint az ecet.” 2014. február 14-én Nyíregyházán megrendezett hagyományos, „Fiatalok és szerzetesek talákozóján” olyan szerzetesekkel találkozhattak a résztvevők, akik a pápa kívánságának teljes mértékben megfelelnek.
A találkozón Tóth László plébános, ifjúsági referens megnyitóját követően Komiszár Dénes helytörténész tartott előadást a városban 1950 előtt szolgálatott teljesített rendekről. A szerzetesrendek feloszlatásáig az alábbi női- és férfiközösségek voltak jelen Nyíregyházán: az Isteni Megváltóról Nevezett Rend nővérei (1921-50), a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek (1921-50), az Angolkisasszonyok Rend (1924-50) és a Ferences Rend tagjai (1938-50). A Királyi Katolikus – Dessewffy – Főgimnázium („kirkat”), a Szent Imre Gimnázium jogelődje kollégiumában, az Érseki Szent Imre Fiúinternátus épületében, amely a Széchenyi utca 36. sz. alatt volt, az Isteni Megváltó Leányai Apácarend látta el a betegeket és vezették a háztartást. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében Gáván óvodát és elemi-, valamint varróiskolát, Mándokon szintén óvodát és elemi iskolát tartottak fenn. 1921-ben a betegápolás javítása érdekében Korompay-Klekner Károly kórházigazgató főorvos irgalmas nővéreket és diakonisszákat hívott az Erzsébet királynéról – ma: Jósa András Megyei Kórház – elnevezett közkórházba. A nővérek ott kápolnát is létesítettek, így kezdték meg működésüket Nyíregyházán. (A kápolna helyén - Nagyvárad u., Bocskai u. sarok ma a nővérszálló épülete áll.) A jezsuita szellemiségű angolkisasszonyok (Sancta Maria Intézet) 1924-ben négyosztályos felsőkereskedelmi (a diákszlengben „leánykereskedelmi”) iskolát, 1930-ban elemi népiskolát és leánylíceumot nyitottak. A líceum fokozatosan nyolcosztályossá épült, közben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelkezése szerint 1935-ben leánygimnáziummá alakították. A felső kereskedelmi iskola 1940-ben kereskedelmi leányközépiskola lett.
Olyan híres diákok kerültek ki innen, mint pl. Tolnay Klári (Rózsi) színésznő, aki élete legmeghatározóbb időszakát töltötte itt. Az iskolában gépíró szakképzés folyt, és országos hírű röplabdacsapattal is büszkélkedhettek. 1948-ban államosították az iskolát, a nővérek az internálás elől megmenekültek ugyan, de a habitust nem hordhatták és sokuknak el kellett hagynia a rendet. Az iskolát beolvasztották a Zrínyi Ilona Gimnáziumba, eredeti kápolnájuk (Széchenyi u. – Báthory u. sarok) elpusztult. Szmrecsányi Lajos egri érsek gyémántmiséje alkalmából (1933) a főegyházmegye területén élő ferencesek felajánlották, hogy önkéntes adakozásaikból megteremtik az alapjait a nyíregyházi kolostor és lelkigyakorlatos ház felépítéséhez. 1938-ra elkészült az épületek 1/3-a. A fennmaradt tervrajzokon látszik, hogy milyen nagyszabású építkezés maradt félbe a II. világháború pusztítása miatt, majd pedig a szerzetesrend feloszlatásával. A ma is látható Vasgyár utcai épületszárny tükörképe közé egy több száz férőhelyes neobarokk templomot terveztek, amely az egri minorita és a budai ciszterci templomok ötvözete lett volna. Az épületek méreteikkel, architektúrájukkal uralták volna a környező utcákat, egészen másként nézne ki napjainkban a városnak az a része.
Nyíregyháza, mint a kelet-magyarországi ferences népmissziók központja fontos szerepet töltött be. Faddy Othmár (1909-2003) a ’40-es években volt házfőnök és plébános, Szántó Konrád (1920-1999) 1947-től 1949-ig volt lelkipásztor. 1950-ben államosították az épületet, a barátoknak menniük kellett, többen kerültek börtönbe. A nagy jelentőségű egyházi tevékenységük hiánya mindmáig érezhető.
Az elődást követően Fr. Piatrik Pió OFM, a ferences rend hivatásgondozás provinciai felelőse Assisi Szent Ferenc életpéldájából kiindulva a több mint 800 éves rendet mutatta be. Majd a kamilliánus rend férfi és női ága ismertette Szent Kamill életét. Ezen kívül életükbe és munkásságukba adtak betekintést, ösztönözve mindnyájunkat arra, hogy a szenvedő és beteg emberekben mi is meglássuk Krisztust és így tudjunk segíteni rajtuk.
Az előadások után a fiataloknak lehetőségük volt a nap folyamán megfogalmazódott kérdéseiket feltenni. Ezek többek között a rendi viseletre, a szerzetesek hétköznapi dolgaira és a személyes meghivásokra irányultak. Az összejövetelt közös szentségimádás követett, melyet a hivatásokért végeztek a kamill nővérek vezetésével. A találkozót jókedéjű agapé zárta, ahol személyes beszélgetésre is volt lehetőség.
Úgy gondolom, aki részt vett a találkozón, kicsit másképp tekint ezek után a megszentelt életet élőkre. Már nem idegenkedik, esetleg nem tekinti életformájukat furcsának, hiszen példájukból mindannyian láthatjuk, hogy a XXI. században is igenis meg lehet élni a krisztusi életformát, elkötelezett, odaadó módon.
A találkozóról készült képek az alábbi linken tekinthetőek meg:
http://ifjusagiiroda.webnode.hu/news/fiatalok-es-szerzetesek-talalkozoja2/
Gerhes József
ifjúsági irodavezető