A gyaloglás válaszokat hoz a kérdésekre

Mátraverebély-Szentkút
A középkortól kezdve a szent helyekre induló zarándoklatok mindig a lelki megtisztulás, vezeklés, külső és belső csendben való szemlélődés útjai, a személyes élet értelmét kereső utak voltak. Ez nem sokat változott az elmúlt századokban sem. Ma már sok zarándoklat ismert, köztük magyarországi útvonalak is, most pedig ismét elindult a Ferences Ifjúsági Zarándoklat. A közel 200 zarándok augusztus 14-én indult, és a Palócföld erdein, falvain átívelő utat bejárva augusztus 20-án, Szent István ünnepén érkezik meg a nemzeti kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra. Szabó Péter ferences szerzetessel arról is beszélgetett Háver-Varga Mariann, mik a jellegzetességei az ilyen zarándokutaknak.

A keresztény zarándoklatnak mindig van egy célja, alapvetően egy olyan (szent) hely elérése, ahol nagyon erőteljesen, kézzelfoghatóan meg lehet tapasztalni az Úristen jelenlétét, be lehet fogadni az Ő kegyelmét. Vannak kimondottan keresztény szent helyek, például Jézus életének helyszínei vagy Róma, ahová a katolikus egyház zarándokútjai tartanak. Ezeken a helyeken sokkal inkább meg tudjuk élni az egyetemességet, hiszen a zarándokok sokféle nemzetiségűek, de mind ugyanazzal a céllal, ugyanolyan imádságos lelkülettel vannak ott, mint mi.

Van különbség a korábbi századok zarándoklatai és a modern zarándoklatok között?

Magában a zarándoklatban nem látok különbséget, sokkal inkább abban a motivációban, amely ma zarándokútra indít sokakat, tapasztalatom szerint nem vallásos embereket is. Nagyon híres például az El Camino zarándokút Szent Jakab sírjához, amit sok nem vallásos ember is végigjár. Az elvilágiasodás után mára jelentkezni látszik egy nagy spirituális éhség az emberekben, sokan ezt akarják csillapítani egy-egy ilyen külső-belső utazással. A zarándoklat nagyon vonzó alternatívája lehet a spirituális éhség csillapításának, mert a belső kérdéseimet elvihetem magammal a zarándokútra, és remélhetem, hogy választ találok rájuk.

Olyasmit tapasztalhatok, ami a mindennapjaim során nem tud elérni, hiszen ezerféle fórum köti le a figyelmem, az érzékeim. Ebből kiszakadva abban bíznak sokan, hogy olyan leegyszerűsített helyzetbe kerülnek, amelyben a kapaszkodóktól, fogódzóktól való elszakadás magával tudja hozni a saját magukkal, az igazi énjükkel való találkozást is. Míg régebben a zarándoknak volt egy kifejezett vallásos indíttatása, a bűneiért vezekelt, szent helyen akart imádkozni, ma már inkább az a jellemző, hogy komoly kétségekre, kérdésekre keresi a választ: nem vagyok tisztában magammal, nem tudom, merre kellene tartanom, elakadtam, elveszettnek érzem magam a világban. Nem egy bizonyos céllal indul el az utazó, hanem magát a célt keresi a zarándoklat közben, azt remélve, hogy megtalálja élete értelmét az út során.

A keresztény zarándoklaton belül a ferences zarándoklatoknak, jelesül a most indult ferences ifjúsági zarándoklatnak vannak kifejezett jellegzetességei?

Mint műfaj, ugyanazokból az elemekből építkezik a mi zarándoklatunk, mint bármelyik másik keresztény zarándoklat. Amitől ferencessé válik, az az, hogy hús-vér ferences szerzetes testvérekkel és nővérekkel járnak be ezek a fiatalok egy héten keresztül egy utat. Nyilván a saját ferences iskoláinkból, plébániáinkról érkező fiataloknak ez természetes, de nagyon sokan jönnek hozzánk az ország minden pontjáról, akiknek ez nem mindennapi tapasztalata. Hogy mi az, ami behúzza, bevonzza azokat, akik abszolút nem ismernek minket, csak találkoznak egy internetes hirdetéssel, egy plakáttal, az nagy misztérium. Akik már voltak velünk zarándoklaton, esetleg vissza is térnek, azt mondják, nagyon vonzó, hogy mi, ferences szerzetesek testvéri közösséget alkotunk, és ebbe a közösségbe engedjük be őket, a teljesen idegeneket. Nagy hatással szokott lenni rájuk az életközösségünk, a kommunikációnk, ahogyan ugratjuk egymást, amilyen jókedvűen zajlik az egész nap.

Mi nem magányosan élő remeték formális közössége vagyunk, mi tényleg testvéri közösségben élünk az év 365 napján, csak erre az öt-hat napra beengedjük őket lelki értelemben a kolostor falai közé. Ők is egy élő, Krisztus köré gyűlő testvéri közösség tagjai lesznek, s ez mindenkit megérint. Néhány zarándok el is nevezte pár évvel ezelőtt ezt a zarándokutat mozgó kolostornak. Megyünk erdőkön, mezőkön át, de igazából mintha egy kolostorban élnének ők egy héten keresztül a ferences testvérekkel.

Nagyboldogasszony ünnepén indult a ferences ifjúsági zarándoklat, és Szent István napjáig tart. Amikor az útvonalat megtervezték, mi volt a cél? Milyen állomásokat, kolostorokat, szent helyeket érintenek?

Ezt a zarándoklatot 1995-ben járta végig először egy ferences csapat, s azóta is mindig Nagyboldogasszony ünnepétől Szent István király napjáig tart, változatlan útvonallal, ferences helyről indul, és ferences kegyhelyre érkezik. A zarándokutat létrehozó csapat korábban a Varsó–Częstochowai (itt található a Fekete Madonna ikon) zarándoklatba kapcsolódott be, ahová nagyon sok fiatal érkezik szerte a világból a mai napig. A kéthetes út azonban anyagilag is egyre megterhelőbbé vált, s akkor jött a gondolat, hogy Magyarországon is van Mária-kegyhely, ahová zarándokolhatnának. Mi magunk is Márianosztrán, a pálos kolostor szomszédságában töltjük a második esténket, ami azért is fontos, mert a zarándoklatunk a varsói zarándoklatból nőtt ki, a częstochowai kolostort pedig Márianosztráról alapították. Mindig útba ejtjük a szécsényi ferences kolostort utolsó előtti este, a Mátraverebély-Szentkútra való megérkezésünk előtt. A mi zarándoklatunk kifejezett célja, imaszándéka minden évben az, hogy a papi, szerzetesi hivatásokért imádkozunk. És a mi ferences rendi noviciátus házunkban tudnak a zarándokok olyan fiatalokkal is találkozni, akik az elköteleződésük hajnalán járnak, éppen beléptek a ferences rendbe.

Számos zarándoklatról szóló feljegyzés, blogbejegyzés kiemeli, hogy nagyon fontos a csend, hogy az ember befelé tudjon figyelni, össze tudjon kapcsolódni a transzcendenssel. A Ferences Ifjúsági Zarándoklat során hogyan épül fel egy nap?

Mint minden gyalogos zarándoklatnak, itt is van a napnak egyfajta monotonitása, hiszen reggeltől estig gyalogolunk egy viszonylag stabil, tartható tempóban. Ami tagolja a napunkat, az a közös imádság, a zsolozsma és a szentmise ünneplésének pillanatai. Emellett minden nap elimádkozunk egy rózsafüzért; ha betérünk egy faluba, ott énekszóval szoktunk végighaladni a falubeliek nagy örömére; ha betérünk egy templomba, ott mindig elénekeljük a Te Deumot. Minden napnak van egy elmélkedése, amit általában egy kellemes erdei szakaszon szoktunk megejteni. A figyelmünk gyaloglás közben nagyon összeszedetté tud válni, a csend valóban fontos helyet kap az imaalkalmak között. 150-200 ember gyalogol együtt ilyenkor napokon át. Nagyon mély, személyes beszélgetések tudnak kialakulni, amik fontosak, de legalább ennyire fontos az is, hogy tudunk csendben lenni együtt, gyaloglás közben, mindenki egy kicsit befelé tud tekinteni, meg tudja forgatni magában azokat a kérdéseket, amelyeket magával hozott. A válaszok sokszor éppen e közben a csendes gyaloglás közben születnek meg bennünk.

Hogyan, kinek teheti fel a kérdését a zarándok?

Kezdettől fogva hirdetjük a fiataloknak, hogy mi, ferences testvérek az egész út folyamán megszólíthatók vagyunk. A menetoszloptól kicsit lemaradva, de a zarándoklattól nem túl nagy távolságra lehetőség van személyes beszélgetésre, lelki vezetésre vagy gyónásra. A zarándok leteheti a bűneit, át tudja beszélni egy ferences szerzetessel vagy pappal azokat a kérdéseket, amelyeket magával, magában hozott. Nagyon szép emlék, hogy az egyik ilyen zarándokút során egyik este épp egy játékot vezettem a fiataloknak, amikor egy srác kivette a kezemből a mikrofont, letérdelt a szíve választottja elé, és megkérte a kezét. Három évvel azelőtt ugyanezen az estén, ezen a zarándoklaton ismerte meg a lányt, akivel most már férjként-feleségként járják a zarándoklatunkat.

Az elmúlt több mint 25 év alatt már harmincan találtak rá a papi, szerzetesi hivatásukra a zarándoktársak közül, és legalább ennyien ismerték meg itt a későbbi jövendőbelijüket. Ilyen értelemben a nagy életdöntések meghozatalának különleges helyszíne a zarándoklatunk.

A ferences testvérek mit élnek meg a zarándoklat alatt? Milyen felismerések érhetik őket, akik más útkeresőket kísérnek a zarándoklaton?

Nehéz kérdés, hiszen mi is hús-vér emberek vagyunk, és legalább ugyanannyira személyes az, hogy egy szerzetes testvér éppen mit visz magával az adott év zarándokútján, és mi az, amit kap az út végén. Az Úristenhez való visszatalálást nagyon-nagyon tudja segíteni, az biztos. Ha nincs is kifejezett szándékom, amit vinni szeretnék, akkor adnak nekem a zarándokok, jönnek beszélgetni, bevonnak a személyes útjukba, keresésükbe, küzdelmükbe, és onnantól kezdve őket viszem magammal egy ilyen zarándokúton. Ez mindig ott helyben dől el, minden évben más, és soha nem tervezhető vagy kiszámítható. Egyfajta atyaságélmény ferencesként ott lenni egy zarándokúton, hogy egyszerre ennyi fiatalnak lehetünk erre a pár napra a lelki atyjai.

Kísérhetjük őket, vezethetjük őket pásztorként, mint egy nagy nyájat. Ez nagyon sokat ad nekem is.

 

Forrás és fotó: kepmas.hu

A csatolt videó forrása az EWTN

Videók

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
dr. Kele Mária - EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia - EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia - zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41