Ugrás a tartalomra
normál Hazai
2022. január 5. 9:15
Mindenhol

Idén is indulnak zarándoktáborok

„Találkozás, útonlét, istenkeresés, önismeret, közösség” – ezzel az öt szóval jellemzi a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája által szervezett zarándoktábort Gáll Zsófia szakmai vezető. De kinek szól és hogyan épül fel ez a kezdeményezés? Szekeres Anna Luca, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyamának végzős hallgatója készített vele interjút.

– Ha egy mondatban kellene meghatározni, mi a zarándoktábor, mit mondanál?

– Egyhetes ifjúsági tábor a nyári szünetben, ahol a résztvevők a hét középső öt napján zarándokolnak, és ezzel reményeink szerint nemcsak testben, hanem lélekben is megteszik az utat.

– Nagyon érdekes a tábor logója. Elmagyaráznád röviden, mit jelképez?

– A logónk egy olyan iránytű, amelyen az egymásra merőleges tengelyeknél nem az Észak-Dél és Kelet-Nyugat kezdőbetűi vannak, hanem az „én” és a „te” szavak betűi. Ezzel azt próbáltuk sugallni, hogy a zarándoktábor olyan hely, ahol lehetőség adódik a találkozásra Istennel, önmagunkkal és másokkal. Nekem nagyon tetszik az iránytű mint szimbólum, hiszen az embernek is van egy belső iránytűje, és amikor útra kelünk, hagyjuk, hogy ez kalibráljon, s megtaláljuk, hol is vagyunk az Isten felé vezető utunkon. Abban bízunk, hogy a zarándoktábor a csend, az imádság, a természet nyugalma és a jó közösség által könnyebbé teszi, hogy a szívünk mélyén rejlő iránytűt jobban le tudjuk olvasni.

– Nem gondolkodtatok el azon, hogy év közben is legyenek táborok, programok?

– Az ősz vagy a tavasz talán időjárás szempontjából alkalmasabb volna zarándoklatra, ám az, hogy egy osztály iskolaidőben egy hétre el tudjon menni zarándokolni, nem reális. Gondolkodunk azon is, hogy esetleg lehetne rövidebb évközi programokat kitalálni, amelyek segítik a fiatalok lelki felfrissülését vagy akár lelkigyakorlatként megtarthatók. Ez nagy vágyam, de még nem tudom pontosan, mikor és hogyan valósulhat meg.

– Hogyan épül fel a hét?

– Ez útvonaltól is függ. Jelenleg három zarándoktábor-útvonalunk van, az első 2020-ban nyílt Tihany és Pannonhalma között. A kínálatunk 2021 nyarán két új útvonallal bővült, melyen Tata és Márianosztra között, illetve Márianosztra és Mátraverebély–Szentkút között lehet zarándokolni. Az első nap általában az odautazással és a zarándoklatra való ráhangolódással telik. Másnap reggel indulnak el gyalogosan a résztvevők. A 15-35 fős zarándokcsoportok általában 15 és 26 km közötti napi távokat tesznek meg. Öt napon keresztül gyalogolnak, míg meg nem érkeznek egy, az útvonal végén lévő kegyhelyre, zarándokhelyre. Az utolsó nap pedig megpihennek, majd hazaindulnak. Az egész hétnek van egy lelki íve is. Minden útvonalhoz kidolgoztunk egy zarándokfüzetet, napi témákkal, imádságokkal, kérdésekkel és énekekkel. Ezenfelül a vezetők kapnak segédanyagokat is, amelyek játékokat, gyakorlatokat, verseket, történeteket és zenéket tartalmaznak, ezeket a téma mellé kiegészítésül használhatják az úton. Az útvonal kialakításánál fontos szempont, hogy az út mentén legyenek olyan lelki „erőművek”, központok, ahol lélekben feltöltődhetünk. Például rendházak, ahol a fiatalok szerzetesekkel is találkozhatnak – Tihanyban, Bakonybélen és Pannonhalmán bencésekkel, Esztergomban, Szécsényben és Szentkúton ferencesekkel, Péliföldszentkereszten szaléziakkal, Márianosztrán pálosokkal.

– Tervezitek még bővíteni az útvonalakat?

– Én szeretném, ha több útvonal lehetne a jövőben, mert rengeteg gyönyörű kegyhely és zarándokút van még Magyarországon.

– Mikor indult a program, és kik szervezték?

– A zarándoktábor 2020-ban indult az országos Vándortábor program keretében, melyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda hívott életre. A már évek óta működő erdei vándor, vízi vándor és bringás vándor szekció mellett a zarándoktábor a program legfiatalabb ágazata. A zarándoktábor szervezője a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája, de a támogatást az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Irodától kapjuk.

– A koronavírus-járvány hogyan befolyásolta/befolyásolja a tábor szerveződését?

– A munka 2020 január elején indult azzal, hogy a parlamentben egy pedagógusoknak szóló négyszáz fős konferencián ki kellett állnunk ismertetni a programot. Aztán március közepén bejött a Covid. Az első útvonal felmérését még pont be tudtam fejezni, mielőtt a komolyabb lezárások jöttek. Az addig bejelentkezett csoportok többsége visszalépett, kivéve hármat. A vezetőképzést, amit élőben szerettünk volna megszervezni, át kellett tennünk online formába, ami utólag jó döntésnek bizonyult, mivel így többen részt tudtak venni az ország bármely részéről. Azon a májusi héten, amikor az első képzést tartottuk, kihirdették, hogy meg lehet tartani a nyári táborokat. A képzés olyan lelkesedést hozott, hogy a vezetők gyorsan lefoglalták az időpontokat, így végül 17 tábor tudott elindulni. A vírus, szerencsére, idén sem akadályozta a táborok megtartását.

– Egy tábor megszervezése mennyi idő és munka?

– Nagyon sok. Egy-egy új útvonal kialakítása rengeteg feladattal jár. Ezek közé tartozik az útvonal tervezése, bejárása, a szállások foglalása, a lelki ív és a segédanyagok megálmodása. Emellett minden évben képzünk új vezetőket. A zarándoktáborokban résztvevők száma 2021-ben tavalyhozaz egy évvel ezelőttihez képest több mint háromszorosára nőtt. Míg az első évben 17 csoportban kb. 260 zarándok, a második évben ötven csoportban majdnem ezer zarándok indult útnak.

– Hányan dolgoztok egy tábor megszervezésén?

– Ketten projektvezető társammal, Virág Benedekkel, illetve Kiss István Didák ferences testvérrel, aki a szerzetesi iroda vezetője, és részidőben több kollégánk is a segítségünkre van.

– Te hogyan találkoztál ezzel a programmal?

– Tizenöt évig gimnáziumi tanárként dolgoztam, emellett önkéntesen szerveztem zarándoklatokat. A zarándoklás nagyon fontos része lett az életemnek, vágytam arra, hogy minél több emberrel megosszam ezt a testet-lelket megújító lehetőséget. Egy hivatástisztázó kurzus után felmondtam az iskolában úgy, hogy még nem tudtam, pontosan mit fogok csinálni, csak azt éreztem, szeretnék többet foglalkozni a zarándoklással, s ezt valamilyen módon a fiatalok szolgálatába állítani. Négy évre rá jött a váratlan felkérés Didák testvértől a zarándoktáborok szakmai vezetésére, ami pont valami olyasmi volt, mint amiről korábban álmodtam.

– Neked mi a szereped a szervezésben?

– Az első nagy feladatom a program kitalálása volt, megálmodni, mi is az, hogy zarándoktábor. Ezután nekem kellett a vezetőknek a képzést kitalálni és megszervezni, hiszen minden táborba csak képzett vezetők hozhatnak csoportokat. Most már három sikeres képzés áll mögöttünk, és több mint 200 embert képeztünk ki. Feladataim közé tartozik még többek között a zarándokfüzetek és segédanyagok kidolgozása, a képzésben résztvevőkkel való kapcsolattartás, az útvonalnak bejárása és felmérése.

– Miből áll a vezetőképzés? Kik jelentkezhetnek rá?

– Ez egy négynapos képzés, ami három nap online elméleti alkalomból és egy nap terepgyakorlatból áll. A képzés a vezetőket a zarándokcsoportok testi-lelki úton tartására és a közösség összetartására készíti fel. Ide keresztény tanárokat, közösségvezetőket, hitoktatókat, lelkészeket, papokat várunk, akik fiatalokkal foglalkoznak és keresztény hitükben elkötelezettek. Az időpontok meghirdetése 2022-ben január végén várható.

– Kiket neveznél meg a célközönségnek, akiket el akartok érni?

– Olyan 12-18 év közötti fiatalokat, akik járnak hittanra, és valamilyen szinten gyakorolják a vallásukat. De jöhetnek keresők is, akik még nem biztosak a hitükben, őket is szívesen látjuk, senkit nem utasítunk vissza.

– Hogyan hirdetitek magatokat, hol kezdtétek el megkeresni a vezetőket és általuk a gyereket?

– Már az nagy segítség volt, hogy a vándortáborral rögtön ott találtuk magunkat a parlamentben egy konferencián, ahol lehetőségünk nyílt bemutatkozni és hirdetni a táborainkat. Onnan volt egy alapbázisunk, amelyre támaszkodni lehetett. Aztán a táborok hírét elküldtük a katolikus iskoláknak, cserkészeknek, a regnumiaknak, vándortáborozó tanároknak, atyáknak stb. Saját Facebook-oldalunkon és honlapunkon keresztül is sok embert értünk el. Az internet mellett a legjobb reklámot azok a táborvezetők jelentik, akik már részt vettek a képzésünkön és a zarándoktáborokban, és személyesen hívnak meg másokat.

– Mivel tudjátok megfogni a fiatalokat? Sokaknak nem feltétlenül vonzó, hogy fizikai kihívás elé állítsák magukat.

– Az elején kérdéses volt számunkra is, vajon meg tudjuk-e szólítani a fiatalokat. Sokaknak a zarándoklat szóról idősebb emberek csoportja ugrik be, akik hangosan énekelnek és végigimádkozzák a rózsafüzért. Pedig a zarándoklat nincs korhoz kötve. A fiatalok megszólításában óriási szerepe van a táborvezetőknek, hiszen ők verbuválják a csoportjukat. Ha ők lelkesek, karizmatikusak, akkor a fiatalok mennek utánuk.

– Mit nyújtanak a táborok, mivel gazdagíthatják a résztvevőket?

– Sok embernél nem saját tapasztalat a vallás, hanem a szüleitől kapta ajándékba. Egy zarándoklat segíthet abban, hogy ez saját döntéssé váljon; annak megtapasztalásává, hogy van Isten, akivel nekem személyes kapcsolatom lehet. A zarándoklat segíthet a hit útján járni, személyes istenkapcsolatot kialakítani, megélni a közösség megtartó erejét, és közben megismerni magunkat. Amikor zarándokolunk, az életünket járjuk kicsiben, tudatosíthatjuk, hogy itt, a földön úton vagyunk, nem tudunk véglegesen berendezkedni, van egy magasabb rendű cél, ahová tartunk, s amiért élünk. A zarándoklatok tapasztalatát beépíthetjük a hétköznapi életünkbe is.

– A résztvevők milyen visszajelzéseket adnak?

– A gyerekek a nagy közösségi élményt szokták kiemelni. Megtapasztalják, hogy együtt, a Jóisten és egymás segítségével végig tudják járni az utat, s többre képesek, mint gondolták. A határok megtapasztalása fontos része az élménynek. Sokaknak még nagy és új felfedezés a csend, amit a csendszakaszokban tapasztalnak. Ez talán meglepő lehet tőlük, hiszen sokszor azt látjuk, hogy kütyüket nyomkodnak, és mintha nem bírnának meglenni anélkül, hogy zaj legyen körülöttük. Mégis ráéreznek arra, hogy milyen jó hallgatni a csendet. Valakinek ez nehezebb, hiszen a csend fel tud hozni olyan dolgokat és élményeket is, amelyekkel nem könnyű szembesülni. A visszajelzések alapján a beszélgetéseket, megosztásokat is nagyon kedvelik, amelyekre az egész zarándoktábor épül. A szerzetesekkel való találkozások is sok fiatalban mély nyomot hagynak.

Szöveg: Szekeres Anna Luca, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyamának végzős hallgatója

Fotó: Borsay Levente

Forrás: www.magyarkurir.hu

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41