Ugrás a tartalomra
beharangozó Rendi
2021. május 26. 10:15
Pannonhalma

Illatmúzeum nyílik a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében

A Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertje újabb turisztikai látványosságot nyit meg az idelátogatók előtt. Az apátság 996-os alapítása óta itt élő bencés szerzetesek egyik hagyományos feladata a gyógyászat, amely Pannonhalmán évszázados történelemre tekint vissza. A gyógynövényekből készített teák, illóolajok és kozmetikumok nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen gyógyászati hatásuk mellett frissítő illatviláguk is elbűvöli a vásárlót. 2021-től minden érdeklődőnek lehetősége van arra, hogy jobban megismerje a Pannonhalmán leggyakrabban használt gyógynövényeket, azok történetét és feldolgozási technológiáját. Az Illatmúzeumban kezünkkel tapintjuk a korabeli növény metszetek rekonstruált kontűrjeit, látjuk a botanikai sajátosságaikat és szárított alapanyagukat, finom illatuk pedig egész látogatásunk alatt elkísér bennünket. Betekintést nyerünk továbbá a speciális feldolgozási technológiák titkaiba is, valamint érdekességeket tudhatunk meg a pannonhalmi szerzetesi gyógyászati hagyományokról is. A gyógynövények világa mellett megismerhetjük a parfüméria alapjait is, olyan hagyományos illatokról tanulhatunk, mint az ámbra vagy a pacsuli. A múzeumban interaktív módokon tesztelhetjük tudásunkat, és biztosak lehetünk benne, hogy a látogatás végén mindent tudni fogunk a levenduláról, az első magyar parfümről és a kozmetikumkészítés titkairól is.

A Pannonhalmi Főapátság alapítása óta, 996-tól a bencés szerzetesek otthona. Az itt élő és tevékenykedő szerzetesek a mai napig a bencés regula szabályainak és intelmeinek megfelelően töltik mindennapjaikat. A magatartási szabályok és a szervezeti felépítés mellett fontos részt képez a Regulában a szerzetesek munkája is, hiszen a Szent Benedek-rend ismert jelmondata: „Imádkozzál és dolgozzál!” A pannonhalmi bencések legfontosabb feladatai közé tartozik az oktatás, a lelkipásztorkodás, a betegek, szegények és elesettek támogatása, valamint a gyógyászat. Az évszázadok során ennek elengedhetetlen eszközévé vált a gyógynövények termesztése, amelyekből a szerzetesek gyógyászati termékeket készítettek. Kenőcsök, olajok és főzetek – mindegyik növénynek megvolt a megfelelő felhasználása, így a Pannonhalmi Főapátság, mint ispotályos orvoslást gyakorló hely, saját készítményeivel tudta gyógyítani a betegeket.

Az első gyógynövényekről fennmaradt írásos apátsági emlék az 1600-as évek második feléből maradt ránk, ekkor jelenik meg az első szerzetesi szöveg a gyógynövénytermesztési hagyományokról. Később, a barokk korból származik az első megmaradt gyógyászati receptgyűjtemény, ekkor ugyanis a szerzetesek saját ismereteik mellé összegyűjtötték a helyiektől származó tudásanyagot is a környékbeli gyógynövények és gyógynövény-felhasználás témakörében. A 19. században aztán megszűnni látszott a hagyomány, azonban a 20. század első felében újra feléledt a monostori levendulatermesztés. Először a tihanyi apátsági birtokokon ültettek és betakarítottak levendulát, ezt követően újra elterjedt a bencés birtokokon az illóolajas növények termesztése. Hazánkban a levendulatermesztés meghonosítása és a hazai levendulatelepítések atyja Bittera Gyula volt, aki szakértője volt az illóolajok felhasználásának, a levendula nemesítésének, valamint az ő nevéhez fűződik a tihanyi levendulás létesítése is, amely a pannonhalmi levendulakert elődjének is tekinthető. A 2000-es években lendületet kapott a levendulaturizmus, újra életre hívták a korabeli szerzetesi gyógyászat klasszikus gyógynövényeit és annak emblematikus 16 parcellás Sankt Gallen-i kertjét.

A fennmaradt középkori receptúrák alapján Pannonhalmán a mai napig zajlik a gyógynövényes készítmények gyártása. A szerzetesek közreműködésével gondozott gyógynövénykertben egész éven át szorgos munka folyik. A megtermelt növényeket szárított vagy lepárolt formában dolgozzák fel, a folyamat késztermékei között pedig találunk gyógyászati készítményeket, kozmetikumokat és illatszereket is. Az főapátsági gyógynövénytermékek közé tartoznak krémek, szappanok, borecetek és illóolajok, ezenkívül pedig szálas teák is készülnek Pannonhalmán, amelyek különböző gyógyhatással bírnak az emberi szervezetre.

2021-től újabb izgalmas turisztikai látványosság nyílik meg a Pannonhalmi Főapátság látogatói számára, a gyógynövénykerthez tartozó épületkomplexumban ugyanis Magyarország első Illatmúzeuma nyitja meg kapuit idén nyáron. A múzeum gondolata az itt található számos gyógynövény és az abból készülő kozmetikumok népszerűségéből származik, rengetegen érdeklődnek ugyanis a gyógynövények felhasználása és annak folyamata iránt. A múzeum ennek megfelelően szeretné bemutatni az alkalmazott technológiát és a gyártási folyamatokat amellett, hogy részletesen ismerteti a Pannonhalmán termesztett öt legfontosabb gyógynövényt is. A levendula, a zsálya, a citromfű, a borsmenta és a kakukkfű botanikai sajátosságai mellett azt is megtudhatják a látogatók, hogy az elmúlt évszázadok során miként használták fel ezeket a gyógynövényeket. A múzeum igyekszik kiszolgálni a modern múzeumpedagógiai igényeket is, így a kiállítótérben interaktív ismeretterjesztő módok segítségével tanulhatunk többet a Pannonhalmán termesztett gyógynövényekről és az egzotikus helyeken fellelhető más alapanyagokról. Vajon milyen körülmények között dolgozhatott egy korabeli parfümőr és milyen eszközöket, alapanyagokat használt? Ízelítőt kapunk erről is a kiállítás során.

Az Illatmúzeum célja továbbá, hogy hét illatoltárt állítva bemutassa a parfüméria hét különleges és jelentős illatát, azoknak történetét és felhasználását. Az illatok között találunk két szakrális eredetű illatot, ezek a tömjén és a mirha. Ezenkívül két állati eredetű illat is szerepel, az ámbra és a pézsma, amelyeket ma már szintetikus módon állítanak elő. Ezek az illatok jellemzően ószövetségi kötődésűek, a további alapillatok sokkal inkább az Újszövetséghez köthetők. A rózsa klasszikusan keresztény ihletettségű szimbólum, amely a vértanúságra és Krisztus sebeire emlékeztet, emellett pedig olyan parfüm- és illatszer-alapanyag, amely jellemzően feminin vonalat képvisel az illatvilágban. A rozmaring amellett, hogy az európai parfümgyártás első alapanyaga, izgalmas történettel is rendelkezik. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné volt az első, aki a rozmaringból alkoholos-vizes kivonatot készíttetett, amelyet a királyné aromája miatt külsőleg, egészségügyi előnyei miatt pedig belsőleg is fogyasztott. A Magyar Királyné Vizeként emlegetett készítmény egész Európában ismert és népszerű volt, orvosságként és parfümként is használták. Az Illatmúzeum bemutatja még a pacsuli karakteres és egzotikus illatvilágát, amely a viktoriánus korban a legkedveltebb illatok egyike volt, majd az 1960-as években ismét hatalmas népszerűségre tett szert, közismert polgári illattá vált. Pannonhalma legjellegzetesebb gyógynövénye pedig a levendula, amelynek történetéről és felhasználásáról mindent megtudhatnak a múzeum látogatói. Érdekesség, hogy a növényt a római korban a frissen kimosott ruhák illatosítására használták, a levendula szó a latin lavare, ’mosni’ kifejezésből ered. A levendula gyógyászati hatásai mellett a mai napig fontos összetevője számos illatszernek, emellett használata egyre elterjedtebb a gasztronómiában is.

Az Illatmúzeum a gyógynövények eredetéről, történetéről és felhasználásáról is részletes tudásanyagot ad, emellett bemutatja a helyi speciális gyógynövényfeldolgozó technológiákat is. A látogatók megtekinthetik a szőlőmagolaj-gyártás folyamatát és számos késztermékgyártási munkafolyamatot. A szappan- és krémgyártás mellett a gyógynövénytea-készítés technológiája is megfigyelhető a betekintő ablakokon keresztül. A múzeum interaktív eszközökkel igyekszik színesíteni a gyógynövényekkel kapcsolatos tudásanyagot, így a látogatók kihúzható fiókrendszerekben megtapinthatják a növényeket, interaktív játékokkal tesztelhetik tudásukat, és képernyők segítségével válogathatnak a különböző technológiát bemutató animációk között.

A pannonhalmi Illatmúzeum látogatói garantáltan részletes tudást kapnak a gyógynövények és a parfüméria világáról, valamint megfigyelhetik a gyógynövénytermékek felhasználását és alkalmazását. Érzékszerveink segítségével sajátíthatjuk el az egyedi, tapasztalati tudást a múzeum sajátos kiállítótárgyairól, emellett pedig vizuálisan is komplex élményben lehet részünk. A látogatók mindemellett megismerhetik a pannonhalmi bencés szerzetesközösség hagyományait és a gyógyászati küldetés történetét.

Az Illatmúzeum nyitásáról, a látogatási rendről és további információkról hamarosan többet is megtudhatnak a www.pannonhalmifoapatsag.hu weboldalon.

Forrás és fotó: pannonhalmifoapatsag.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Radnai Kinga - asszisztens
Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Schumicky Mária - NEK kapcsolattartó
Tóth Rezeda - NEK asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41