Interjú Mihályi Norbert Jeromos atyával, a Tihanyi Bencés Apátság új perjelével

2018. már. 2. (péntek) 11:45
Tihany

A Vatikáni Rádió Szerkesztősége interjút készített Mihályi Norbert Jeromos atyával, a Tihanyi Bencés Apátság új perjelével. Az interjú teljes szövege itt olvasható.

-Kedves Jeromos, kedves perjel atya! Mindenekelőtt - munkatársaim és a rádióhallgatók nevében is - gratulálunk a kinevezésedhez. Közel öt éve szenteltek pappá és a bencés rend a Tihanyi Apátsághoz tartozó Balatonszőlős lelkipásztorává tett és ezt a szolgálatot mint a perjelség tagja végezted. Így ért a kinevezés éppen egy hete, február 14-én és ennek jegyében egy majd ezeréves alapítás élére kerültél. Manapság a fiatal egyházmegyés papok hamar plébánosi kinevezést kapnak. Mit éreztél a szívedben, amikor megtudtad a kinevezést?

-Nagyon szépen köszönöm a gratulációt, a rádió munkatársaitól és mindenkitől, aki gondolt ránk ezekben a napokban és imádkozott is értünk. A kérdésre válaszolva kicsit szeretnék pontosítani. Korzenszky Richárd perjel úr úgy gondolta az elmúlt hetekben, hogy átadja a vezetés felelősségét közösségünk egy másik fiatalabb tagjának. Jelenleg a tihanyi bencés szerzetes közösségben tízen élünk, kilenc ünnepélyes fogadalmas atya és egy novícius testvérünk. Ilyenkor, ha az elöljáró úgy dönt, hogy átadja a felelősséget másnak, választást tart a szerzetes közösség. A magyar bencés kongregáció jelenlegi prézes elnök-apátjának a vezetésével megtartja az új elöljáró megválasztása konvent-káptalanjának közösségi gyűlését. Igazából engem a közösség választott elöljáróvá, hiszen a közösség úgy döntött, hogy én legyek az a személy, aki a következő években vállalja a felelősséget, hogy a közösség formálódjon és hogy összetartson. Hogy mit is éreztem akkor…? Az első érzésem a meghatottság volt, attól a bizalomtól, amit fiatal korom ellenére – végül is a közösségem tagjai fiatalok és idősek – megmutattak felém. Ez mindenképpen egy nagyon megerősítő és lelkesítő érzés volt számomra. Természetesen minden ilyen választásnál és felelősség vállalásnál ott van az emberben a felelősségnek a súlya és terhe és ezt megérzi, de persze a testvéreknek a szeretete és a közösségnek a támogatása mindig segíti az embert, hogy a felelősség súlyát tudja kezelni, át tudja érezni és tudja hordozni is. Remélem, hogy a következő években is a bizalom, a szeretet és a  közösség támogatása segít abban, hogy a felelősséget tudjam hordozni.

-Ez a megbízatás milyen időtartamra szól?

-A közösség úgy döntött, hogy három évre választanak meg most a tihanyi bencés közösség elöljárójául, tehát három évre szól ez a választás és küldetés.

-Korábban Balatonszőlős lelkipásztoraként szolgáltál és ez a feladatod továbbra is megmarad?

-Igen, szeretném továbbra is Balatonszőlős katolikus közösségét szolgálni. Nyilván a tihanyi apátság egy külön plébánia és a közeljövőben egy plébániai kormányzót  nevezünk ki és így Tihany önálló plébániai vezetővel fogja tovább gyarapítani annak  lelki életét. Én pedig mint perjel, mint elöljáró Balatonszőlősön fogok továbbra is szolgálni…  

-De azért gondolom, hogy a te életed a tartózkodás szempontjából inkább magához az apátsághoz kötődik…

-Természetesen, de közösségünk összesen hat templomot lát el. A veszprémi egyházmegye területén hat olyan templom van, ahol mi szerzetesek igazából a közösségből kijárva szolgáljuk a testvéreket, tartunk szentmisét és próbáljuk szervezni a közösséget. Ez nyáron számunkra nagyobb felelősség, hiszen nagyon sok nyaraló, turista jön el hozzánk ezekbe a kis falvakba és templomaikba, hogy velünk ünnepeljenek, de télen is szolgáljuk természetesen ezeket a lelkipásztori helyeket. Ehhez a közösségből megyünk ki és a közösség ereje, ami itt az apátságban megtapasztalható, segít minket, hogy kint a lelkipásztori területünkön teljesítsük azt a  feladatot, amit az érsek atya oly szívesen ránk bízott és amit lelkesen próbálunk megvalósítani.

-Egy szerzetesközösség templomi szolgálata – mint a bencéseké Tihanyban – elöljáró váltás esetében is folytonosságot jelent, mert mögötte ott van ugyanaz a rendi lelki karizma, Szent Benedek ezerötszáz éves lelki öröksége. Hogyan lehet ezt „aprópénzre váltani”, megvalósítani ezt az ősrégi és máig friss lelki örökséget?   

-Amit Szent Benedek atyánk lelki örökségéből kiemelnék, az mindenképpen a közösség megtapasztalása. Amit mi itt benn, szerzetesek megélünk a monostori közösségben – legyen ez egymás elfogadása, egymás örömeiben való gazdagodás, egymás korrekciója, egymás szeretete –, ezt próbáljuk a plébániai közösségben is megvalósítani, saját tapasztalatainkból, gondolatainkból és érzéseinkből, azt mind próbáljuk átvinni a lelkipásztorkodásba is, hogy a szerzetesközösség, amely szolgálja az egyházközséget, az legyen egy minta, egy példa magának a lelkipásztorkodásnak. Legyen példa azon közösség számára, amely keresi az Istent, magában az Isten házában. Ami még nagyon fontos, amit még kiemelnék Szent Benedek atyánk örökségéből, az a liturgia, a liturgia gazdagsága, annak felemelő érzése, a liturgia átélése, az ének tapasztalata, ez az, ami erősíthet egy bencés plébániát, egy bencés lelkipásztori helyet.

-Végül Jeromos atya, a reménységedről kérdezlek. Mi az, ami eltölt téged a holnapok kihívásaival szemben és mi táplálja a reménységedet?  

Amit most érzek ezekben a napokban és bátorít, amiben bízom, az mindenképpen a közösségünk megtartó ereje. S az, hogy a közösségünk, mely fiatalokból és idősekből is áll, közösen tudja az egymásba vetett bizalmat erősíteni, mely a szeretet alappillére. Ezért próbálunk meg mind jobban elmélyülni a mi szerzetes közösségünkben és bízom abban, hogy közösségünk erősödik és így ezzel a személyi és lelki erősödéssel a küldetésünket egyre jobban be tudjuk tölteni. Ez a küldetés a körülöttünk élőkhöz is szól, de azegész nemzethez is, hiszen a tihanyi apátság egy kiemelkedő pontja a magyar nemzetnek, a lelkiéletnek, a magyar egyháznak, mint kulturális és mint lelki érték.

-Kedves Jeromos atya, hálásan köszönöm a beszélgetést. Szolgálatodhoz Isten áldását,  kérem, hozzá még sok örömet és állhatatosságot.    

-Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget és minden kedves hallgatót arra kérek, hogy imádkozzon a tihanyi bencés szerzetesközösségünkért.

A riportot készítette és lejegyezte: Vértesaljai László SJ/Vatikáni Rádió            

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41