Ugrás a tartalomra
beszámoló Rendi
2018. augusztus 22. 10:00
Budapest

Kettős ünnep a Boldogasszony Iskolanővéreknél

Ünnepélyes megnyitóra és a már ötödik alkalommal megrendezett nevelési konferenciára szólt a meghívó az Országházba, hogy augusztus 22-én közel 350-en együtt ünnepeljenek a Boldogasszony Iskolanővérekkel.

A Boldogasszony Iskolanővérek – korábbi nevükön a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek – kettős évfordulót ünnepelnek 2018-ban, hiszen kongregációjukat Gerhardinger Boldog Terézia 185 éve, 1833. október 24-én alapította a németországi Neunburg vorm Waldban, illetve 160 évvel ezelőtt, 1858. október 10-én nyitották meg Temesváron első magyarországi iskolájukat, mely egyben a magyar tartomány megalakulásának időpontja is.

E kettős ünnep örömére hirdették meg a Boldogasszony Iskolanővérek a 2018/19-es jubileumi tanévet, amelynek megnyitójára a Parlament felsőházi termében került sor. Erre, és a kétnapos nevelési konferencia kezdetére a határon inneni és túli iskolanővéri iskolák és missziók pedagógusai érkeztek: Debrecenből, Szegedről, Makóról, Budapestről, az erdélyi misszióból Szovátáról és környékéről és a vajdasági misszióból, Nagybecskerekről. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve meghívtak a Délvidékről további harminc magyar pedagógust is, akik nem iskolanővéri iskolában dolgoznak.

A megjelenteket elsőként a konferenciát befogadó intézmény – a Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola – főigazgatója, Rubovszky Rita, illetve Lobmayer M. Judit SSND, a magyar tartományfőnöke köszöntötte. Ezt követően került sor Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédére, akinek édesanyja egykor a debreceni Svetits növendéke volt.

Elsőként arról szólt, hogy a magyar iskolának kötelezettsége, feladata a nemzeti hitvallás minden sorának szem előtt tartása. Az Országgyűlés alelnöke beszélt a magyar iskola folyamatosságáról, ezeréves múltjáról, amelyet Szent Istvánig lehet visszavezetni, hiszen – mint mondta, Imre herceget Gizella nevelte hét esztendőn át, Gellért tanította meg a tudományokra újabb hét évben, s István király hét évig oktatta fiát a vezetés, az uralkodás tudományára. Lezsák Sándor emellett szólt a kereszténység nemzetmegtartó felelősségéről, a pedagógus személyiségének diákokat formáló erejéről is. Kiemelte, ebben nagy felelőssége van a magyar iskolának, nagyon fontos, hogy kik állnak a fiatalok elé, kik tudnak hitelesen beszélni nekik tudományról, erkölcsről, hitről, magyarságról. Minden gyermekben meg lehet találni a tehetséget – tette hozzá az országgyűlési alelnök – legfeljebb tehetségtelen felnőtt, pedagógus vagy politika van, mely nem képes az iskolában megadni azt a lehetőséget, mellyel a fiatalokat oktatni, nevelni lehet. Az elmúlt százhatvan évről szólva Lezsák Sándor elgondolkodtatónak nevezte, hogy ez alatt az idő alatt milyen sok gyermekben erősítették meg a hitet, hányban ébresztették fel az érdeklődést a tudományok iránt, és az életben hány tehetséges embert indítottak el az iskolanővérek.

Lezsák Sándor ünnepi beszéde után a hagyományoknak megfelelően a résztvevők a tanév kezdetén közösen a Szentlélekhez imádkoztak, az ő segítségét kérték.

Lobmayer M. Judit SSND tartományfőnök ünnepi beszédében felelevenítette a kezdeteket, amikor a kongregációt alapító Teréz anya Temesvárról Münchenbe utazva elgondolkozott azon, hogy Magyarországon is lenne tennivalója az iskolanővéreknek, meggyökereztethetnék az általuk képviselt minőségi oktató, nevelő munkát a magyar lányok között is. Így került 160 esztendővel ezelőtt hat nővér és az őket kísérő két világi kisasszony Temesvárra, hogy iskolát indítsanak ott, és megalapítsák magyarországi tartományukat. A szabadságharc leverésének kilencedik évfordulója idején érkeztek a nővérek Magyarországra. A nyugatról érkezett kedvesnővérek mindent feláldozva kezdték szolgálni a magyar fiatalokat. Jelenlétük, munkájuk, szolgálatuk a helyiek önbecsülését, hitét erősítette, bizonyára ezért is volt olyan nagy sikere a temesváriak között a nővérek által vezetett iskolának – tette hozzá a tartományfőnök.

A jubileumi tanévnyitó és a konferencia résztvevői egy imádságos rituálé keretében ismerhették meg az ünnep jelmondatát: „160 éve megosztjuk reményünket a nemzettel” és az erre az alkalomra készített logót. Az intézmények vezetői, dolgozói műanyag lapokat egymásra helyezve építették fel az ábrát, közben imádságok, könyörgések hangzottak el.

A lapok egymásra helyezésével „épült fel” az iskolanővérek jelvénye, mely a jubileumi logó szívében helyezkedik el, közepén a kereszt Jézus Krisztust jelképezi, akinek küldetését az iskolanővérek a nevelés szolgálata által folytatják. Az M betű Máriát, a Boldogasszonyt jelenti, akinek nevét minden nővér felveszi szerzetesi élete kezdetén. A kör forma az egységet, a közösséget jelképezi, hiszen a kongregáció különösképpen is karizmájának tekinti, hogy Jézus akarata szerint az egységet építsék mind saját közösségükben, mind pedig azok között, akiket és akikkel szolgálnak. A jelvény köre a jubileumi logóban kitágul egy színes koronggá, amely emlékeztetve Földünkre, kifejezi, hogy a magyar tartomány szoros egységet alkot a harminc országban jelen lévő 185 éves nemzetközi kongregációval. A földgolyóra emlékeztető korongból kis csíra hajt ki a remény szimbólumaként, a kékes foltok között felsejlik a történelmi Magyarország kontúrja, melyből felfelé ível egy nemzeti színű lobogó.

A tanévnyitó és a konferencia kezdete a Szózat eléneklése után a Parlament kupolacsarnokában fejeződött be, ahol a résztvevők a Szent Korona előtt elénekelték a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket és a magyar himnuszt.

Bár az ünnepélyes tanévnyitó ezzel véget ért, a konferencia résztvevői még további programokra készültek. Műhelymegbeszéléseken, workshopokon, a délután során a Patrona kápolnájában szentmisén vehetnek részt, este pedig hajós városnézés várja őket. A konferencia második napján ugyancsak előadások, illetve Székely János szombathelyi megyéspüspök által bemutatott szentmise zárja a kétnapos konferenciát.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41