Hagyománnyá, de mindenekelőtt szükségessé vált, hogy az oktatási intézményeket fenntartó szerzetesrendek hazai képviselői évente több alkalommal is találkozzanak, hogy közösen keressék az oktatás és nevelés mai kihívásaira adható válaszokat, megosztva tapasztalataikat, a jó gyakorlatokat, együttműködve szakmai vezetőkkel, politikai döntéshozókkal, a felsőoktatás képviselőivel. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán megtartott november 20-i konferencia a hagyomány és a korszerűség összeegyeztetéséről, az új utak kereséséről szólt.
A rendezvény levezető elnöke, moderátora, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora leszögezte: "A szerzetesrendek az iskoláik fenntartásával, az oktatás-nevelés által küldetést teljesítenek, minden korban figyelembe véve a személy és a közösség, a társadalom és a történelem valóságát.”
Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát a konferencia bevezetőjében emlékeztetett a hazai szerzetesrendek képviselőinek korábbi találkozóira. 2018 februárjában a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája elnökségei köznevelési munkacsoportot alapítottak, az együttműködés jegyében.
Már az alapítás évében megszervezték az Etikai kódex műhelykonferenciát, amelyen huszonegy szerzetesi iskolafenntartó vett részt. A cél az volt, hogy a kódex adott esetben a közösségi értékek tisztázásakor irányelvként szolgálhasson a köznevelési intézmények számára.
A kódex kidolgozásában a mostani konferencián is jelen lévő Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója és Dobszay Benedek OFM volt ferences tartományfőnök, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője is részt vett. 2019-ben a szerzetesi, pedagógiai innováció témájában szerveztek konferenciát, majd az év novemberében a szerzetesi köznevelési stratégiáról volt szó az egyes rendek karizmájának figyelembevételével.
El is készült a stratégia ötvenoldalas keretdokumentuma, amely tizenhét területet ölel fel, a teljes ember nevelésétől kezdve a biztonságos iskola kialakításáig. A teljes anyagot a covidjárvány miatt csak online lehetett bemutatni és 2020-ban a pedagógusok képzéséről szóló tanácskozást is csak online lehetett megtartani. Idén novemberben már személyes jelenléttel folytatódhatott a közös gondolkodás.
A pannonhalmi főapát bevezetőjében arról is beszélt, hogy az egyházmegyei és a szerzetesi fenntartású iskolákat összehasonlítva az utóbbiak sajátossága a rendalapító személyének figyelembevétele, az adott szerzetesközösség spiritualitása. Hortobágyi Cirill hozzátette: a szerzetesrendek „valahogy mindig is a frontvonalban voltak, amikor a kor kihívásaira kellett választ találni, ők mentek a határterületekre, szellemi értelemben is, s ha valami új, jó módszerre találtak, azt próbálták alkalmazni az intézményeikben”.
Sajátosság, hogy a szerzetesrendek mint fenntartók egyben üzemeltetők is. Fontos a személyes szerzetesi jelenlét – hangsúlyozta a főapát, majd kifejtette: sok múlik az iskolákban a felnőtt emberek személyes jelenlétének minőségén; az iskoláknak nemcsak korszerű ismeretekkel kell felvértezniük a fiatalokat, hanem képessé kell tenni őket önmaguk legyőzésére, az erőfeszítésre, az önzetlen szolgálatra, a helyes megkülönböztetésre. Ehhez pedig hiteles példákra van szükség.
Nem mindegy, hogyan élünk, hogyan bánunk a környezetünkkel, embertársainkkal, képesek vagyunk-e feloldani életünk feszültségeit. A tudás szükséges, de nem elegendő, a helyes tudásból még nem következik helyes cselekvés. Szükség van erkölcsre, értékekre, spiritualitásra ahhoz, hogy rendben legyünk önmagunkkal, társainkkal, az egész világgal – mondta a pannonhalmi főapát.
A bevezetőt pódiumbeszélgetés követte az oktatás 21. századi fő kérdéseiről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Juhácz-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója, Valaczka András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Pasztorális-Pedagógiai Titkárságának vezetője részvételével.
Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója vezette a diskurzust, amelynek elején Juhácz-Laczik Albin OSB a közösség meghatározó jelentőségéről beszélt. Mint mondta, ennek hiánya számtalan negatív kortünet mélyebb oka.
Szent Benedek azt tanította, hogy a jó közösség „az erőseknek is szárnyakat ad, s a gyengéket sem riasztja vissza”; nélkülözhetetlen a rend (például az iskolában a csengetési rend, s más ésszerű szabály); harmadrészt azt írta a rendalapító, hogy a novíciusoknak (ahogy a közoktatásban a diákoknak is) beszélni kell a kemény, nehéz dolgokról is. „Sőt, magunkat sem szabad megóvni a problémáktól, nem kerülhetjük ki az életet” – tette hozzá a bencés iskolaigazgató, aki arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha a tanári kar nem példamutató, azt válaszolta: "már egy jól működő mikroközösség, két-három tanár is elég ahhoz, hogy mint mustármagból az élet, lélek fakadjon, „csak legyen bátorságuk vállalni önmagukat”.
Orbán Balázs kérdésre válaszolva kifejtette a Kommentár közéleti és kulturális folyóiratban (2023/4.) megjelent, oktatás-neveléssel kapcsolatban írt esszéjének főbb téziseit, többek között azt, hogy „az oktatás alapvetően konzervatív műfaj, mert feladata a generációk során megszerzett, megérlelt és kirostált tudás átadása”; az iskolának a nemzeti kultúra mélyebb megértését és értékeit is közvetítenie kell. Minden oktatási rendszer egyben nemzeti intézmény is, így célja a nemzeti közösség megmaradásának és sikerének előmozdítása. Elfogadhatatlan, hogy az iskola a gender- és woke-ideológiák terjesztésének nyílt színterévé váljon, és fontos feladat „a gyermekek biztonságának garantálása, akár az oktatási intézményeken kívülről, akár az azokon belülről érkező veszélyekkel szemben”. A politikai igazgató megerősítette, hogy a szerzetesi oktatás-nevelés a jövő, a jelenlegi kormányzat igyekszik ehhez minden támogatást megadni.
Valaczka András több évtizede magyartanár, a Piarista Rend Magyar Tartománya Pasztorális-Pedagógiai Titkárságának vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy napjaink fiatal tanárainak nem adatik meg az a kontinuitástapasztalat, hogy rálássanak egy korábbi tanárnemzedék know-how-jára, arra, hogy „ők hogyan csinálták”.
Fontos a tanári példa, megérteni, megtanulni, hogy mit jelent tanárnak lenni, ezért indítottak a piaristák egy podcastsorozatot, amelynek keretében tanárok osztják meg tapasztalataikat, s a jó gyakorlatokat. Hálózatot kell kiépítenünk, amelynek az a célja, hogy a tanárok egymástól tanulhassanak” – mondta Valaczka András.
Az oktatás gazdaságtanával foglalkozó amerikai Eric Hanushek (Stanford Egyetem) megállapításaira hivatkozva hozzátette, a jó tanár matematikailag nem modellezhető, ezt a „jóságot” csak érezni lehet valakin.
A pódiumbeszélgetés során Juhácz-Laczik Albin megemlített egy kezdeményezést, amelyet a bencés gimnáziumban vezettek be: a Jálics Ferenc-féle lelkigyakorlat lényegéből kiindulva hetente két alkalommal esténként tizenhárom percre elvonulnak a diákok a csendbe, hogy a jelenlétet tanulják – Istennel.
A korunkra jellemző jövőképhiánnyal kapcsolatban a pódiumbeszélgetésen elhangzott: a megoldás a mostban van, a jelenben rejlik az erő; a jelenlétre kell tanítani önmagunkat is. A jövő pedig az Úré.
A pódiumbeszélgetés után külföldi szerzetes és laikus előadók beszéltek az oktatás mai kihívásairól.
Hűség a karizmához: kreatív válaszok a kortárs kihívásokra címmel a spanyol Carles Gil i Saguer piarista szerzetes, Európáért felelős generálisi asszisztens elméleti megalapozást és távlatot adott a fő témához.
Beatrix Mayrhofer SSND, a Boldogasszony Iskolanővérek osztrák tartományfőnöknője előadásában egy bécsi (a főpályaudvar közelében lévő), multikulturális közegben működő katolikus iskola kihívásokkal teli mindennapjairól beszélt reményteljes szavakkal, derűvel.
Michael Sörös, a bécsi Oktatási Igazgatóság elnöke pedig többek között a Szent Benedek-i regulát alapul véve a jó tanár ismérveit sorolta fel: tisztelje az életet, az embert, ne legyen késedelmes a döntésre, ne legyen bántó, legyen higgadt, nyugodt, érett, adjon teret a másik ember számára, álljon két lábbal a földön, illetve legyen bölcsessége, ízlése a dolgokhoz (sapiens).
Délután Szerzetesi együttműködés az emberi méltóság védelmében címmel Dobszay Benedek OFM ismertette az Emberi Méltóság Stratégia intézményének létrejöttét, képzéseit, szolgáltatásait. Az Emberi Méltóság Stratégia törekvése, hogy a gyerekekkel foglalkozó szerzetesi intézmények és közösségek – iskolák, óvodák és egyéb szervezetek – az emberi méltóság, a gyermekek és sérülékeny felnőttek védelmét az intézményi és közösségi kultúrájuk részévé tegyék, válaszokat kapjanak a kérdéseikre, és támogatást találjanak ennek a szemléletnek a megvalósításában.
Célja, hogy a szerzetesi körben átlátható és mindenki számára biztonságos közösségek és intézmények működjenek. A jövőre már ötéves Emberi Méltóság Stratégia programjai nyitottak, az Egyházhoz nem tartozó pedagógiai intézmények szakembereinek figyelmét is felkeltették. Az EMS-t megkereste a református egyház is, hogy segítségükkel körükben is megkezdődhessen a szemléletformáló munka.
A személyes kísérés napjainkban megelevenedő piarista örökségének a rendben világszerte elterjedt gyakorlatát mutatta be Guba András SP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Innováció és Hálózatok Intézetének vezetője.
Isten küldetéseként éli meg, ahogy a rend hazai képviselőinek ez irányú lépései és a piarista ifjúsági szinódus 2019-es nagy világtalálkozóján a fiatalok konkrét kérései egybeértek: a meghallgatás és kísérés napjainkban egyházi szolgálatként jelenik meg, jól definiált keretben, szakmai alapon, a pedagógiai rendszer részeként is, a lendületet adó Lélek erejével – mondta Guba András.
Andrásfalvy János SDB szalézi tartományfőnök Don Bosco „megelőző módszerét” ismertette, valamint bemutatta annak hazai gyakorlatát és a helyi adottságoknak megfelelő, sokrétű kibontakozását a szaléziak kazincbarcikai intézményeiben.
Holczinger Ferenc SJ, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda (Jezsu) vezetője és Rivasz-Tóth Kinga, a Jezsu igazgatóhelyettese az intézmény „lelkiségi alapú nevelési programjának” gyümölcseiről, a kihívásokról, valamint a diákok teljesítményét és lelki fejlődését elősegítő projektekről, a Szent Ignác-i szellemiség értelmében vett teljes (másokért élő) ember neveléséről, az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatokról beszélt. Többek között arról, hogyan építik be az önreflexió (examen) gyakorlatát a diákok mindennapjaiba.
Mit jelent számomra szerzetesi iskolában tanárnak lenni? – erre a kérdésre válaszolt a konferencián három laikus, családos tanúságtevő: Tóth Balázs és Lőrincz Tamás a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumból, valamint Perczel Tamás a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból.
Személyes hangvételű vallomásaik közös mottója egy idézet volt David Steindl-Rast osztrák születésű amerikai bencés szerzetestől: "Az a laikus, aki tudatosan törekszik arra, hogy folyamatosan a jelenben éljen, valójában szerzetes.”
Perczel Tamás előadásában többek között a miskolci jezsuita gimnáziumtól átvett jó gyakorlatról a Parázs csoport küldetéséről beszélt. A budai Parázs középiskolás tagjai (immár több mint ötvenen) kortárs segítőként hitéleti megújulást hoztak az iskolába, lelki alkalmakat szerveznek adventben vagy nagyböjtben, sőt komplett délelőtti foglalkozásokat is vezetnek.
A következőkben Gáll Zsófia és Füle Gábor, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája munkatársai mutatták be a Zarándoktábor projektet, amelynek keretében egyhetes szervezett zarándoklatokra jelentkezhetnek felső tagozatos és középiskolás diákok csoportjai, és az érdeklődőknek zarándoktáborvezető-képzést is tartanak.
Zsódi Viktor SP piarista tartományfőnök, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke a konferencia végén az összegzésben felhívta a figyelmet Ferenc pápa több megnyilatkozására a neveléssel és az önneveléssel kapcsolatban, s külön a nemrég zárult püspöki szinódus záródokumentumára, amely a tanárképzés kulcsfontosságát és a katolikus oktatás-nevelés prófétai szerepét is hangsúlyozza.
Zsódi Viktor megállapította, hogy a magyar szerzetesi köznevelés szemléletében és gyakorlatában is a szinodalitás útján jár, összhangban a Világegyház vezető törekvéseivel.
Körössy László
További fotók és forrás: ttps://www.magyarkurir