Szent Teréz koporsójának utolsó felnyitására 1914-ben, 110 évvel ezelőtt került sor. A spanyol ávilai egyházmegye most azt szeretné elérni, hogy a földi maradványok kánoni elismerést kapjanak Rómától.
A sarutlan karmeliták rendjének általános posztulátora, Marco Chiesa atya szerint a helyszínen jelenlévők meggyőződhettek arról, hogy a test „ugyanolyan állapotban van, mint amikor 1914-ben utoljára felnyitották”. A karmeliták akkori generálisa, Clemente de los Santos látni akarta az alapítónő holttestét. Mindkét felnyitás – a 110 évvel ezelőtti és mostani is – megerősítette, hogy Szent Teréz teste halála óta romlatlan maradt.
Szent Teréz spanyol apáca volt, a katolikus egyház egyik nagy misztikus női alakja, valamint klasszikus spirituális művek szerzője. Ő indította el a karmelita reformot, amely helyreállította és hangsúlyozta a karmelita élet szemlélődő jellegét. Szent Terézt 1970-ben VI. Pál pápa az egyház doktora címmel tüntette ki, az első nőként, akit ezzel a címmel tiszteltek meg.
Az ávilai egyházmegye szerint bonyolult volt eljutni a Szent Teréz holttestét tartalmazó ezüstkoporsóhoz. Először a sírban lévő márványlapot kellett eltávolítani. Ezután a relikviát a földi maradványok tanulmányozására fenntartott helyiségbe vitték. A sarutlan karmeliták közössége a rend általános posztulátorával, az egyházi bíróság tagjaival és a hívek egy kis csoportjával együtt részt vet ezen az áthelyezésen, miközben a Te Deumot énekelték.
Az ezüstkoporsót a tudományos orvoscsoport és az egyházi bíróság tagjainak jelenlétében nyitották fel. A tudósokat az egyházmegye szerint megdöbbentette a „csodálatos” megőrzési állapot. A csapat dicsérte Szent Teréz sírjának „kiváló” kivitelezését is, amelyet VI. Ferdinánd király és felesége, Braganzai Barbara adományozott a közösségnek.
Két aranyműves segédkezett a felnyitás során, és tíz, a sírt védő kulcsot használtak: hármat Alba de Tormesben őriznek, hármat Alba hercege, további hármat a generális őriz Rómában, egy kulcsnak pedig a spanyol király az őrzője. E kulcsok közül három a külső kapu, három a márványsírbolt, a másik négy pedig az ezüstkoporsó kinyitásához szükséges.
Marco Chiesa elmondta, hogy a test első szemrevételezése során kiderült, hogy „az utolsó néhány évben nehezen tudott járni, a fájdalom miatt, amit ő maga is leírt”. Hozzátette, hogy „amikor Rómában elemeztük a lábát, meszes tüskék jelenlétét láttuk, amelyek szinte lehetetlenné tették a járást”. „De ő járt”, és képes volt „testi hibái ellenére is előrehaladni” – magyarázta a posztulátor.
Még túl korai lenne végleges kijelentéseket tenni – mondta Marco Chiesa –, de biztosított arról, hogy az új vizsgálat révén „érdekes tényeket lehet majd megtudni Terézről, és ajánlásokat is lehet tenni a földi maradványok megőrzésére”.
Fordította: Szász István Szilárd
Forrás: romkat.ro