Második találkozó mentálhigiénés munkatársaknak

2022. szep. 22. (csütörtök) 10:00
Budapest
A szerzetesi fenntartású szociális intézmények mentálhigiénés munkatársai találkozót tartottak a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodájában szeptember 22-én.

 

Az egész ország területéről érkeztek a résztvevők. Nagyrészt bentlakásos idős otthonokból, szakosított ellátást nyújtó szociális intézményekből, de voltak nappali ellátásból érkező munkatársak is. Az alkalomra Máriapócsról és Győrújbarátiból is jöttek a nagy távolság ellenére, jelezve, hogy nagy szükség van a szakemberek találkozására és egymás megerősítésére. A résztvevők elmondták, hogy mennyire várták és örültek, hogy részt vehetnek a találkozón.

A délelőtt folyamán a résztvevők megismerkedtek a reflektív team szupervíziós módszerrel. Sólyom Bea - aki  a Ferences Kilátó vezetője - volt ebben segítségünkre. Beával azt beszéltük meg, hogy nem előadást tart, hanem műhelymunka formájában azonnal kipróbáljuk, és a gyakorlatban ismerjük meg a módszert. Már a csoporton belüli ismerkedés is játékos formában történt, ezzel is gazdagítva a résztvevők ötlettárát, hiszen ezeket az intézményi munkájuk során tudják hasznosítani.

A módszer rövid ismertetése után, a csoport egyik önként vállalkozó tagja 10 perces interjút készített az esethozóval, akit szintén spontán választottunk ki. A beszélgetés célja, hogy az interjút készítő csoporttag segítségével az esethozó minél pontosabban megfogalmazhassa a munkája során felmerült problémáját, minél mélyebben kibontakozzanak az elakadásai, és hogy ez benne milyen nehézséget okozott. Ezt pedig egy jó kérdésben fogalmazza meg a csoport számára. A kettőjük között zajló beszélgetést a csoport többi tagja metapozícióban (elfordulva, mintha ott sem lennének) hallgatta.

Következő lépésben a visszajelző csoport tagjai az érzéseik mentén reflektáltak a hallottakra, miközben az esethozó-interjúkészítő páros metapozícióban, tehát ugyancsak elfordulva hallgatja a szakmai megbeszélést. A visszajelző csoport nem megoldásokat mond a problémára, hanem saját érzéseit mondja el a kérdéssel kapcsolatban. Erősen előjött a gyakorlatban, hogy mennyire együttérzünk az esethozóval, és hogy milyen sok a hasonló szituáció munkánk során.

Ezután az esethozó-interjúkészítő páros pár percben reflektál a hallottakra. Visszajelzést adtak, hogy volt-e olyan mondat, ami segít nekik továbblépni. Persze magát a mondatot nem árulták el.

Az ebéd előtti zárókörben többen elmondták, hogy mennyire jó volt közösen átélni a nehéz szituációkat, és a közösség megértése és értő meghallgatása mennyire oldotta a feszültséget. Sokan egyedül vagy kettesben dolgoznak egy intézményben, nincs mód a szupervízióra, de többen gondolkodnak a többi kolléga bevonásával egy csoport felállításán. Nagyon fontosnak tartjuk egymás segítését az intézményeinken belül.

A szerzetes iroda jóvoltából együtt ebédelt a társaság, minden percet kihasználva a beszélgetésre és az ismerkedésre.

Ebéd után az intézményekben folyó munkáról kérdeztem a résztvevőket. Hogy idős ellátottaink számára mennyire nehéz a COVID járvány után a háború miatt kialakuló energiaválság következményeit megérteni. Milyen sok feladatunk van, hogy a változásokat megmagyarázzuk és a sok feszültséget és félelmet oldjuk, miközben sok kérdésre magunk sem tudjuk a választ. Megnőtt az igény a személyes beszélgetésekre, és amikor ez már akadályba ütközik a demencia előrehaladtával, akkor a nonverbális kommunikáció segítségével, és az összes érzékszerv bevonásával az emlékek felidézésére.

Végül megbeszéltük, hogy a közös munkát folytatjuk. Fél év múlva tavasszal ismét találkozunk, és addig a levelezőlistán keresztül segítjük egymás munkáját. Nagyon sok a fáradt munkatárs, nagy a kiégés veszélye, szükséges egymás megerősítése és a csapatépítés. A mentálhigiénés munkatársaknak nem csak az ellátottak felé van feladata, hanem a munkatársak felé is. A sok nehézségben az összetartást kell erősíteni, a széthúzást és feszültséget oldani.

A tartalmas nap után feltöltődve indult mindenki haza, hiszen sokan még hosszú út előtt álltak, de senki nem bánta, hogy rászánta az időt. A segítő hivatásban, szakmában, nagyon fontos a személyes töltődés és a magunkra figyelés. Ezt is tanulni kell.

 

Írta és fényképezte: Formanek Tamás/MSZKI

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
✟ Rudan Mária - EM projektvezető
dr. Kele Mária - EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia - EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia - zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41