Szeretettel hívjuk és várjuk 2016. december 15-én a sashalmi Krisztus Király Templomba (Budapest XVI. Sasvár u. 23.)
a Boldog Drinai Vértanúk Mártírhalálának 75. Évfordulóján tartandó Hálaadó Ünnepi Szentmisére
Program: 18 órától Szentségimádás, 18:30 órakor Szentmise
Főcelebráns: Ft. Mohos Gábor,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára
Kérjük a főtisztelendő Atyákat, hogy albát és stólát hozzanak magukkal.
„Az igazak lelke Isten kezében van, a halál kínja nem érinti őket.”
(Bölcs. 3,1)
A Boldog Drinai Vértanúk
Az Isteni Szeretet Leányai 1911-ben Pale-ban, nem messze Szarajevótól megalapították a Mária Otthont. Eredetileg beteg és megfáradt nővéreknek, tanítónőknek épült, hamarosan azonban a szükséget szenvedők menedékháza lett. 1941-ben, a háború évében a palei kolostorban élt M. Jula Ivanišević nővér (horvát, 48 éves) házfőnöknő; M. Berchmana Leidenix nővér (osztrák, 76 éves); M. Krizina Bojanc nővér (szlovén, 56 éves); M. Antonija Fabjan nővér (szlovén, 34 éves) és M. Bernadeta Banja nővér (magyar származású horvát, 29 éves). Ápolták a betegeket, segítettek a szegényeken, hitre és nemzetiségre való tekintet nélkül.
1941. december 11-én szerb csetnikek kirabolták, majd felgyújtották a kolostort. Mind az öt szerzetesnőt elfogták és magukkal hurcolták. Ezzel megkezdődött a nővérek négy napos keresztútja: hidegben és hóban, megfelelő ruházat nélkül hajtották őket a hegyek között. Az út fáradalmaitól legyengült 76 éves Berchmana nővér nem bírt Goražde-ig gyalogolni. Későbbi forrásból tudjuk, hogy őt december 23-án társaitól elszakítva ölték meg. A többieket tovább vitték Goražde-ba, ahol a laktanyába zárták őket. December 15-én éjjel részeg katonák megtámadták a nővéreket, akik emberi méltóságuk és tisztasági fogadalmuk megőrzése miatt végső védekezésül kiugrottak a második emeleti ablakból. A sebesült, de még élő nővéreket a kaszárnya udvarán támadóik halálra késelték. Ruháikat szétosztották, testüket a Drina folyó partján hagyták. Másnap a sírásó egy bottal belökte őket a folyóba. Drinai vértanúknak kezdték őket nevezni és a mártírhalálukról szóló hír gyorsan elterjedt.
A kanonizációhoz szükséges egyházmegyei eljárást 1999-ben, Szarajevóban megindították és három év múltán eredményesen lezárták. A teljes dokumentációt ezután Rómába, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjába vitték. 2011. szeptember 24-én Szarajevóban került sor boldoggá avatásukra.
Boldog Bernadeta nővér
Az öt Drinai Vértanú egyike, Terezija Banja, a későbbi Bernadeta nővér 1912. június 17-én született a horvátországi Veliki Grđevacban. Apja Josip Banja (Bánya József), 1871-ben Magyarországon látta meg a napvilágot. Felesége halála után fiatal özvegyként fiával Kaposvárról Horvátországba települt. Itt vette feleségül később Kovács Terézt (Tereza Kovač), aki szintén magyar származású volt. Bernadeta nővér a Banja házaspár tizenkettedik gyermeke. A környékbeliek mélyen hívő családnak ismerték őket. Ha elismerően akartak szólni valaki vallásosságáról, akkor azt mondták: olyan buzgó, mint Banja. A szülők a ferences harmadrendhez tartoztak, jelentős szerepet vállaltak a szertartásokon, leginkább temetéseken. Mivel a plébános nem tudott magyarul, Josip Banja imádkozott magyar nyelven a hívő közösséggel, beszédeket, buzdításokat is mondott. A család naponta adott hálát a ház egyik sarkában berendezett kis házi oltáruk előtt. Szomszédok, falubeliek is csatlakoztak hozzájuk közös imádságra. A házban két nyelven beszéltek és imádkoztak: magyarul és horvátul. Bernadeta nővér már nagyon fiatalon hívást érzett az Istennek szentelt életre. Telve volt vággyal, hogy Jézust szerzetesi állapotban kövesse az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjában, amely Koprivnicában tevékenykedett. A szülők ajándéknak tekintették döntését, de várnia kellett, míg idősebb lett. 1929 decemberében apja Szarajevóba kísérte, ahol megkezdhette a jelöltidőt. A testvéreitől és rokonaitól való búcsúzáskor ezt mondta: „Inkább meghalnék, minthogy ne teljesítsem hivatásomat.” Később, fiatal szerzetesnőként Pale-ban, a kolostor konyháján dolgozott. Derűs, áldozatkész fiatal nővérnek ismerték. Sok nővérre, felnőttre, gyermekre, szegényre főzött, akik Pale-ba jöttek megerősödni, fölépülni. Sokan megjegyezték: az Istenért, a szegényekért és a Társulatért dolgozik, úgy, ahogy az alapító anya, Lechner Franciska megálmodta. Bernadeta nővér önátadása 29. évében beteljesedett, amikor is nővértársaival vértanúhalált halt. Életét egészen odaadta Jézusért és fogadalmaiért.
Forrás: www.isteniszeretetleanyai.hu