Ugrás a tartalomra
beszámoló Nemzetközi
2016. december 11. 15:00
Róma

A Pápai Ház szónokának második adventi beszéde a lelkek megkülönböztetéséről

December 9-én pénteken délelőtt kilenc órakor tartotta meg Raniero Cantalamessa kapucinus atya második adventi beszédét az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában, Ferenc pápa és a római kúria tagjai jelenlétében. A szónok folytatta a Szentlélekről szóló sorozatát és ez alkalommal a „Szentlélek és a lelkek megkülönböztetése” témáról elmélkedett.

Bevezetőjében Pál apostol tanítására hivatkozott, aki a Szentlélek karizmájának nevezi a lelkek megkülönböztetését, mely eredetileg azt az ajándékot jelentette, amivel megkülönböztették a Krisztus Lelkétől eredő sugalmazott vagy prófétai szavakat a közönséges emberi szellemtől, a  gonosz lélektől vagy evilág szellemétől. János apostol is alapvető jelentőséget tulajdonít ennek az adománynak, mellyel próbára teszik a sugallatokat, hogy megízleljék és eldöntsék, vajon azok tényleg Istentől erednek-e. Amíg Pál számára a lényegi megkülönböztető szempont annak a megvallása, hogy „Krisztus az Úr”, addig János számára a szempont a megtestesülés: „az Úr testben jött el”. E megkülönböztetés teológiai jellegű, elválasztja az igaz tanítást a hamistól.

Első nagy gondolategységként a kapucinus atya a lelkek megkülönbözetését az egyház életének összefüggésében vizsgálta. Ezt a küldetést a tanítóhivatal tekintélyi módon folytatja, de mindig figyelembe kell vennie a „sensus fidelium”-ot, a hívek hitérzékét. Kiindulásként az idők jeleinek a megkülönböztetésére utalt, melyről a zsinat megállapította, hogy „az egyháznak állandó kötelessége az idők jeleinek a vizsgálata és magyarázata az evangélium fényénél, hogy minden nemzedék tudjon válaszolni az örök kihívásokra a jelen és az örök élet értelméről. Az egyház feladata, hogy vizsgálja az idők jeleit az evangélium fényénél, így tehát ne alakítsa azt az időkhöz, hanem adjon választ, megoldást, szabályt a társadalomban fölmerült kérdésekre. Az út során azonban félelem bukkanhat fel, félelem attól, hogy olyan változtatásokat fogadnak el a megnyilatkozásokban, melyek kompromittálhatják a tanítóhivatal tekintélyét.  

A Pápai Ház szónoka hasznos megfontolásként bocsátotta előre, hogy az egyház és a pápa tévedhetetlensége nem áll fölötte a kinyilatkoztatott Szentírás tévedhetetlenségének. A Szentírást pedig annak szerzői az adott korban írták, ahogy számukra az adott körülmények között lehetséges volt. A Biblia igazsága lassan és fokozatosan fejlődött tovább. Példaként említette, hogy amíg a Kivonulás könyve még az atyák vétkeit a gyerekeikben büntette, addig Jeremiás és Ezekiel szerint mindenki saját maga felel a tetteiért. A szónok egymás mellé helyezte az Ó- és Újszövetség megkülönböztető szempontjait, mely az Ószövetségben magának a szövetségnek és a Tórának a jobb megértése, ellenben az Újszövetségben az elbírálás szempontja  az evangélium folyamatos újraolvasása a mindig új kérdések fényében. Ezt tükrözi Nagy Szent Gergely mondása: A Szentírás azokkal együtt növekszik, akik olvassák. 

Jézus tetteinek állandó szabálya morális értelemben így hangzik: Nem a bűnre és igen a bűnösre! Hiszen mindig szigorúan elítéli a bűnt, de irgalmasan megbocsát a bűnösnek. Elítéli a házasságtörést, de megvédi a házasság felbonthatatlanságát, és szóba áll a szamariai asszonnyal. Sőt, egyedül neki tárja fel különös módon, hogy ő a Messiás (Jn 4,26). Hogy mikét is lehet teológiailag igazolni ezt a szabályt, P. Cantalamessa a következő választ adta: A bűnös Isten teremtménye, az ő képmására teremtve, és ezért megőrzi a saját méltóságát összes eltévelyedései ellenére. A bűn ellenben nem az Isten műve, nem tőle ered, hanem az ellenségtől. Ugyanaz a motívum, ami által Jézus hozzánk hasonlóan ember lett, a bűnt kivéve (Zsid 4,15). 

Az idők jelei megkülönböztetése feladatában jelentős tényező a püspökök kollegialitása. A Lumen gentium zsinati dokumentumot idézi a kapucinus atya, ami szerint „sokak hozzászólása által kiérlelt határozattal közösen intéztek el jelentős ügyeket” (LG 22). A kollegialitás hatékony gyakorlása a problémák  megkülönböztetésében és megoldásában magával hozza a helyi adottságok és szempontok sokszínűségét, aminek hordozója minden egyház és minden püspök. A szónok utalt az első jeruzsálemi zsinat példájára, ahol helyet adtak két egymással ellentétes – a zsidózó és pogánykeresztény – nézetnek, mely egy parázs vita után megengedte számukra, hogy így nyilatkozzanak: „A Szentlélek és mi úgy döntöttünk…” (ApCsel 15,6f). Összefoglalóan Cantalamessa atya megállapította, hogy a Lélek kétféle módon vezeti az egyházat: egyrészt közvetlenül és karizmatikus módon, prófétai kinyilatkoztatás és sugalmazás révén, másfelől pedig kollektív, testületi úton, türelmes és nehéz szembesülés révén, egészen a felek közötti kompromisszumig menően. Példa az elsőre Péter pünkösdi beszéde, míg a másodikra a Kornéliusz házában tartott érvelése és hivatkozása. Az utóbbi gyakorlásához mindig nyitott, bizalommal teli szív szükséges, azzal a bizonyossággal, hogy a Teremtő Lélek „előttünk jár mint Vezér és nem éri népét veszély”.

A személyes életben történő megkülönböztetése a lelkeknek, folyamatosan fejlődik. Kezdetben mások sugalmazott megnyilvánulásai elbírálására irányultak, de később egyre inkább a saját prófétai meglátások megkülönböztetésére. A lelki írók az elsőt a „jótanács lelke” összefüggésében értelmezték és így a Szentlélek segít értelmezni és kiértékelni a különféle helyzeteket, nem csak emberi belátás és bölcsesség alapján, hanem a hit természetfeletti erejénél fogva is. Azt első szempont a lelkek megkülönböztetésében a Szentlelket az evilág lelkétől különbözteti meg. Pálnál, Jézust követve a megkülönbözetés alapjául a gyümölcsök szolgálnak. A régi ember bűnös vágyaival szemben állnak a Szentlélek gyümölcsei.

Sokszor a megkülönböztetés nem a jó és rossz, hanem egy jó és egy másik jó között történik és akkor a feladat annak a meglátása, hogy az Isten mit akar az éppen adott körülmények között. Erre főként Loyolai Szent Ignác válaszolt a lelkek megkülönböztetése tanával, mellyel arra hív, hogy figyeljük a saját benső készségünk és szándékunk alakulását, melyek az egyes döntések mögött állnak. A szónok utalt egy középkori szerzőre, aki szerint a megkülönböztetés minden erény anyja, mely szükséges akár a saját, akár mások élete vezetéséhez.

A kapucinus atya részletesen kifejtette az ignáci megkülönbözetést. Ennek első lépése, hogy elfogadjuk először az egyik lehetséges döntést, aztán a másikat, mintha minden további nélkül ezt kellene követnünk. Maradjunk egy-két napon át egyik és másik helyzetben és közben figyeljük meg, milyen válasz születik bennünk. A béke és harmónia a döntés felé visz, a nyugtalanság ellenben eltávolít tőle. Lehet ismételni a gyakorlatot, de mindig az imádság és az Istenre hagyatkozás légkörében. Szent Ignác ezt a magatartást „szent közömbösségnek” hívja, ami valójában teljes készenlét Isten akaratának az elfogadására. Fontos szabály, hogy nem szabad dönteni a bizonytalanságban, csak akkor, ha maradandóan érezzük a Szentlélek megnyugtató jelenlétét. Mindenesetre az önmagunkra figyelés lényegében véve nem pszichológia, hanem egy karizma, a Szentlélek adománya.

Adventi második beszéde végén Cantalamessa atya arra hívta fel a Pápai Ház jelenlévő tagjainak a figyelmét, hogy hagyják magukat a Szentlélek által vezetni, ne akarjanak tanácsot adni a Szentléleknek, hanem éppen ellenkezőleg, fogadják el tőle, amit az egész egyház javára ad.

 

Forrás: Vatikáni Rádió

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia zarándoktábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Schumicky Mária NEK asszisztens
Virág Benedek zarándoktábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Balogh Péter Piusz O.Praem

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41