Nov.
8
Imádkozzunk a hospisban és gyászolókkal foglalkozó szerzetesekért!
Lelkiségünkből
„Gyász pasztoráció - Hát ilyen is van”? – kérdezett vissza évekkel ezelőtt egy pap, amikor szerzetesi munkaköröm felől érdeklődve én ezt a kifejezést használtam. Akkor már több éve kerestem a formákat az egyre nagyobb igénnyel szembesülve. És bizony a mai napig úgy érzem, az én segítő szolgálatom ebben a témában mindössze annyi, hogy beszélgetési lehetőséget teremtve módot adok arra, hogy legyen, aki meghallgatja, egy-egy segítő kérdéssel kíséri a gyászolót, veszteséget szenvedőt, és együtt megy vele. De valójában tudunk-e mit kezdeni veszteségeinkkel? – teszem fel újra és újra magamnak is ezt a kérdést... Mert valójában többé-kevésbé mindannyian „vigasztalan vigasztalók” vagyunk. De a Biblia nem azt mondja, hogy Isten egyszer meg fog dorgálni, mert gyászunkban, veszteségünkben könnyet ontottunk, hanem azt, hogy letöröl szemünkről minden könnyet." Tegzes Katalin sa
Aláírás
Szöveg és fotó: 2016