A majki remeteség

Majk
Az Oroszlányhoz tartozó majkpusztai remeteség a kíváncsi szemek elől elrejtve, a Tatabánya és Székesfehérvár közötti műút mellett, a vértesi erdőben húzódik meg. Itt éltek a hallgatási fogadalmat tett kamalduli remeték, akik jelenléte a Majkra látogatók számára máig érezhető. Tompos Vince írása.

 

„Akit elhív Majkra a Jóisten, azt biztosan nem véletlenül hívja” – mondja mosolyogva a fogadóépület kávézójában dolgozó hölgy, aki már gyermekkora óta visszatérő vendég a településen. Az észak-vértesi erdőségben található műemlékegyüttes az államosítás után fiúkollégium, szakközépiskola, a magyar írónők alkotóháza, úttörőtábor, munkásszálló, gépraktár, istálló, magtár és erdészet is volt. Több filmet forgattak itt, köztük Fábri Zoltán rendezésében a Hangyaboly egyes jeleneteit, a Sipsiricát, a Kísértet Lublónt, valamint néhány évvel ezelőtt a Tökéletes gyilkost. A remeteség felújított épületegyüttesében sétálva megnyugszik a lélek, és megtelik különös békességgel.

A több ütemben zajló, nagy ívű felújítás 2022-ben fejeződött be teljesen, és az épületek a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében állnak. Nézzünk körül bennük, ismerkedjünk meg az Európában is kuriózumnak számító műemlékegyüttessel.

300 éves asztal, amelyet évente csak kétszer ültek körbe

A majkpusztai remeteség a környéken kiterjedt birtokokkal rendelkező Esterházy család adományainak köszönhetően születhetett meg. A tatai székhelyű Esterházy József, a környék egykori birtokosa 1733-ban 1200 hektárnyi pusztát, tavakat és malmokat adományozott az itáliai alapítású önfenntartó rendnek, amelynek tagjai bécsi közvetítéssel jutottak el Magyarországra. A szerzeteseknek az volt a küldetésük, hogy a világon mindenkiért imádkozzanak. Az épületek tervezésére Esterházy József a kor egyik legismertebb osztrák építészét, Franz Anton Pilgramot kérte fel, aki nem valósíthatta meg tervét teljesen, ugyanis az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett 20 remetelakból összesen 17 készült el. Kettős fal vette körül a cellaházak és a templom területét, így a kolostorba világiak egyáltalán nem tehették be a lábukat.

Egykor a római Qurinium nevű település állt ezen a helyen, a későbbi történelmi források szerint pedig az 1200-as években egy háromhajós premontrei kolostortemplom volt az erdőben, ahová a szerzetesek a tatárok elől menekítették a falu lakosságának egy részét. A premontrei prépostság a török háborúk következtében pusztult el, köveit felhasználva kezdtek építkezésbe a kamalduliak.

Az egykori kamalduli kolostor két részre tagozódik: az U alakú főépületre (foresteria) és a szerzetesek lakhelyére (clausura). A főépületben volt a refektórium (ebédlő- és tanácsterem), a könyvtár, a gyógyszertár, a betegszobák, a gazdasági helyiségek és a vendégszobák.

A szigorú rendi körülmények között élő és az év legnagyobb részében nem beszélő szerzetesek a freskókkal díszített refektóriumot évente csak két alkalommal látogathatták. A főépület hajdani ebédlőjében még ma is látható az a közel 300 éves asztal, amelyet egy évben kétszer, karácsonykor és húsvétkor ültek körül a szerzetesek.

A központi udvaron álló templomot a barokk korban nagyon népszerű Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Ma már csak a templomtorony áll, ugyanis az 1700-as évek végi nagy komáromi földrengés következtében a templom többi része teljesen megsemmisült. Az egykori kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek. A felújított templomtorony tetejébe vezető út állomásain a szerzetesi engedelmességről olvashatunk tanításokat – a haranghoz felérve pazar kilátás nyílik a környékre.

Az alázatosság kilencedik foka, ha a szerzetes nyelvét visszatartja a beszédtől, és a hallgatást megtartva nem beszél, míg nem kérdezik. Hiszen az írás bizonyítja: „A fecsegő ember nem talál irányra a földön” – Zsolt 139, 12

Kis cellaházak és kertek, külön világok

Az egyik cellaházban egy másik kiállítás is várja a látogatót: a rendalapító életét rézmetszeteken ábrázolt jelenetek mutatják be. A kamalduli rendet a legenda szerint a gazdag ravennai hercegi család sarjaként született Szent Romuald alapította 1012-ben. Látomásában fehér csuhás szerzetesek mentek fel létrán a mennybe. A legenda szerint Szent Romuald úgy döntött, hogy a látomása helyszínén megalapítja a ruhájuk alapján később fehér bencéseknek is nevezett szerzetesrendet.

Így épült meg az egy kápolnából és öt cellaházból álló első kamalduli remeteség az itáliai Arezzo közelében, Campo Maldoloban. A bencés szellemben élő, szigorú remeterend II. Sándortól kapott pápai jóváhagyást 1027-ben.

Majkon a kamalduli hagyományokat követve minden kis szerzetesi házikó önálló kápolnával rendelkezett; külön lakó- és hálóhelyiség lett kialakítva a remeték számára, akik elmélkedéssel, imádkozással és írással töltötték mindennapjaikat. Emellett földet műveltek, a cellájukhoz tartozó saját kertjeikben gyógy- és fűszernövényeket termesztettek. A szerzeteseknek otthont adó tizenhét cellaház felépülését más-más főúri család támogatta, amiről az egykori szerzeteslakok főhomlokzatán elhelyezett családi címer tanúskodik. A szigorú rendben élő szerzetesek a naponta előírt kötelező imáikat ugyan hangosan mondták el, ám a nap többi részében nem volt számukra engedélyezett a beszéd. Egymással csak a szentmiséken, valamint a fő ünnepeken és az olyankor megrendezett közös étkezésekkor találkozhattak. Beszélgetniük – az elöljárójuk engedélyével – évente mindössze két alkalommal, három-három napig szabadott.

A „felvilágosodás szelleme” nem tűrte a látszólag haszontalan szemlélődést

A szemlélődő rendeket II. József 1782. január 26-án kiadott rendelete feloszlatta. Az olasz származású remeték hazájukba helyezték át a székhelyüket, a többi szerzetes pedig a környékbeli katolikus plébániákon találta meg helyét. Gróf Esterházy Károly 1806-ban visszavásárolta az egykori családi birtokot. Itt működött a környék legnagyobb posztógyára – a cellaházakat ekkor munkások lakták, az egyikben iskolát rendeztek be.

Az egykori foresteria épületét az 1860-as években az Esterházyak vadászkastéllyá alakították át, a kastély és a remeteházak köré pedig angol stílusú parkot hoztak létre. A turisták megcsodálhatják utóbbi korszerűsített változatát is.

A kastélyt a második világháború során kifosztották, illetve nagy része leégett – ekkor pusztult el az Esterházy család levéltárának jelentős része is. Ma a felújított fogadóépület termeiben, köztük az Esterházyak hajdani könyvtárában létrehozott tárlat bemutatja a remeteség történetét és a szerzetesek életmódját, emellett emléket állít II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak közti kapcsolatnak is. A felújított cellaházakban kiállítások, interaktív tárlatok, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások is várják a látogatókat, akik ezáltal teljes képet kaphatnak a majki remeteség történetéről, a szerzetesek mindennapjairól. Ám Majkpusztát nemcsak látványosságai miatt érdemes felkeresni, hanem azért a különleges, békés hangulatért is, amely itt vár ránk. Rádöbbenhetünk, mennyire szükségünk van erre az áhítattal teli csendre.

 

Forrás és fotó: kepmas.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Stomfai Zsófia

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
Dobszay Benedek OFM - EM szakmai vezető
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Stomfai Zsófia – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41