Ugrás a tartalomra
normál Rendi
2020. február 29. 8:45
Pannonhalma

Egész éves vendégség a pannonhalmi bencéseknél

Öt éve választ magának egy olyan hívó szót a pannonhalmi bencés szerzetesközösség, ami köré koncentráltan építik a monostor spirituális-kulturális évét. Vendégségben a 2020-as év tematikus mottója. Hogy milyen építőkövei lesznek, arról dr. Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a főapátság kulturális igazgatójával beszélgetett Werner Krisztina.

– Hogyan döntik el, hogy milyen témában kezdeményezik a párbeszédet?

– Közösségünk a párbeszédek különböző formáit keresi – kezdte Konrád atya –, mert párbeszédben lenni alapvető teológiai fogalom: Isten valójában párbeszédbe lép az emberrel, Jézus Krisztus a megjelenítője. A szerzetesközösséggel összeállítottunk egy flipchartos gondolattérképet, kinek mit jelent a párbeszéd. Abban jött elő, hogy a vendégség, ez az alapvető szerzetesi fogalom ide tartozik. Szent Benedek a regulájában írja, hogy minden vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust. Nekünk ez régi hagyományunk. Ha nyugati szerzetesek jönnek, mindig visszajelzik, hogy Pannonhalmán a vendégség, a vendégfogadás a monostorban alapvető és elementáris élményük. Magyar tulajdonság, hogy a vendéget mi a tenyerünkön hordozzuk, megteszünk érte mindent. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évéhez is szerettünk volna csatlakozni. Mindannyian Istennek a vendégei vagyunk és Isten maga jön hozzánk vendégségbe.

– Jól gondolom, hogy a vendégségben az előítélet-mentesség is meghúzódhat?

– Abszolút. A vendégségnek az a tapasztalata, hogy mind a ketten egy jó szándék-
ot feltételezünk egymásról. Ahogy a Tóra és Jézus mondja: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Ez a mondat a Szentírás világában azt jelenti, hogy a felebarát az az ember, aki hozzám érkezik, az önmagam pedig a családom.

– Áder János köztársasági elnök a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából meghívta magyarországi látogatásra a katolikus egyházfőt. Ha ezt a meghívást abban az összefüggésben gondolom tovább, hogy Pannonhalma vendégeket vár, elképzelhető az, hogy Ferenc pápa is megérkezik vendégségbe?

– Természetesen nagy szeretettel látnánk vendégül! A szerzetesközösséget megkérdeztük, hogy kik legyenek a vendégeink. Szeretnénk úgy tanulni a vendégség évében, hogy észrevegyük, azok is vendégeink, akikről eddig nem gondoltuk azt. A hozzánk érkező nagy vendégekkel mindig tudjuk, hogyan kell bánni. A regula azt írja, hogy a rangban magasabban álló vendég látogatásakor az ő rangja tiszteletet vált ki. Ezt nem kell tanulni, ezt tudjuk. A szerzetesközösség Benedek nyomán azt mondta, hogy azokat vegyük észre, akik úgy kopogtatnak nálunk, hogy mi nem biztos, hogy azt gondoljuk, hogy ők a nagy vendég státuszában vannak. Persze lesznek nagy vendégeink. A legnagyobb április 20-tól 22-ig Ferenc pápa egyik „minisztere”, közvetlen munkatársa, Kurt Koch bíboros, a Pápai Egység Tanácsának az elnöke lesz.

– II. János Pál 1996-ban többnapos vendégségbe érkezett a monostorba, ha az Eucharisztia évében a szentatya ellátogat Magyarországra, akkor én nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy Pannonhalmát is útba ejtse.

– Ez a mi kompetenciánkat felülmúlja. Ezt hagyjuk meg Cirill főapát úr titkának.

– Ferenc pápa habitusához a bencés szerzetesközösség áll a legközelebb, az általa képviselt alázatos egyház egybecseng azzal a pannonhalmi gondolattal, hogy azokban az emberekben is vegyük észre a vendéget és Krisztust, akik nem rangjukban hordozzák.

– Ez valóban így van, Ferenc pápának a szegénységteológiája nagyon fontos, ez a főműve. 2007-ben Aparecidában, a dél-amerikai püspöki konferencián – akkor még Bergoglio bíborosként – a szegény fogalmát új dimenzióban alkalmazta. Azt mondja, hogy szegény az, akire az evangélium irányul és akiben Jézus Krisztus leginkább jelen van. Az egyháznak az egész tevékenységében a szegények körül kell összpontosulnia. Azt mondja, a szegények nem pusztán azok, akikről megszoktuk, hogy nélkülöznek, hanem Dél-Amerika kontextusában szegények a drogfüggők, a társadalom peremére szorultak. Ezt az új teológiáját Ferenc pápa próbálja az európai egyházba is behozni. Szent Benedek számára világos, hogy nemcsak gazdag emberek kopogtatnak a kolostor ajtaján, hanem zarándokok is, rászorulók is. Mielőtt a kapus megnézné, hogy ki kopogtat az ajtón, azt mondja Szent Benedek, hogy a kopogást hallva a kapus ezt mondja: Hála legyen Istennek. Már akkor, amikor nem is tudom, hogy ki kopogtat az ajtón, úgy közelítek hozzá, hogy Isten ajándéka ő, vagy maga Isten. A Szentírásban a Zsidókhoz írt levélben ez úgy szól, hogy „némelyek ugyanis tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül”. Máté evangéliumában pedig: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, s vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.”

– Hamvazószerdán a bűnbánattal elkezdődik a készülődés a legnagyobb keresztény ünnepre. Miként élik meg Pannonhalmán ezt az időszakot, ami a húsvéti feltámadás ünnepébe érkezik?

– A nagyböjti szent negyven nap a készülődésnek az ünnepe. Ez a készülődés a keresztény életnek az allegóriája. Szerzetesközösségként is idén nagyon tudatosan ezt a fajta bűnbánatot, megtérést és a Krisztussal való találkozás dinamikáját akarjuk megújítani. Ezért csinálunk idén valami olyat, amit eddig soha nem csináltunk és az egyházban sem nagyon csináltak még soha. A nagyböjt kezdetét nem pusztán a szerzetesközösség, a helyi közösség vagy a diákok körében ünnepeljük, hanem felekezeti határokon túlmenően, egy ökumenikus bűnbánati liturgiában hamvazószerda estéjén, amelyet Cirill főapát úr és Fabinyi Tamás evangélikus püspök vezetnek. Amíg az
eucharisztika asztala nem közös, addig a bűnbánat már összeköt. Nincsen külön evangélikus bűnbánat, református, katolikus bűnbánat. A bocsánatkérés sem felekezethez kötött. Ezért mondtuk azt, hogy hamvazószerdán a bűnbánatnak a jele, az egymástól való bocsánatkérés ökumenikus legyen. Ez lesz az ökumenikus hamvazószerda.

– Ezzel kezdődik a kulturális évad is, aminek a vendégség lesz a vezérfonala?

– A nagyböjt péntekjei – egyáltalán a péntekek – mindig kiemelt napok. Egyrészt, mert böjtölünk, másrészt, mert pénteken a Megváltó halálára emlékezünk. Ezért azt gondoltuk már három évvel ezelőtt, hogy elindítunk egy nagyböjti koncertsorozatot. Idén nagyböjt első, harmadik és ötödik péntekjére szerveztünk, ekkor olyan zeneművek hangzanak el, amelyek erősen kötődnek a nagyböjti tematikához. Olyan kiemelkedő előadókat hívtunk, akik ritkán vagy kevésbé érhetők el vidéken. Idén van még egy pluszszempontunk: szeretnénk felkínálni a koncertekre érkezőknek, hogy jöjjenek el a szerzetesközösségnek az esti imádságára és a szentmisére. A kultúrát és a spirituális tapasztalatot nem kell elválasztani egymástól, hiszen mindkettőnek ugyanaz az alapja, egyfajta megérintettség.

Forrás és fotó: kisalfold.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Bencze Regina SSND munkatárs
Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia vándortábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudán Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Virág Benedek vándortábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Szilvásy László SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41